+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakodi Péter
2019. február 1. péntek, 19:45
Nem biztos azonban, hogy sokáig kell foglalkoznia bármelyikkel is Juha Sipilä-nak. Április közepén parlamenti választásokat tartanak Finnországban, és a felmérések szerint a kormányfőnek nincs túl sok esélye az újrázásra.

Tízes skálán 12-re taksálta a brexittel kapcsolatos elégedetlenségét Juha Sipilä finn miniszterelnök, a Politiconak Brüsszelben adott interjújában. A kormányfő azért utazott a belga fővárosba, hogy beszédet tartson az Európai Parlamentben az Európai Unió Tanácsának júliusban soron következő finn elnöksége kapcsán. 

 

Sipilä a Politico-nak nyilatkozva reményét fejezte ki, hogy a brit kilépés kérdése, mely túlságosan sok energiát vett el az európai döntéshozatali rendszertől, minél hamarabb lekerül a napirendről, és

 

az Unió végre olyan fontos kihívásokra összpontosíthat, mint a gazdasági növekedés, a biztonság, vagy a migráció.

 

Az Egyesült Királyság megegyezés nélküli távozását az EU-ból (hard brexit), ugyanakkor esélyesebbnek tartja a jelenlegi helyzetben. Ezzel az eshetőséggel kapcsolatban már meg is kezdték az előkészületeket Finnországban. Hozzátette azonban, hogy ha kell, akkor nyitottak a kilépés elhalasztására, bár az Európai Unió jelenleg erre nem lát okot.

 

Sipilä az interjú során a spitzenkandidati, azaz a csúcsjelölti rendszerről is kifejtette a véleményét. A kormányfő nincs kibékülve az ötlettel, hogy az Európai Bizottság elnöki posztjára nem az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács, hanem az Európai Parlament legnagyobb támogatottságú frakciója tesz javaslatot. 

 

Úgy látja, hogy

 

a csúcsjelölti rendszer túlságosan is az Európai Néppártnak (EPP) kedvez.

 

A Sipilä által vezetett Centrumpárt a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) pártcsaládhoz tartozik, mely jelenleg a negyedik legnagyobb frakció az EP-ben.

 

Az európai pártcsaládok a legutóbbi 2014-es EP-választás óta indítanak saját csúcsjelölteket, azaz Spitzenkandidatokat, akik közül a testület többségének támogatását élvezőből lesz az EB új elnöke. Az elképzelés szerint így az európai választópolgárok már a voksolás során felhatalmazást adnak a leendő bizottsági elnöknek, és személyéről nem az Európai Tanács dönt egy háttértárgyaláson.

 

A finn miniszterelnök ugyanakkor most újfent emlékeztetett, hogy

 

a csúcsjelölti rendszer jogilag nem köti az Európai Unió állam- és kormányfőit, akik a végső döntést hozzák a Bizottság új elnökének személyéről.

 

Az EPP és a pártcsalád német csúcsjelöltje, Manfred Weber ugyanakkor hónapok óta azon dolgozik, hogy politikai szempontból lehetetlenítse el megválasztásának esetleges akadályait. Ennek egyik legfontosabb elemeként egy egész Európát átölelő kampányba kezdett.

 

 Az idei EP választásokat május 23-26 között tartják majd – a britek várható kilépésével – az EU 27 tagállamában.

 

Kis érdekesség, hogy Sipilä elődje a finn miniszterelnöki poszton, Alexander Stubb ugyancsak indult az EPP csúcsjelölti posztjáért, de végül alulmaradt Manfred Weberrel szemben.

 

Könnyen elképzelhető azonban, hogy Juha Sipilänak nem sok beleszólása lesz az új elnök megválasztásába, mivel április közebén parlamenti választásokat tartanak Finnországban, és pártja jelenleg csupán a harmadik helyet foglalja el a népszerűségi rangsorban.

 

FOTÓ: Instagram / Juha Sipilä

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mit reagálnak a járókelők, ha a politikát egyszer csak a képükbe nyomják? Kimentünk Puzsér Róbert egyik standupjára, hogy megtudjuk. Videó!

A baloldali pártvezér nem
tudott egyértelműen állást foglalni a brexitkérdésben, szavazótábora bünteti is rendesen a Munkáspártot.

Negyven éve nem nézhetnek nők férfiakat sportolni Iránban, de a FIFA most biztosítékot kapott arra, hogy a válogatott kivételt fog képezni a világbajnokságon.

Vajon mennyit költött a busztársaság a bárki által fillérekért beszerezhető műalkotásra?

Egy friss felmérés szerint az ország szurkolóinak több, mint a fele szavazott a radikális pártokat tömörítő koalícióra.

A hét kérdése

A szélsőjobb által is oly sokat emlegetett európai életmód védelme névvel ellátott biztosi portfóliót sokan betámadták. Ha rajtad múlik, mire neveznéd át?

Azért ide elnéznénk

Konferencia Közép-Európa kilátásairól az NKE-n szeptember 26-án.

Milyen volt az erdélyi Magyar Autonóm Tartomány? Szeptember 27-én a Kutatók éjszakáján szó lesz róla.

Neoliberálisok, posztmarxisták, populisták vagy konzervatívok legyenek? Schiffer és Lányi megmondja. Szeptember 27.

Szeptember 28-án végig lehet kóstolni egy csomó gőzgombócot. Mellé koncertek.

Újra az irodalom és könyvkultúra központja lesz négy napra a Várkert Bazár október 10-től.

Ezt is szerettétek

Mennyire kapják meg a mindennapi szexizmust azok a lányok, akik bevallottan azzal akarnak érvényesülni, hogy jól néznek ki?

Kik azok, akikről első ránézésre nem mondaná meg az ember, hogy hosszú évek óta fideszesek? Összeszedtük!

Kárpátaljáról viszont mentőt fizetnek a magyarok a határig, hogy eljussanak a rossznak tartott magyar egészségügybe. Mutatjuk, miért.

Mutatunk pár jó társasjátékot, amiben tényleg kell gondolkodni, és nem is feltétlenül a többiek kisemmizése vagy kiiktatása a cél. Azonnali-lista!

Twitter megosztás Google+ megosztás