Összeomlott a CSU menekültellenes taktikája

A bajor kormánypárt zuhanórepülésben közelít az őszi tartományi választások felé: a legfrissebb felmérés szerint a szavazók negyven százaléka se áll már a CSU mögött. Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter és Markus Söder bajor kormányfő először a menekültek ellen hőzöngtek, de most már egymás ellen mennek.

A Keresztényszociális Unió (CSU) számára a bajorországi tartományi választások a legfontosabbak, a párt ugyanis több mint ötven éve uralja a tartományt: néhány megszakítással gyakorlatilag abszolút többséggel állt a bajor kormány élén. A legutóbbi választások alkalmával, 2013-ban Horst Seehofer sikeresen szerezte vissza egy ilyen megszakítás után az egyeduralmat, miután az addigi koalíciós partner liberálisok (FDP) kizúgtak a müncheni partlamentből.

Bajor oroszlánok harca

Az elmúlt öt év az amúgy is barokkos túlzásairól és intrikáiról híres müncheni politikában az utódlásról szólt: miközben Seehofer nagy erőkkel kereste a lehetséges utódját, Markus Söder pénzügyminiszter reszelte a kormányfői székét. Seehofer Södert finoman szólva is ki nem állhatja: 2012-ben a keresztény párt karácsonyi ünnepségén Seehofer nyílt színen gyalázta az újságíróknak Södert, aki dühből a parlamenti frakció karácsonyozására el se ment. 

A most záruló ciklusban Seehofer minden lehetséges jelöltet támogatott, akit nem Markusnak és Södernek hívnak. A két oroszlán harcát végül a frank és evangélikus Söder nyerte meg, az óbajor és katolikus Seehofer tavaly átadta neki a miniszterelnökséget, és vélhetően nemsokára a pártelnökség is az övé lesz. Seehofer eközben a német belügyminiszterséggel vigasztalódhatott.

A CSU-t a merkeli menelültpolitika eléggé földhöz csapkodta: a CDU bajor kistestvére majdnem tíz százalékot vesztett a szövetségi választásokon tavaly szeptemberben – éppen annyit, amennyit a szélsőjobboldali AfD párt megnyert a bajoroknál. Seehofer és Söder pedig berezelt, megijedtek ugyanis, hogy elveszítheti a CSU a bajorországi abszolút hatalmát. 

Úgy gondolták, ez lehet a sikeres taktika az AfD ellen. Seehofer gyakorlatilag belügyminiszterként belső ellenzéket játszott. Július elején Seehofer kapcsolata annyira megromlott a CDU-val, hogy lemondással is fenyegetőzött – ám a nagyjelenet vége a csendes maradás lett. (A német koalíciós válságról itt írtunk bővebben.)

Merkel pedig közben nyugodtan szemléli, ahogy a CSU sikertelenül támadja őt, otthon pedig csúszik ki a talaj a lába alól. Hiába próbálja a CSU menekültellenes szólamokkal visszaszerezni az elkóborolt híveit: a Markus Söder vezette lista népszerűsége folyamatosan zuhan.

Nem jött be a menekültellenesség, Merkel örülhet

Ha most vasárnap tartanák a tartományi választásokat, a CSU csak 38 százalékot kapna. Ez tíz százalékkal van az öt évvel ezelőtti eredmény alatt. A második helyre a bajoroknál hagyományosan polgári-balközép Zöldek jöttek föl, ők tizenhat százalékon állnak. A Bajorországban mindig is nagyon gyenge szociáldemokraták egy százalékkal megelőzik még mindig az AfD-t: a szocdemek tizenhárom, a szélsőjobbosok tizenkét százalékot kapnának. A müncheni parlamentbe még a jobboldali-agráriánus Szabad Választók (FW) és a liberális Szabad Demokraták (FDP) jutnának be.

A felmérés azt vetíti előre, hogy a CSU-nak majd koalíciós partner után kell néznie – ráadásul az FDP se lehet elég a többséghez. Azaz lehet, hogy éppen Münchenben alakulhat meg azon Jamaika-koalíció a CSU, a Zöldek és az FDP között, amelyet országosan Seehoferék tavaly ősszel kritikusan néztek.

Ha a CSU bezuhan ősszel, Merkel joggal mondhatja, hogy csak az ő mérsékelt, középre tartó, balközépre is nyitó stratégiája lehet sikeres. Miközben a CDU nyugalommal szemléli az AfD-t, mert eleve nem a szélsőjobbot akarja visszahódítani, hanem a centrumot lefedni – akár a szocdemektől és a zöldektől is elhódítva szavazókat. 

A CSU még mindig hisz az uniópártok egykori sikerreceptjében: tőlük jobbra nem lehet demokratikus párt. Seehofer és Söder ezért hirtelen elkezdte zárni a pártot a jobbszél felé – ez azonban egyrészről nem hozta vissza az AfD-hez ment híveket, de eltántorított számos mérsékelt jobboldali szavazót. A CSU politikusai többször is elismerték, hogy helyben sok régi szavazójukat felháborítja a párt menekültellenessége.

Merkel kezdheti dörzsölni a kezét: majdnem tizennyolc éves pártelnöki és tizenhárom éves kancellári pályafutása alatt a CDU/CSU körül számos erősnek hitt férfivel, többek között a szintén bajor Edmund Stoiberrel számolt le – a trófeagyűjteményben készítheti már a helyet Seehofer és Söder agancsainak. Mindazonáltal Merkelnek se áll érdekében egy jelentős CSU-zuhanás, ugyanis a kistestvér mindig biztosan hozza a bajor tartományt, amely nélkül a CDU se olyan erős.

Markus Söder a várható bukásnak már most megtalálta az okát: a régi ellenség Horst Seehofert. Szerinte a bajor CSU a szövetségi kormány miatt bukdácsol – és ez éppen Seehofer belügyminiszter elleni kritika. Söder láthatóan már nem áll teljesen a magát az orbáni menekültellenesség felvállalásával zsákutcába faroló Seehofer belügyminiszter mögött. Seehofer a németek támogatását is elvesztette, Már csak az AfD híveinek többsége gondolja úgy, hogy ő maradjon a belügyminiszter, a CDU/CSU szavazók között is már többségben vannak azok, akik unják Seehofer Merkel-ellenes kirohanásait. 

„Katolikus és nacionalista – a kettő nem megy együtt”

A CSU-nak az sem kedvez, hogy a bajoroknál erős katolikus egyház is keményen kritizálja. Reinhard Marx müncheni érsek szerint egy párt, amely menekültellenes, nem nevezheti magát kereszténynek. A balliberális Die Zeitnak adott e heti interjújában a Német Püspöki Konferencia elnöke kiemeli, hogy „nacionalista és katolikus nem lehet egyszerre az ember”. Szerinte a CSU olyannyira jobbra tart, hogy az már nem egyezhet a katolikus egyház világképével.

Keményen bírálta a Söder-Seehofer-vonalat a CSU egykori ideológusa is, aki egy ideig a Német Katolikusok Központi Tanácsát, a katolikus hívek hivatalos szervezetét is vezette. Alois Glück szerint a CSU jelenlegi konfrontatív kurzusa nem segít a pártnak és eleve idegen a keresztényi alapgondolatoktól. Glück attól tart, hogy pártja egyre jobban elidegenedik a CDU-tól és Merkeltől – miközben otthon is veszít a támogatottságból.

NYITÓKÉP: CSU FB