+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2019. január 13. vasárnap, 19:39
A dexit, azaz Németország kilépése az Európai Unióból: ez az új hivatalos célja az eredetileg eurókritikus pártként indult, de szélsőjobboldali szólamokkal egy ideje tartósan 12 százalék körül tanyázó német AfD-nek. A párt felszámolná az Európai Parlamentet is, azt ugyanis nem tartja demokratikusnak.

Tartalmas kongresszuson lehetnek túl a német szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) tagjai a Frankfurter Allgemeine Zeitung tudósítása alapján. A májusi európai parlamenti választás miatt a szászországi Riesába összehívott találkozón elfogadtak ugyanis egy olyan indítványt, amely felszámolná az Európai Parlamentet, azt ugyanis nem tartják demokratikusnak „a maga 751 privilegizált képviselőjével”.

 

Hogy ennek ellenére miért indul el az EP-választáson az AfD, arról nem esett szó, arról viszont igen, hogy az EP megszüntetését azért tartja fontosnak az elfogadott indítvány, hogy kizárólagosan a tagállami parlamenteknek lehessen jogalkotási hatásköre. Az EP helyett egy legfeljebb 100 fős, a tagállami parlamentek által, az adott ország súlya szerinti számban delegált politikusokból álló „európai gyűlést” képzel el a párt.

 

A párt tagsága ennyivel nem elégedett meg: egy másik, a kongresszuson elfogadott javaslat Németország EU-ból történő kiléptetését is célul tűzte ki mint utolsó lehetőség. Igaz, egy potenciális dexitet feltételekhez kötnének – akkor folyamodnának csak hozzá, ha az EU-t alapjaiban érintő „reformjavaslataikat” nem hajtják végre belátható időn belül. A javaslat az AfD-s reformtervek nem teljesülése esetén Németország kilépése helyett azzal is beérné, ha az EU-t jelenlegi formájában megszüntetnék, és létrehoznának helyette egy „új európai gazdasági- és érdekközösséget”. (Az erről szóló kongresszusi vitát ebben a videóban lehet végigkövetni, aki tud németül, annak érdemes is, főleg Beatrix von Storch felszólalását, aki azzal próbálta mérséklődésre inteni a jobbszárny képviselőit, hogy a társadalom közepét szász-anhalti hangoskodással nem lehet megnyerni. Mint ismert, a héten lépett ki az AfD-ből a párt radikális fenegyereke, volt szász-anhalti vezetője.)

 

A pártvezetés fogja a fejét

 

A Frankfurter Allgemeine Zeitung ezt a javaslatot egy eredeti, dexitet szorgalmazó, keményebben fogalmazó javaslat puhításaként értékeli. A puhítás főleg a párt szélsőjobboldali szárnyát kordában tartani igyekvő két társelnöktől, Alexander Gaulandtól és Jörg Meuthentől érkezett. Gauland, aki az AfD-t rendre egy erjedő halomhoz szokta hasonlítani, keményen helyre is rakta a kongresszus által egyébként elfogadott, dexitről szóló javaslatot.

 

„Bármennyire is le akarunk számolni a korrupt, felfuvakodott, nem demokratikus, ellenőrizetlen és látensen totalitárius apparátussal, mindig szem előtt kell tartanunk, hogy ennek következményei kiszámíthatatlanok lehetnek!”

 

– fogalmazott Gauland. A társelnök hozzátette: Németország szomszédai ferde szemmel nézik majd, ha elhagynak bizonyos szervezeteket. „A német különutasság mindig megijeszti szomszédainkat.” Felhozta azt is érvként, hogy amennyiben a brexit káoszba fullad március végén, az bizonyára befolyásolja majd az EU-hoz való viszony megítélését is a többi tagállamban: „Akárki is játszik el a dexit gondolatával, mindig meg kell, kérdezze magától: ez nem egy utópia? Nem jobb inkább, ha realisták maradunk?” 

 

Az AfD-hez közelálló Junge Freiheit hetilap tudósítása szerint

 

Gauland arra is kitért, hogy az EU AfD-s szájíz szerinti reformjához megvannak már a partnereik: ezek az olasz Lega, Orbán Viktor Fidesze, Jarosław Kaczyński PiS-e és az osztrák FPÖ.

 

A brexitet a dexittel szemben megvédte az AfD társelnöke. Szerinte a britek EU-ból való kilépése leginkább helyreállítja a kontinensen inkább normálisnak számító geopolitikai helyzetet. Gauland arról is beszélt, hogy az egységes Európa sosem volt egy brit cél, ez sokkal inkább a britek ellenségeié, vagyis a Napóleon vezette Franciaország és a nemzetiszocialista Németország vágyálma volt. Gauland szerint a britek földrajzi helyzete és történelme számos érvet ad az EU-ból való kilépésre, de a németeknél ilyenek nincsenek.

 

Az AfD EP-választási programja egyelőre nincs még kész, ám az EP-lista első húsz helye már nyilvános. Az első helyen a most is EP-képviselő társelnök, Jörg Meuthen közgazdász áll. A második hely Guido Reilé, aki 2016-ban még az SPD-ben politizált, ám a szocdemek menekültpolitikája miatt átlépett az AfD-be. Az EP-lista harmadik helyén Maximilian Krah áll, aki 2016-ban még a drezdai CDU egyik vezetője volt. Az EP-lista 16. helyén pedig az a Martin Schiller áll, aki az AfD-n belüli mérsékelt szárny egyik képviselője, és az Azonnalinak interjút is adott már.

 

EU-párti németek

 

Gauland AfD-társelnök dexitellenes érvelését nagyban alátámasztja a 2018-as Eurobarometer-kutatás, mely szerint

 

a németek a 62 százalékos EU-átlagnál is EU-pártiabbak: 81 százalékuk pozitív fejleménynek tartja Németország EU-tagságát.

 

A kutatás szerint az Európai Parlamentről a németek 32 százaléknak jó, 21 százalékának negatív véleménye van, a nagy többségé viszont semleges. Az Európai Parlamenttől a németek 49 százaléka azt várja el, hogy világszerte álljon ki az emberi jogokért, 37 százalék az európai tagállamok közötti szolidaritás erősítését, 35 százalék pedig a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség megteremtését kívánja az EP-től. A kutatás során megkérdezett németek 56 százaléka a bevándorlást, 52 százaléka a klímaváltozás elleni küzdelmet, 45 százalék a terrorizmus elleni harcot tartotta az EP-választási kampány legfontosabb ügyének.

 

FOTÓ: Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Normális, többségi kormánya az országnak már 593 napja nincsen. És nem úgy látszik, hogy ez a közeljövőben változna.

Antonio Guterres ENSZ-főtitkár szerint a koronavírus-járvány minden idők legnagyobb fennakadását idézte elő az oktatásban, és ha a kormányok nem cselekszenek megfelelően, hosszú évtizedekig érezhetőek lesznek ennek hatásai.

A kormányzat legfelsőbb szintjeivel szeretne hivatalos egyeztető fórumot Székesfehérvár fideszes polgármestere, Cser-Palkovics András, mivel úgy véli, jelenleg nem elég hatékony kommunikáció a kormánnyal.

Több mint 160 művész írt alá egy nyilatkozatot, amiben elítélik a bántalmazásokat és abúzusokat, amik a Magyar Táncművészeti Főiskolán történtek.

Így minden jogi akadály elhárult az elől, hogy a PiS-támogatta Andrej Duda legyen a második újrázó elnök Lengyelországban.

Az albánok a királycsinálók a balkáni kisállamban: állítólag csak akkor mennek koalícióba a szocdem kormánypárttal, ha azok egy albán miniszterelnököt is bevállalnának.

A hallgatóság viselkedésének megfigyelése segíthet a tömegrendezvények járványügyileg biztonságos szervezésében.

A hét kérdése

Megjött a RegioJet a magyar piacra. De ki jöjjön még versenyezni a MÁV-val? A késős németek? A villámgyors franciák? Az időutazós románok? Mondd meg te!

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Twitter megosztás Google+ megosztás