+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. február 21. csütörtök, 07:25
Janez Janšának Orbánék hiába hoztak létre médiabirodalmat és hiába tolt Janša is Soros-ellenes hazugságkampányt, a Fidesz szlovéniai szövetségese zuhanórepülésben van. Miért bukik meg ilyen látványosan az a szlovénoknál, ami a magyaroknál immáron harmadszorra hoz a Fidesznek kétharmados parlamenti többséget? Szavazz!

Amint arról az Azonnali is beszámolt: Szlovénia lett volna az orbánizmus exportjának tesztországa.

 

A Fideszhez köthető üzleti körök a magyar modellt akarták a délnyugati szomszédunknál meghonosítani: pártmédia és idegenellenes plakátok.

 

A Janez Janša, egykori kommunista újságíró vezette Demokrata Párt (SDS) volt kiszemelve: felturbózták az unalmas hetilapját, kapott bulvárnapilapot és hírtelevíziót, valamint sorosozós és menekültezős plakátokat és szövegeket. Hogy ami Magyarországon mint szellemi fekete lyukban működik, Szlovéniában nem kell a többségnek, kiderült a tavaly nyári választásokon is.

 

Hiába futott be akkor még elsőnek – bár a szavazatok egynegyedét se megszerezve – az SDS, többséget a Janša-ellenes erők kapták. Marjan Šarec egykori komikus liberális pártja három másik liberális párttal és a szocdemekkel – valamint a szélsőbal külső támogatásával – alakított kormányt a ljubljanai (laibachi) parlamentben.

 

Janša abban bízott: a kormány túlságosan instabil lesz, elvégre a legfőbb összekötő erő a tőle való félelem. És azt gondolta: ha a pártmédiájában kellőképpen nyomatja a menekültellenességet, akkor orbáni sikereket érhet el.

 

Azonban ennek teljes ellentéte történt: Orbán börtönviselt szlovén szövetségese szabadesésben zuhan a közvélemény-kutatásokban, miközben

 

a liberális kormánypárt kevesebb mint egy év alatt megháromszorozta a népszerűségét.

 

Már egy korábbi felmérés is egyértelműen mutatta ezt a tendenciát, ott Janša már a harmadik helyre szorult vissza a szocdemek mögött.

 

Most egy újabb felmérés mutatta, hogy nem egyetlen intézet félreméréséről volt szó.

 

Ha most vasárnap lennének a választások Szlovéniában, a liberális Marjan Šarec kormánypártja ezen új felmérés szerint már negyvenegy százalékot kapna. Csak januárhoz képest ez tizenhat százalékpontos népszerűség-növekedés.

 

Janša pártja tizenöt százalékkal – azaz huszonhat százalékponttal lemaradva a legnagyobb kormánypárt mögött – áll a második helyen.

 

A harmadikak a szocdemek, akik majdnem beérték Janša pártját.

 

A FRISS SZÁMOK. FORRÁS: EUROPE ELECTS

 

Vissza a liberális 90-es évekbe

 

Šarec növekedésének egyik oka, hogy a többi liberális párt – azaz Miro Cerar és Alenka Bratušek volt kormányfők törpepártjai – összeesett, gyakorlatilag a szlovén balliberális szavazóréteg, amely délnyugati szomszédunknál minden választáson többségben volt, Marjan Šarec mögött állt össze.

 

Šarecnek eleve az a célja, hogy Cerar és Bratušek csatlakozzék hozzá, ezzel egy majdnem ötven százalékos nagy liberális erő jönne létre. Gyakorlatilag a posztkommunista, mára már megszűnt Liberális-Demokrata Párt (LDS) – a sikeres szlovén rendszerváltás letéteményesének – 90-es évekbeli hegemóniáját tudná ezzel Šarec visszaállítani. Kulturális értelemben a ljubljanai (laibachi) és tengermelléki baloldali és liberális értelmiség hegemóniája eleve nem is szűnt meg soha.

 

Šarec sikerét azonban nem csak a meglévő kulturális háttér magyarázza, hanem kormányának alapvetően sikeres és viták nélküli működése. Eközben az SDS folyamatosan radikalizálódik, az orbáni hangnem pedig nem működik a szlovénoknál. Ennek az is az oka, hogy délnyugati szomszédunknál van azoknak is alternatívájuk, akik ugyan nem balliberálisok, de Janšával se értenek egyet: a vidéki-katolikus Néppárt (SLS) és a mérsékelt konzervatív Új Szlovénia (NSi) szólítja meg az SDS-szel kritikus jobboldaliakat.

 

De miért bukik meg ilyen látványosan az a szlovénoknál, ami a magyaroknál immáron harmadszorra hoz a Fidesznek kétharmados parlamenti többséget? Szavazz!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szijjártó Péter videón jelentette be, hogy vasárnap reggeltől vége a Németországgal szemben bevezetett korlátozásoknak.

Három halottja van a koronavírusnak szombat reggelre, ráadásul már 2279 gyógyultat is fel tudunk mutatni.

A héten lezajlott szerb kupában az még összejött, hogy maximum ezer ember menjen ki a meccsre, de semmi másról nem gondoskodtak különösebben a szervezők.

Sokan mondjuk nem voltak, de legalább csináltattak maguknak Trianont éltető pólókat. Volt trianonozás, román himnusz és kulturális műsor is. Videóriport!

A brit titkosszolgálatok már régóta a kínai kapcsolatok újraértékelését szorgalmazzák, de Nagy-Britannia sok szempontból együttműködik az országgal, így kényes a helyzet.

Nem ez az első eset, hogy rátámadtak az iszlám vallást betiltani akaró Stram Kurs vezetőjére, Rasmus Paludanra.

Eddig mi kérdeztünk, most viszont a ti koronavírus-járvánnyal kapcsolatos instagramos kérdéseitekre válaszolnak a politikusok.

A hét kérdése

Egy etnikailag sokszínűbb Nagy-Magyarországban a politikai térkép is egészen más lenne, mint most. Hogy mennyire, arról csináltunk egy szavazást!

Azért ide elnéznénk

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Mi fog történni az albérletpiaccal a koronavírus-járvány miatt kibontakozó gazdasági válság hatására? Június 9.

Ipari stílusű bútorok, munkavédelmi plakátok és sok más június 13-án.

Ezt is szerettétek

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás