+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. február 28. péntek, 14:10
Noha visszatérhet a szlovén kormányfői posztra Orbán Viktor helyi barátja, Janez Janša, ez nem az orbánizmus exportsikerét, hanem a szlovén belpolitika átmeneti káoszát mutatja.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

A magyar kormányzati politikai és gazdasági körök láthatóan az orbánizmus exportján dolgoznak. Ha egyelőre az a tervük nem is jött be – elvégre a tavalyi EP-választásokon elmaradt a nyugat-európai orbánista fordulat –, hogy Orbán a nyugati politikát is tevőlegesen alakító szereplővé váljék – miközben persze szerepe, akár Emmanuel Macronnal való érdekazonosságai miatt, nem lebecsülhető –,

 

a kelet-közép-európai térségben, és különösen az eddig osztrák hátországnak számító Balkánon a Fidesz megjelent ideológiailag és gazdaságilag.

 

Valamennyi országban megvannak az ideológiai szövetségesei, akikkel azonban nem csak a Soros György iránti utálatban és a Moszkvához való közeledés politikájában osztozik, de tevőlegesen is segíti az ottani barátait, amelyekből persze – amint az a Fidesz hazai politikáját is végső soron jellemzi – anyagi hasznot húz.

 

Miért Szlovénia lett az orbánista export kiszemelt országa?

 

Szlovénia kitüntetett szerepet kapott ebben a stratégiában, ami sok mindenel összefügghet. Egyrészről kis ország, kicsi elittel, azaz könnyen megvehető lehet – bár ezen kicsi elit a térség legmasszívabban baloldali elitje, azaz e téren bizonyosan csalódnia kell majd a Fidesznek. De az ország gazdaságilag is kicsi, azaz könnyedén megszerezhető falatnak tűnhet. Másrészről

 

Szlovéniában van egy politikus, aki nagyon hasonlít életútjában, személyiségében és nézeteiben Orbánhoz.

 

Janez Janša, az egykori reformkommunista újságíró, aki mára a jobboldali nacionalista Demokrata Párt (SDS) élén fenyegeti az említett kicsi elitet. Janšának kétszer sikerült a kormányfőséget is elnyernie, utolsó ciklusát 2013-ban azért volt kénytelen hamarabb befejezni, mert korrupciós ügyei miatt először a parlament vonta meg tőle a bizalmát, majd a bíróság ítélte két év szabadságvesztésre. Utóbb ugyan ezt az ítéletet elfogultnak találta és megsemmisítette az alkotmánybíróság, később pedig az elévülés miatt nem kezdték újra az ügyet.

 

Janšát azonban eleve nem is vélt vagy valós korruptsága miatt utasítja el a városi szlovén közélet, hanem mert a szlovén standardokhoz képest túlságosan jobboldali – azaz nacionalista és neoliberális. A laibachi (ljubljanai) szlovén értelmiség ugyanis nem csak névleg baloldali – mint a budapesti hosszú évekig –, hanem ténylegesen, azaz Janša kapcsán kormányzati ideje alatti privatizációkat is nagyon elvetik.

 

A BALOLDALI MLADINA AKTUÁLIS SZÁMA IS ÉPPEN A PRIVATIZÁCIÓK MIATT TÁMADJA JANŠÁT, AKI A CÍMLAPON ÁLTALA PRIVATIZÁLT CÉGEK SÍRJAI KÖZÖTT ÜL, ALATTA MEG A FELIRAT: A HARMADIK JANŠA-KORMÁNY IS ÁRTHAT A NEMZETGAZDASÁGI ÉRDEKNEK. FOTÓ: FACEBOOK

 

Orbán Viktor tehát leginkább Szlovéniában talált olyan politikust, aki közel áll hozzá, és akit – kis országról lévén szó – kisebb erőbedobással is meg tudhat tolni. Szlovénia mellett szól az is, hogy

 

ott nincsenek történelmi sérelmek, frusztrációk, paranoiák a magyarokkal (így egy magyar beavatkozással) szemben,

 

amint az a legtöbb szomszédos országban eleve nehézkessé tenne bármiféle Orbán-exportot. Ne feledjük: Horvátországban a baloldali államfő-jelölt győzelméhez nagyban hozzájárult már annak ténye is, hogy a jobboldal beengedte az INA olajipari vállalatba a „magyarokat”, azaz a MOL-t. Ilyen magyarellenes előítéletesség Szlovéniában nincs, azaz ideális terepnek tűnhetett egy orbánista beruházás számára.

 

Ennek keretében a Habony Árpához és Schatz Péterhez köthető üzleti körök újrafazonírozták a janšista hetilapot, a Demokraciját, az SDS kapott bulvárnapilapot, a Riposztról mintázott Škandal24-et és televíziót, a HírTV-t utánzó Nova24-et. Illetve öntötték bele – akár magyarországi cégek reklámjaiként álcázva – a pénzt. Ez azonban nem hozott sikert. A 2018. júniusi szlovén parlamenti választásokon hiába hozta el Janša a voksok negyedét – amiben semmi meglepő és átütő nem volt, ennyi híve ugyanis mindig is akadt –, az összes párt, még a két jobbközép kispárt is, elzárkózott tőle, azaz egy komikusból lett liberális politikus, Marjan Šarec alakíthatott a szélsőbaloldal külső támogatásával kisebbségi kormányt.

 

A magyar terjeszkedésre nagyon odafigyelt a szlovén baloldali média (gyakorlatilag a fideszes mellett csak baloldali média van, olvasható lapokként meg csak olyan), a Mladina hetilap többször címlapos sztorikban dolgozta fel az orbáni terjeszkedést, vagy mutatta be Magyarországot olyan negatív példaként, amit jó lenne, ha Szlovénia elkerülhetne – ebben igazuk is van, ne kívánjunk rosszat szlovén barátainknak.

 

Hiába az orbáni segítség kudarca, Janša visszatért

 

Mivel Janšának még a jobboldal egészét se sikerült megszereznie, a kormányzástól pedig nagyon messze állt, nem állt győzelemre az orbáni export. Nemrég azonban kormányválság robbant ki Szlovéniában – igazából azért, mert Šarec szeretett volna előrehozott választást, ahol a pártja jóval erősebben kerülhetett volna ki, azaz nem szorult volna többé rá kis liberális és balos pártokra.

 

Ezt azonban ezen kispártok is jól tudták, azaz nem mindegyikük ment bele a parlament feloszlatásába, hanem felkínálták magukat bárkinek, akivel el tudják kerülni az idő előtti megmérettetést (és ezzel a parlamentből való vélhető kiesést). Ez a bárki pedig éppen Janez Janša lett, aki ezért – most már a koalíciós szerződést is aláirva, a baloldali államfőtől is kinevezetten – visszatérhet 2013 után harmadszorra is a szlovén kormányfői székbe. Ebben az ellenzéki, jobbközép Új Szlovénia mellett két eddigi kormánypárt, a Miro Cerar-féle Modern Centrum (SMC) és az opportunista-posztszocialista nyugdíjaspárt (DeSUS) segíti.

 

Pénteken több civil szervezet is tüntet Laibachban (Ljubljanában) a Cerar-párt és a DeSUS székházainál: azt kérik e két balosabb párttól, amelyek eddig a Šarec-kormányban voltak, hogy mégse álljanak Janša mellé. És tény: mindkét pártban vannak, akik kritizálták a keddi koalíciókötést. Alenka Bratušek liberális pártja például engedett is a nyomásnak, nem áll át, pedig ez a párt is kiesne, ha lenne most választás (a volt miniszterelnök Bratušek frakciójából azonban lesz olyan, aki igennel fog majd szavazni Janšára).

 

Örülhet-e ennek Orbán?

 

Természetesen igen, elvégre egy jóbarátja lesz kormányfő. De ezen előszereteti értéken túl más nincs, ugyanis egyrészről

 

Janša nem azért tér vissza, mert hirtelen hatékonnyá vált volna a helyi Habony-propagandagépezet, másrészről Janša egy olyan koalíció élén tér vissza, mintha Orbánnak Bajnai Gordonnal, Bod Péter Ákossal és Schmuck Andorral kéne kormányt alakítania.

 

Azaz Janša új kormányát csak annyi tartja össze, hogy a baloldalról átcsábított koalíciós partnerek (Cerar és a nyugdíjaspárt) nem akarnak előrehozott választásokat.

 

De amúgy ez a helyzet még Janšának se jó, mert ötleteit nagyon úgyse tudja megvalósítani (ezt bizonyítja a koalíciós szerződés több eleme is), ráadásul egy előrehozott választásból ő is – nem csak a liberális Marjan Šarec – kicsit jobban jönne ki a jelenleginél.

 

Elsietettek tehát azok a címek, miszerint gyümölcsöt hajtott a Habony-fa Szlovéniában.

 

Janša a szlovén kaotikus belpolitikai háttéralkukból jött most ki győztesen, ehhez egy eurócent Orbán-pénz se kellett volna neki.

 

Ha pedig jönnek a választások – legkésőbb két év múlva –, Janša megint beszorul egy cselekvőképtelen helyzetbe: ha elsőnek fut is be, egy új parlamentben már nem lennének olyan partnerei, mint most, akik ideológiailag ugyan mérföldre állnak tőle, de reszketnek, ha a népszerűtlenségi mutatóikra néznek.

 

Egy ilyen koalíció még akár árthat is Janšának, elvégre hívei nem éppen azt szerették volna, hogy kis ballib pártok emberei is jussanak miniszteri posztokhoz megint, másrészről csak annyi fog kiderülni (pláne egy koalíciós kormányban), hogy Janša egy béna kacsa lesz. Ami akár rosszabb szerep, mint a rendszerellenzékié, amit eddig vihetett.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Prostituáltak tüntettek szombaton Hamburg piroslámpás negyedében, hogy újranyithassanak a munkahelyeik, amelyeket a koronavírus-járványra hivatkozva zártak be.

Az egyik legöldöklőbb elnökválasztási küzdelem folyik Lengyelországban. Izraelezés, oltásellenesség, Varsó kiárusítása és még sok más az elnökválasztási őrület utolsó napjaiban. Fotóriport Varsóból!

A budapesti főpolgármester nem áll bele a miniszterelnök-jelölti küzdelembe, pedig Márki-Zay nemrég még erre kérlelte. Karácsony azt is mondta: a fővárosi korrupcióellenes bizottság a saját koalíciós partnereinek is okozhat kellemetlen pillanatokat.

Legalábbis annál, mint amit eredetileg beismertek: a statisztikai hivatal teljesen új adatokat közöl erről a most kiadott jelentésében.

A tömeg az elhallgatott járványhelyzettel, a rossz egészségüggyel és az autoriter politikával elégedetlen; széljobbosok viszont újságírókra támadtak.

Belgrádban folytatódnak a rendszerellenes tiltakozások: a tüntetők „a vírus és a rezsim áldozataiért“ imádkoznak.

Aleksandar Vučić szerb elnök pedig úgy reagált a tüntetésekre: ha az ellenzék változást akar, akkor vagy nyerjék meg a választásokat vagy öljék meg őt.

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Duda vs. Trzaskowski: a párharcot többek közt Pál Benedek, az Azonnali szerzője is értékeli július 14-én délután!

Az egyik legszebb pincesoron nyit ki a Planina borház július 31-én este. Vigyázat, sokac temperamentum + jó borok!

Ezt is szerettétek

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás