+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakodi Péter
2019. február 1. péntek, 19:45
Nem biztos azonban, hogy sokáig kell foglalkoznia bármelyikkel is Juha Sipilä-nak. Április közepén parlamenti választásokat tartanak Finnországban, és a felmérések szerint a kormányfőnek nincs túl sok esélye az újrázásra.

Tízes skálán 12-re taksálta a brexittel kapcsolatos elégedetlenségét Juha Sipilä finn miniszterelnök, a Politiconak Brüsszelben adott interjújában. A kormányfő azért utazott a belga fővárosba, hogy beszédet tartson az Európai Parlamentben az Európai Unió Tanácsának júliusban soron következő finn elnöksége kapcsán. 

 

Sipilä a Politico-nak nyilatkozva reményét fejezte ki, hogy a brit kilépés kérdése, mely túlságosan sok energiát vett el az európai döntéshozatali rendszertől, minél hamarabb lekerül a napirendről, és

 

az Unió végre olyan fontos kihívásokra összpontosíthat, mint a gazdasági növekedés, a biztonság, vagy a migráció.

 

Az Egyesült Királyság megegyezés nélküli távozását az EU-ból (hard brexit), ugyanakkor esélyesebbnek tartja a jelenlegi helyzetben. Ezzel az eshetőséggel kapcsolatban már meg is kezdték az előkészületeket Finnországban. Hozzátette azonban, hogy ha kell, akkor nyitottak a kilépés elhalasztására, bár az Európai Unió jelenleg erre nem lát okot.

 

Sipilä az interjú során a spitzenkandidati, azaz a csúcsjelölti rendszerről is kifejtette a véleményét. A kormányfő nincs kibékülve az ötlettel, hogy az Európai Bizottság elnöki posztjára nem az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács, hanem az Európai Parlament legnagyobb támogatottságú frakciója tesz javaslatot. 

 

Úgy látja, hogy

 

a csúcsjelölti rendszer túlságosan is az Európai Néppártnak (EPP) kedvez.

 

A Sipilä által vezetett Centrumpárt a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) pártcsaládhoz tartozik, mely jelenleg a negyedik legnagyobb frakció az EP-ben.

 

Az európai pártcsaládok a legutóbbi 2014-es EP-választás óta indítanak saját csúcsjelölteket, azaz Spitzenkandidatokat, akik közül a testület többségének támogatását élvezőből lesz az EB új elnöke. Az elképzelés szerint így az európai választópolgárok már a voksolás során felhatalmazást adnak a leendő bizottsági elnöknek, és személyéről nem az Európai Tanács dönt egy háttértárgyaláson.

 

A finn miniszterelnök ugyanakkor most újfent emlékeztetett, hogy

 

a csúcsjelölti rendszer jogilag nem köti az Európai Unió állam- és kormányfőit, akik a végső döntést hozzák a Bizottság új elnökének személyéről.

 

Az EPP és a pártcsalád német csúcsjelöltje, Manfred Weber ugyanakkor hónapok óta azon dolgozik, hogy politikai szempontból lehetetlenítse el megválasztásának esetleges akadályait. Ennek egyik legfontosabb elemeként egy egész Európát átölelő kampányba kezdett.

 

 Az idei EP választásokat május 23-26 között tartják majd – a britek várható kilépésével – az EU 27 tagállamában.

 

Kis érdekesség, hogy Sipilä elődje a finn miniszterelnöki poszton, Alexander Stubb ugyancsak indult az EPP csúcsjelölti posztjáért, de végül alulmaradt Manfred Weberrel szemben.

 

Könnyen elképzelhető azonban, hogy Juha Sipilänak nem sok beleszólása lesz az új elnök megválasztásába, mivel április közebén parlamenti választásokat tartanak Finnországban, és pártja jelenleg csupán a harmadik helyet foglalja el a népszerűségi rangsorban.

 

FOTÓ: Instagram / Juha Sipilä

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A szaporodó medvetámadások miatt száznegyven medve kilövését engedélyezték, de az embereket is le akarják szoktatni a medveszelídítésről.

A Természetvédelmi Világszövetség szerint az
emberi tevékenység miatt
került veszélybe ennyi faj.

Bár Isztambulban csak ötszázezer szír menekültet regisztráltak, a valóságban egymillióan élhetnek ott,
ami feszültségekhez vezet.

Jövőbeli fenyegetéseket tár fel egy sci-fi írókból álló csapat, miközben a magáncégek is egyre inkább hajlamosak sci-fi írókat felfogadni, hogy segítsenek megálmodni a jövőt.

Lakhatás először, a többi meg jöhet utána: Finnországban így oldják meg a hajléktalanságot.

A hét kérdése

Föld alá vinnék a HÉV-et, de már idéntől 5-ös metrónak hívnák. Ilyen alapon bármi lehetne a hatos metró: mi legyen az?

Azért ide elnéznénk

A Művészetek Völgye legizgalmasabb borai július 19-28. között, esténként.

Az új-zélandi fiatalokból álló Alien Weaponry július 24-én a Dürerben meg is mutatja, hogy mennyire. Vendég: Cryptodira.

Hogyan érintette a Strache által felvásárolni akart Kronen Zeitungot az Ibiza-gate? Erről lesz szó. Bécs, július 25.

Tanúság? Cinkosság? Kortárs művészek fejtik meg a pannonhalmi főapátság galériájában. Egész nyáron!

Ezt is szerettétek

Hogyan sikerülhetett véget vetni csúcsoligarcha hatalmának, és mi vár most Európa legszegényebb országára? Mizsei Kálmán leírta!

Különböző nemzetiségű és párthovatartozású EP-képviselők mondták el az Azonnalinak, hogyan érintette őket a csúcsjelölti rendszer meghekkelése. Videó!

Akihez több botrány fűződik, mint önálló gondolat. A hétgyerekes családanya az egyik legsikertelenebb politikus: igaz, ahányszor megbukott, azt mindig felfelé tette.

Van mit ünnepelni az előválasztás után. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás