+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pintér Bence
2019. március 15. péntek, 15:20
Ugyan igazán olvasmányos, minden aspektust átfogó monográfia még mindig nem készült 1848-1849-ről, a forradalom és a szabadságharc eseményeit egy sor remek könyv taglalja. Könyves Kálmán március 15-e alkalmából kiválogatott most nektek ezek közül hatot, amelyekkel képbe kerülhetsz a korszak eseményeivel.

A magyar történettudomány nagy adóssága (legalábbis szerintem), hogy elkészüljön végre egy modern, átfogó, olvasmányos, népszerűsítő monográfia az 1848-1849-es eseményekről. Olyasmire gondolok, mint James M. McPherson könyve, a Battle Cry of Freedom, ami cakompakk végigvette (röpke ezer oldalon, de nagyon olvasmányosan) az amerikai polgárháború történetét.

 

Főleg azért lenne ez időszerű, mert az időszakra vonatkozó alapkutatások már jelentős részben elkészültek, kevés olyan aspektusa akad a forradalomnak és szabadságharcnak, ami kifejezetten feltáratlan lenne. Igazán jó, a politikai, társadalmi, hadászati stb. aspektusokat egy szép narratívában összegző munka hiányában tehát ezeket a remek könyveket tudom ajánlani azoknak, akik érdeklődnek a téma iránt.

 

Hermann Róbert: 1848-1849 ​– A szabadságharc hadtörténete (Korona)

 

A korszak egyik legjelesebb hazai kutatójának laikusok számára is könnyen forgatható, alapvető munkája a szabadságharc katonai vonatkozásairól szól bőséges tény- és képanyaggal. A kötet nem csak a szorosan vett hadászati-harcászati dolgokra szorítkozik, de

 

alaposan kitér a hadszervezés minden kérdésére, és persze a szabadságharc politikai eseményeire is.

 

Emellett térben, terepasztalszerű ábrázolással mutatja be az egyes csatákat. A kötet 2001-ben jelent meg, nem találtam arról információt, hogy azóta kapott volna új kiadást.

 

Csikány Tamás: A szabadságharc hadművészete 1848-1849 (Zrínyi)

 

Csikány Tamás 2015-ben megjelent könyve tipikusan az a fajta könyv, amibe már csak a külcsín miatt beleszeret az ember. Az old school borító és a csodálatos, régi stílusú térképek mellett (nyitóképünkön egy ilyet láthattok) azonban nagyon érdekes a tartalom is:

 

a szerző a tizenkilencedik század hadművészetének alapvetéseit mutatja be az 1848-1849-es szabadságharc katonai eseményein keresztül.

 

A hadászat, hadászati vezetés (stratégia) témakörét a tavaszi hadjáraton keresztül tárja elénk Csikány, a harcászatot az 1849. július 2-i komáromi csata; a magasabb harcászatot a kilenc nappal későbbi áttörési kísérlet mutatja be. Külön fejezet szól például a vízi akadályok támadásáról és védelméről, a várharcokról és ostromokról, illetve a „kisháborúk” témaköréről. Itt írtam a könyvről bővebben.

 

Kosáry Domokos: A Görgey-kérdés története (Osiris-Századvég)

 

Áruló volt-e Görgey Artúr? A felelősség vállalása helyett a török határ túloldalára menekülő Kossuth Lajos szerint igen, az utókor szerint meg nem, de nem volt ez mindig így: évtizedek teltek el úgy, hogy a szabadságharc (és a magyar történelem) zseniális hadvezére megalázottan, elvonultan élt majd halt meg, miközben a magyar közvélemény nagyobb része árulónak tartotta.

 

Kosáry Domokos klasszikus munkája nem csupán azért fontos, mert megkérdőjelezhetetlenül felmenti Görgey Artúrt az árulás vádja alól, hanem azért is, mert

 

a Görgey-kérdés történetének bemutatásával kérlelhetetlenül végigvisz minket a magyar közgondolkodás történetén is.

 

A közel nyolcszáz oldalas, 1936-ban kiadott könyv legutóbb 1994-ben jelent meg az Osiris / Századvég gondozásában. Érdemes mellé elolvasni Görgey Artúr önéletrajzát is, fent van a MEK-en.

 

Hermann Róbert (szerk.): 1848-1849 (Tóth) 

 

Ez a (mára elég nehezen beszerezhető) könyv tudomásom szerint

 

az egyetlen olyan mű, ami ténylegesen átfogó krónikája kíván lenni a két forradalmi év eseményeinek:

 

ennek megfelelően nagyon részletgazdag – és kicsit száraz. De mindenképpen érdemes forgatni, ha tényleg mindennel képbe akarunk kerülni, és jó alapját képezhetné egy olyan, inkább narratív kötetnek, amiről a bevezetőben beszéltem.

 

Nyáry Krisztián: Fölébredett a föld – Levelek, hősök, történetek 1848/49-ből (Corvina)

 

Nyáry Krisztián a népszerű történelmi/irodalmi bulvár hazai apostola, akiről sokszor megoszlanak a vélemények, de 2017-ben kiadott,

 

1848-1849 különféle fontos és ismeretlen szereplői által írt leveleit gyűjtő kötete nagyon szép metszetet ad a forradalom mindennapjairól.

 

A kronológia alapján szerkesztett levelek a március idusát megelőző feszült hónapoktól a világosi fegyverletételt követő apatikus időszakig követik a történteket. Nem került be minden pillanat minden fontos eseménye, de a levelek elé Nyáry által írt felvezetők jó kitekintést adnak egy-egy elénk kerülő szöveghez. Ezekben a szerző nemcsak az adott levél tárgyát képező esemény öszszefüggéseit, az azzal kapcsolatos adomákat vázolja, hanem a feladó és a címzett sorsára is kitér.

 

Hermann Róbert (szerk.): Kossuth ​Lajos és Görgei Artúr levelezése, 1848–1849

 

Első blikkre talán száraznak tűnhet a forradalom két nagy nevének levelezését olvasni, de tartom, hogy

 

ezekben a levélváltásokban van akkora dráma, hogy ebből a könyvből kéne egy jó sorozatot csinálni végre a forradalomról.

 

Kossuth nem szívlelte a sikeres tábornokot, akiben riválist látott, Görgei pedig több esetben sem tartotta helyesnek Kossuth döntéseit. Mindez a feszültség kiolvasható levelezésükből, de a 2001-es kötetben ugyanúgy felfedezhetjük az egymás iránti mély tiszteletet is.

 

Olvasnál valami mást is? Könyves Kálmán mindig tud pár ötlettel szolgálni!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A heti Tsúfos Tükör megmutatja, miért örülhetünk a fővárosban épülő kínai egyetemnek.

A 2019-es önkormányzati választáson Pikó András mögé álltak be, és most sem állítanak saját jelöltet a VIII. kerületben.

Ebből nyáron akár óriási káosz is lehet: minden egyes EU-tagállam maga döntheti el, hogy elfogadja-e az EMA-engedéllyel nem rendelkező vakcinákat.

Az óvodák és az iskolák alsó tagozatai április 19-től nyitnak.

És ha még meg is épül Óbuda és Újpest között a vasúti híddal párhuzamosan, az is valószínűleg csak 20-25 év múlva lesz esedékes – a híd és a környező terület fejlesztési tervéhez azonban az embereket is megkérdezi a főváros.

Litvániában eleve olyan igazolást csináltak, ami megfelel az EU-s zöldigazolványnak. Az újból kinyitott üzleteket májustól csak egy ilyen igazolás felmutatásával lehet majd igénybe venni.

Napok óta tüntetnek, hogy munkakör és ne kor szerint oltsanak, és minél előbb elkezdődhessen az olasz turisztikai szezon.

A hét kérdése

A hatpárti ellenzéki szövetség szerint felesleges a regisztráció, elég lenne felmutatni a TAJ-kártyát, hogy beoltsanak valakit a covid ellen. Szerinted?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás