+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakodi Péter
2019. február 1. péntek, 19:45
Nem biztos azonban, hogy sokáig kell foglalkoznia bármelyikkel is Juha Sipilä-nak. Április közepén parlamenti választásokat tartanak Finnországban, és a felmérések szerint a kormányfőnek nincs túl sok esélye az újrázásra.

Tízes skálán 12-re taksálta a brexittel kapcsolatos elégedetlenségét Juha Sipilä finn miniszterelnök, a Politiconak Brüsszelben adott interjújában. A kormányfő azért utazott a belga fővárosba, hogy beszédet tartson az Európai Parlamentben az Európai Unió Tanácsának júliusban soron következő finn elnöksége kapcsán. 

 

Sipilä a Politico-nak nyilatkozva reményét fejezte ki, hogy a brit kilépés kérdése, mely túlságosan sok energiát vett el az európai döntéshozatali rendszertől, minél hamarabb lekerül a napirendről, és

 

az Unió végre olyan fontos kihívásokra összpontosíthat, mint a gazdasági növekedés, a biztonság, vagy a migráció.

 

Az Egyesült Királyság megegyezés nélküli távozását az EU-ból (hard brexit), ugyanakkor esélyesebbnek tartja a jelenlegi helyzetben. Ezzel az eshetőséggel kapcsolatban már meg is kezdték az előkészületeket Finnországban. Hozzátette azonban, hogy ha kell, akkor nyitottak a kilépés elhalasztására, bár az Európai Unió jelenleg erre nem lát okot.

 

Sipilä az interjú során a spitzenkandidati, azaz a csúcsjelölti rendszerről is kifejtette a véleményét. A kormányfő nincs kibékülve az ötlettel, hogy az Európai Bizottság elnöki posztjára nem az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács, hanem az Európai Parlament legnagyobb támogatottságú frakciója tesz javaslatot. 

 

Úgy látja, hogy

 

a csúcsjelölti rendszer túlságosan is az Európai Néppártnak (EPP) kedvez.

 

A Sipilä által vezetett Centrumpárt a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) pártcsaládhoz tartozik, mely jelenleg a negyedik legnagyobb frakció az EP-ben.

 

Az európai pártcsaládok a legutóbbi 2014-es EP-választás óta indítanak saját csúcsjelölteket, azaz Spitzenkandidatokat, akik közül a testület többségének támogatását élvezőből lesz az EB új elnöke. Az elképzelés szerint így az európai választópolgárok már a voksolás során felhatalmazást adnak a leendő bizottsági elnöknek, és személyéről nem az Európai Tanács dönt egy háttértárgyaláson.

 

A finn miniszterelnök ugyanakkor most újfent emlékeztetett, hogy

 

a csúcsjelölti rendszer jogilag nem köti az Európai Unió állam- és kormányfőit, akik a végső döntést hozzák a Bizottság új elnökének személyéről.

 

Az EPP és a pártcsalád német csúcsjelöltje, Manfred Weber ugyanakkor hónapok óta azon dolgozik, hogy politikai szempontból lehetetlenítse el megválasztásának esetleges akadályait. Ennek egyik legfontosabb elemeként egy egész Európát átölelő kampányba kezdett.

 

 Az idei EP választásokat május 23-26 között tartják majd – a britek várható kilépésével – az EU 27 tagállamában.

 

Kis érdekesség, hogy Sipilä elődje a finn miniszterelnöki poszton, Alexander Stubb ugyancsak indult az EPP csúcsjelölti posztjáért, de végül alulmaradt Manfred Weberrel szemben.

 

Könnyen elképzelhető azonban, hogy Juha Sipilänak nem sok beleszólása lesz az új elnök megválasztásába, mivel április közebén parlamenti választásokat tartanak Finnországban, és pártja jelenleg csupán a harmadik helyet foglalja el a népszerűségi rangsorban.

 

FOTÓ: Instagram / Juha Sipilä

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Hát mi mással foglalkozna az eheti Azonnali-lista, mint az esti Szlovákia-Magyarország szuperrangadóval? Ezúttal taktikai tanácsokkal látjuk el Rossi szövetségi kapitányt.

Kiderült, hogy a Most-Híd is beáll a szlovák elnökválasztás első fordulójában fölényes sikert arató liberális politikus mögé.

Ezzel kezdődött el a kasztinghét, amikor minden, magát kicsit komolyan vevő ember lepattintotta a baloldali kormánypártok felkérését arra, hogy ő legyen a miniszterelnök.

Alig alakult meg a Nigel Farage-féle új, brexit-párti formáció, néhány iszlamofób tweet miatt lemondott a Brexit Párt elnöke.

Rosszul adták meg székhelyüket, ráadásul Fekete-Győr András sem képviselhetné a pártot hivatalos ügyekben.

A hét kérdése

A miniszterelnök beígérte a térség újjászületését, de mi elképzelni sem tudjuk, mire gondolhatott. Szerintetek?

Azért ide elnéznénk

Az interaktív kiállítás Da Vinci halálának 500. évfordulóján érkezik, március 16-tól látogatható az Élményüzemben.

Előadás a szovjetek innovatív megoldásairól Budapesten március 22-én.

Na jó, ennél valamivel fancy-bb névvel fut a kolozsvári, március 29-31. közötti kóstoló.

Művészeti est március 30-án több, mint százötven slammer, költő és zenész társaságában. Helyszín: Négyszoba Galéria.

A branding hatásait járják körül magyar alkotók Pozsony egyik legmenőbb kiállítóterében, a Kunsthalléban, április 14-ig!

Ezt is szerettétek

Leginkább a még hezitáló német, spanyol és lengyel pártokon fog múlni a Fidesz sorsa az Európai Néppártban, de a kormánypártnak is vannak erős szövetségesei.

Alexisz Ciprasznak elég volt az első vörös vonalat átlépnie, hogy Berlin alig fél év alatt padlóra küldje. Ciprasz ugyanis, ellentétben Orbánnal, egy tényleges vörös vonalt érintett: a német bankok érdekeit.

Először az európai zöldpolitikában válhatna természetessé Európa újraegyesítése és az európai politika dekolonizálása.

Az AB az igazságügyi miniszter kérésére olvasott az igazságügyi miniszter korábbi gondolataiban! Sci-finek hangzik? Elmagyarázzuk!

Twitter megosztás Google+ megosztás