Kiléptetné Németországot az EU-ból az AfD

A dexit, azaz Németország kilépése az Európai Unióból: ez az új hivatalos célja az eredetileg eurókritikus pártként indult, de szélsőjobboldali szólamokkal egy ideje tartósan 12 százalék körül tanyázó német AfD-nek. A párt felszámolná az Európai Parlamentet is, azt ugyanis nem tartja demokratikusnak.

Tartalmas kongresszuson lehetnek túl a német szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) tagjai a Frankfurter Allgemeine Zeitung tudósítása alapján. A májusi európai parlamenti választás miatt a szászországi Riesába összehívott találkozón elfogadtak ugyanis egy olyan indítványt, amely felszámolná az Európai Parlamentet, azt ugyanis nem tartják demokratikusnak „a maga 751 privilegizált képviselőjével”.

Hogy ennek ellenére miért indul el az EP-választáson az AfD, arról nem esett szó, arról viszont igen, hogy az EP megszüntetését azért tartja fontosnak az elfogadott indítvány, hogy kizárólagosan a tagállami parlamenteknek lehessen jogalkotási hatásköre. Az EP helyett egy legfeljebb 100 fős, a tagállami parlamentek által, az adott ország súlya szerinti számban delegált politikusokból álló „európai gyűlést” képzel el a párt.

A párt tagsága ennyivel nem elégedett meg: egy másik, a kongresszuson elfogadott javaslat Németország EU-ból történő kiléptetését is célul tűzte ki mint utolsó lehetőség. Igaz, egy potenciális dexitet feltételekhez kötnének – akkor folyamodnának csak hozzá, ha az EU-t alapjaiban érintő „reformjavaslataikat” nem hajtják végre belátható időn belül. A javaslat az AfD-s reformtervek nem teljesülése esetén Németország kilépése helyett azzal is beérné, ha az EU-t jelenlegi formájában megszüntetnék, és létrehoznának helyette egy „új európai gazdasági- és érdekközösséget”. (Az erről szóló kongresszusi vitát ebben a videóban lehet végigkövetni, aki tud németül, annak érdemes is, főleg Beatrix von Storch felszólalását, aki azzal próbálta mérséklődésre inteni a jobbszárny képviselőit, hogy a társadalom közepét szász-anhalti hangoskodással nem lehet megnyerni. Mint ismert, a héten lépett ki az AfD-ből a párt radikális fenegyereke, volt szász-anhalti vezetője.)

A pártvezetés fogja a fejét

A Frankfurter Allgemeine Zeitung ezt a javaslatot egy eredeti, dexitet szorgalmazó, keményebben fogalmazó javaslat puhításaként értékeli. A puhítás főleg a párt szélsőjobboldali szárnyát kordában tartani igyekvő két társelnöktől, Alexander Gaulandtól és Jörg Meuthentől érkezett. Gauland, aki az AfD-t rendre egy erjedő halomhoz szokta hasonlítani, keményen helyre is rakta a kongresszus által egyébként elfogadott, dexitről szóló javaslatot.

– fogalmazott Gauland. A társelnök hozzátette: Németország szomszédai ferde szemmel nézik majd, ha elhagynak bizonyos szervezeteket. „A német különutasság mindig megijeszti szomszédainkat.” Felhozta azt is érvként, hogy amennyiben a brexit káoszba fullad március végén, az bizonyára befolyásolja majd az EU-hoz való viszony megítélését is a többi tagállamban: „Akárki is játszik el a dexit gondolatával, mindig meg kell, kérdezze magától: ez nem egy utópia? Nem jobb inkább, ha realisták maradunk?” 

Az AfD-hez közelálló Junge Freiheit hetilap tudósítása szerint

A brexitet a dexittel szemben megvédte az AfD társelnöke. Szerinte a britek EU-ból való kilépése leginkább helyreállítja a kontinensen inkább normálisnak számító geopolitikai helyzetet. Gauland arról is beszélt, hogy az egységes Európa sosem volt egy brit cél, ez sokkal inkább a britek ellenségeié, vagyis a Napóleon vezette Franciaország és a nemzetiszocialista Németország vágyálma volt. Gauland szerint a britek földrajzi helyzete és történelme számos érvet ad az EU-ból való kilépésre, de a németeknél ilyenek nincsenek.

Az AfD EP-választási programja egyelőre nincs még kész, ám az EP-lista első húsz helye már nyilvános. Az első helyen a most is EP-képviselő társelnök, Jörg Meuthen közgazdász áll. A második hely Guido Reilé, aki 2016-ban még az SPD-ben politizált, ám a szocdemek menekültpolitikája miatt átlépett az AfD-be. Az EP-lista harmadik helyén Maximilian Krah áll, aki 2016-ban még a drezdai CDU egyik vezetője volt. Az EP-lista 16. helyén pedig az a Martin Schiller áll, aki az AfD-n belüli mérsékelt szárny egyik képviselője, és az Azonnalinak interjút is adott már.

EU-párti németek

Gauland AfD-társelnök dexitellenes érvelését nagyban alátámasztja a 2018-as Eurobarometer-kutatás, mely szerint

A kutatás szerint az Európai Parlamentről a németek 32 százaléknak jó, 21 százalékának negatív véleménye van, a nagy többségé viszont semleges. Az Európai Parlamenttől a németek 49 százaléka azt várja el, hogy világszerte álljon ki az emberi jogokért, 37 százalék az európai tagállamok közötti szolidaritás erősítését, 35 százalék pedig a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség megteremtését kívánja az EP-től. A kutatás során megkérdezett németek 56 százaléka a bevándorlást, 52 százaléka a klímaváltozás elleni küzdelmet, 45 százalék a terrorizmus elleni harcot tartotta az EP-választási kampány legfontosabb ügyének.

FOTÓ: Azonnali