+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakodi Péter
2019. február 1. péntek, 19:45
Nem biztos azonban, hogy sokáig kell foglalkoznia bármelyikkel is Juha Sipilä-nak. Április közepén parlamenti választásokat tartanak Finnországban, és a felmérések szerint a kormányfőnek nincs túl sok esélye az újrázásra.

Tízes skálán 12-re taksálta a brexittel kapcsolatos elégedetlenségét Juha Sipilä finn miniszterelnök, a Politiconak Brüsszelben adott interjújában. A kormányfő azért utazott a belga fővárosba, hogy beszédet tartson az Európai Parlamentben az Európai Unió Tanácsának júliusban soron következő finn elnöksége kapcsán. 

 

Sipilä a Politico-nak nyilatkozva reményét fejezte ki, hogy a brit kilépés kérdése, mely túlságosan sok energiát vett el az európai döntéshozatali rendszertől, minél hamarabb lekerül a napirendről, és

 

az Unió végre olyan fontos kihívásokra összpontosíthat, mint a gazdasági növekedés, a biztonság, vagy a migráció.

 

Az Egyesült Királyság megegyezés nélküli távozását az EU-ból (hard brexit), ugyanakkor esélyesebbnek tartja a jelenlegi helyzetben. Ezzel az eshetőséggel kapcsolatban már meg is kezdték az előkészületeket Finnországban. Hozzátette azonban, hogy ha kell, akkor nyitottak a kilépés elhalasztására, bár az Európai Unió jelenleg erre nem lát okot.

 

Sipilä az interjú során a spitzenkandidati, azaz a csúcsjelölti rendszerről is kifejtette a véleményét. A kormányfő nincs kibékülve az ötlettel, hogy az Európai Bizottság elnöki posztjára nem az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács, hanem az Európai Parlament legnagyobb támogatottságú frakciója tesz javaslatot. 

 

Úgy látja, hogy

 

a csúcsjelölti rendszer túlságosan is az Európai Néppártnak (EPP) kedvez.

 

A Sipilä által vezetett Centrumpárt a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) pártcsaládhoz tartozik, mely jelenleg a negyedik legnagyobb frakció az EP-ben.

 

Az európai pártcsaládok a legutóbbi 2014-es EP-választás óta indítanak saját csúcsjelölteket, azaz Spitzenkandidatokat, akik közül a testület többségének támogatását élvezőből lesz az EB új elnöke. Az elképzelés szerint így az európai választópolgárok már a voksolás során felhatalmazást adnak a leendő bizottsági elnöknek, és személyéről nem az Európai Tanács dönt egy háttértárgyaláson.

 

A finn miniszterelnök ugyanakkor most újfent emlékeztetett, hogy

 

a csúcsjelölti rendszer jogilag nem köti az Európai Unió állam- és kormányfőit, akik a végső döntést hozzák a Bizottság új elnökének személyéről.

 

Az EPP és a pártcsalád német csúcsjelöltje, Manfred Weber ugyanakkor hónapok óta azon dolgozik, hogy politikai szempontból lehetetlenítse el megválasztásának esetleges akadályait. Ennek egyik legfontosabb elemeként egy egész Európát átölelő kampányba kezdett.

 

 Az idei EP választásokat május 23-26 között tartják majd – a britek várható kilépésével – az EU 27 tagállamában.

 

Kis érdekesség, hogy Sipilä elődje a finn miniszterelnöki poszton, Alexander Stubb ugyancsak indult az EPP csúcsjelölti posztjáért, de végül alulmaradt Manfred Weberrel szemben.

 

Könnyen elképzelhető azonban, hogy Juha Sipilänak nem sok beleszólása lesz az új elnök megválasztásába, mivel április közebén parlamenti választásokat tartanak Finnországban, és pártja jelenleg csupán a harmadik helyet foglalja el a népszerűségi rangsorban.

 

FOTÓ: Instagram / Juha Sipilä

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Fókuszban: Orbán Viktor huszonkettedik évértékelője.

Egészen meglepő helyen tűnt fel a zalai termálváros: Európa legjobb helyeit listázva szavazták fel a tizenkettedik helyre a titokzatosan működő European Best Destinationsön.

A választók megbüntették az AfD-t és a velük Türingiában összefogó pártokat. A Hanza-városban a baloldali pártok majdnem a szavazatok kétharmadát hozták el.

A várakozásoknak megfelelően alakultak a nevadai kaukuszok eredményei, Bernie Sanders már az elnyert delegáltak tekintetében is az élen.

Olyan embert választottak a jobbikosok pártalapítványuk kuratóriumának élére,
akinek a neve máltai offshore iratokban merült fel.

A legnagyobb példányszámú szlovák napilap, a SME felvidéki magyar főszerkesztője, Beata Balogová egy héttel a szlovákiai választások előtt a Helyzetben!

Keményen beszólt Tóth
Bertalan a DK-ba igazoló polgármestereinek és a DK-nak is, kijelentve: senki nem tekintheti az MSZP-t a
saját lábtörlőjének!

A hét kérdése

Az egykori playmate már sokszor és sokfélét nyilvánult meg a politikában, most pedig dönthetsz, melyik a kedvenc aranyköpésed tőle.

Azért ide elnéznénk

Piac-e a világpiac? Magántulajdon-e a cégbirodalom? Fennmaradhat-e a demokrácia és a jogállam piacgazdaság nélkül? Létezik-e „harmadik út"? Február 21.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

A francia új hullám mestere napjainkban is töretlenül alkot. Február 23-án a Film/Szocializmus című munkáját megtekinthetitek a Patyolatban.

Történelmi diorámák, Star Wars-os csatajelenetek és világháborús terepasztalok Legóból Érden, a Magyar Földrajzi Múzeumban február 29-én és március 1-jén.

Mi vár Szlovákiára és a szlovákiai magyarokra a
február 29-ei választások után? Beszélgetés a Három
Hollóban március 2-án.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

A Fiat Professional kiemelkedően nagy jelentőséget tulajdonít a környezetvédelemnek, így folyamatosan új, jövőorientált megoldásokon dolgozik, annak érdekében, hogy mérsékelje az embert és a természetet érő káros hatásokat.

Twitter megosztás Google+ megosztás