+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pintér Bence
2018. november 22. csütörtök, 16:24
A szélsőjobboldali pártokat támogatni kívánó Mozgalom, Steve Bannon alapítványa már az indulásnál elhasal: a legtöbb országban törvény tiltja, hogy támogasson pártokat, akiket egyébként többnyire nem is érdekel az ajánlat.

Steve Bannon, a Breitbart volt főszerkesztője és Donald Trump volt kampányfőnöke, illetve tanácsadója nyáron nagy csinnadrattával jelentette be, hogy A Mozgalom néven alapítványt alapít, ami különféle módokon fogja támogatni az európai szélsőjobboldali és nativista mozgalmakat.

 

A brit Guardian napilap azonban most azzal szembesítette Bannont, hogy a tizenhárom ország közül, ahol tervezte a támogatást, kilencben ezt részben vagy egészében törvény tiltja. Bannon elismerte, hogy ez okozhat némi problémát.

 

A volt Trump-tanácsadó a saját pénzéből finanszírozza a vállalkozást, ami különféle közvélemény-kutatásokhoz, elemzésekhez, közösségi médiás tanácsokhoz juttatná hozzá a partnerpártokat – egymillió dollárt már el is költött a projektre. A Guardian szerint azonban Magyarországon, Franciaországban, Spanyolországban, Lengyelországban, Csehországban, Finnországban, és részben Ausztriában, Belgiumban és Németországban is problémákba ütközhet, ha pártok elfogadják Bannon alapítványának segítségét.

 

De ezen felül sem igazán izgatta fel az európai szélsőjobbot Bannon ajánlata: nemet mondtak a Svéddemokarták, az osztrák FPÖ, a német AfD, valamint a finn, lengyel és dán szélsőjobbosok.

 

A francia Marine Le Pen Nemzeti Gyűlés nevű formációja, valamint a Fidesz nem nyilatkozott egyértelműen a kérdésben; a belga Vlaams Belang még gondolkodik, a spanyol Vox lelkes, Matteo Salvini olasz Ligája és a neofasiszta Olaszország Testvérei (Fratelli d´Italia), valamint a Geert Wilders-féle holland Szabadság Pártja pedig benne lenne a dologban.

 

Gyakorlatilag két olyan ország marad, ahol megvan a partner, és a törvények is engednék a támogatást: Olaszország és Hollandia.

 

Bannon a Guardiannek elmondta: törvényt nem akar sérteni, ezért konzultálni fog ügyvédekkel, de ettől függetlenül minden tervezett országban tovább folytatja a közvélemény-kutatásokat és elemzéseket.

 

Bannon arról is beszélt a lapnak, hogy szerinte ez – mármint hogy egy amerikai próbálja befolyásolni az európai választásokat –

 

egyáltalán nem olyan, mint amikor Peking vagy Moszkva avatkozik be más országok választásaiba.

 

Azt is elmondta, hogy vannak más támogatói is A Mozgalomnak rajta kívül, akik mind európaiak – tehát nem oroszok.

 

Korábban az Azonnali is körbekérdezett itthon, azt firtatva, ki fogadná el Steve Bannon segítségét: a Fidesz-KDNP EP-képviselőcsoportja nem kívánt reagálni „politikai spekulációkra”; a Fidelitas, az IKSZ és a CÖF-CÖKA is ambivalens válaszokat adott. A Jobbik és a MI Hazánk Mozgalom egyértelműen elutasította, hogy együttműködnének Bannonnal.

 

MONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az olasz külügyminiszter június közepétől megnyitná az összes belső európai határt. Június 3-tól az olaszokhoz már eleve lehet utazni, de ez nehézkes, mert az osztrák határszakaszon a beutazást Bécs nem engedi.

Montenegróban már május 5-e óta nem rögzítettek új megbetegedést, az aktív fertőzöttek száma pedig nulla: jövő hétfőtől a magyarok is beutazhatnak.

Az aktív esetszám kevéssel, de ismét csökkent, kórházi ápolásra 430, lélegeztetőgépes kezelésre 25 fő szorul csak.

A magyarok körében is 61 százalék gondolja ezt egy friss, 21 EU-tagállamban elvégzett közvélemény-kutatás szerint.

A főpolgármester szerint Budapestnek több tízmilliárdos bevételkiesést jelent a jövő évi költségvetés tervezete, ami nem indokolható a járvány okozta általános recesszióval.

És még véletlenül sem a Fideszről beszélünk: a máltai Munkáspárt a közelmúlt legnagyobb politikai botránya ellenére visz mindent a közvélemény-kutatásokban.

Voltak, akik kritizálták, hogy ezzel a határőrök az emberek magánéletében turkálnak: most már hivatalos nyilatkozatot kell tenni arról, hogy kapcsolatban vannak, így szabad a beutazás.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Az Azonnali publicistája a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésről vitázik online május 25-én este 8-tól!

Az Azonnalin rendszeresen publikáló Szalai Máté is elemzi a Külügyi Intézet online beszélgetésén, május 26-án!

Ezért beszélget az űrhajóssal május 27-én Szujó Zoltán.

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Miért csapott látványos hisztiket az akkori román miniszterelnök Trianonban, miközben megkapták Erdélyt, a Bánság nagyobb részét és a Partiumot?

Twitter megosztás Google+ megosztás