+++ Eltűntünk a facebookon? Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy mindig tudj arról, amiről írunk! +++
Szerző: Bukovics Martin
2018. június 20. szerda, 14:30
Eléggé összeveszett a menekültkérdésen Angela Merkel és bajor belügyminisztere, a CSU-s Horst Seehofer. A német sajtó már a pártszövetség szakadásáról cikkezik, most pedig egy közvélemény-kutatás kiderítette: a CDU után 18 százalékkal második lenne bajor testvérpártja, a CSU, ha külön elindulna egy német szövetségi választáson. Az ötlet nem is annyira elvetemült, sőt, megmentheti Merkelék pártszövetségét a szavazótáboruk jobbszélét elhalászó AfD-től.

Ha a bajor CSU minden német tartományban elindulna, büszke 18 százalékot hozna egy szövetségi választáson, derül ki egy friss német közvélemény-kutatásból. Ez persze egy szigorúan elméleti lehetőség egyelőre, hiszen a CSU-nak (Keresztényszociális Unió) pont az a lényege, hogy bajor párt, Bajorországban indul csak, cserébe nem indul ott a CDU (Kereszténydemokrata Unió), ők pedig nem indulnak rá a CDU-ra máshol – kettejük szövetségét nevezik uniópártoknak.

 

Ha mégis indulna a CSU szövetségi szinten – így a felmérés –, a CDU 22 százalékot kapna, azaz jelentősen gyengülne, de továbbra is első lenne. A szociáldemokrata SPD 17 százalékkal harmadik lenne épp csak a CSU mögött, a baloldali populista Die Linke negyedik 12 százalékkal, a jobboldali populista AfD ötödik 11 százalékkal, majd a Zöldek (10 százalék) és a polgári-liberális FDP (6 százalék) következne.

 

Vagyis: a CSU CDU-tól való külön indulása jelentősen kifogná a szelet az AfD vitorlájából, szavazóik harmada rögtön elpártolna tőlük.

 

A Merkel alatt középre tolódott CDU-tól jobbra álló, markánsan konzervatív CSU országos szervezetté bővítése nem most került először napirendre. A 2015-ös menekültválságot követően Horst Seehofer, akkori bajor miniszterelnök és CSU-vezér is felhozta néha-néha, hogy ezzel is cukkolhassa a kancellárt. Most azonban már sokan az uniópártok megmenekülését, és az AfD elleni csodaszert látják az ötletben, lévén a CSU nemrég az AfD-t nevezte ki főellenségként – még Merkellel szemben kritikus CDU-sok is támogatják azt, vannak, akik át is lépnének a bajor testvérek országos gyülekezetébe.

 

Ha ugyanis hinni lehet a felmérésnek, és az esetleges szakítás után is meglenne a nyitottság egy közös kormányzásra, a CDU és a CSU együtt 40 százalékot kapna, ami a tavaly őszi 33 százalékos CDU/CSU-eredményhez képest jelentős javulás. 

 

A CSU országossá duzzasztása ugyanaz, amit Matteo Salvini jelenlegi olasz belügyminiszter is csinált a Legával: regionális, északolasz pártból országos jobboldali erőt hozott létre. Ha neki sikerült, a bajoroknak miért ne sikerülne?

 

De miért is téma ez most?

 

A német politikában újfent a menekültkérdés körül forrognak az indulatok. A Markus Söder bajor miniszterelnök által a bajor politikai színtérről kitoloncolt, most a Merkel-kormány belügyminisztereként tevékenykedő ex-CSU-vezér Horst Seehofer kidolgozott ugyanis egy sok új elemet nem tartalmazó menekültügyi mestertervet, amivel – mint az ki lett szivárogtatva – a kancellárnak akadt egy problémája: nem akar belemenni abba, hogy ne jöhessenek Németországba a más EU-országban már regisztrált menekültek.

 

Seehofer belügyminiszter nem hagyta ezt annyiban, és határidőt szabott főnökének: július közepéig van ideje arra, hogy bajor szájíz szerint alakítsa át Németország menekültpolitikáját. Merkel belement az ultimátumba, és közölte: addig összehoz egy olyan összeurópai megoldást, amely feleslegessé teszi az azóta is a legnagyobb titokban tartott seehoferi ötleteket. A kérdésre, hogy mi lesz Seehoferrel, ha nem a kancellár óhaja szerint cselekszik belügyminiszterként, Merkel azt felelte: a német alaptörvény világosan kimondja, hogy a kormány politikai irányvonalát a kancellár határozza meg, és ő viseli ezért a felelősséget. Vagyis kirúgja a minisztert, ami a CDU/CSU-együttműködés végét jelentheti.

 

Eközben kiszivárgott, hogy Horst Seehofer zárt körben úgy beszélt a kancellárról, hogy képtelenség együtt dolgozni „ezzel a nővel”. Erre válaszul bejelentkezett a berlini alterbalos Die Tageszeitungban a német Zöldek női társelnöke, hogy burkoltan közölje, pártja örömmel kormányozna Merkellel, ha a CSU kilép a kormánykoalícióból. Ez a német kormánynak erősebb parlamenti többséget jelentene: a CSU lelépő 46 képviselője helyett 67 zöld ugrana be Merkelt erősítendő.

 

Kérdés, hogy Merkel maradna-e egyáltalán – legalábbis a német sajtót élénken foglalkoztatja ez a téma. Gabor Steingart, a Handelsblatt volt főszerkesztője például reggeli hírlevelében egy hete mással sem foglalkozik, csak a Merkel által saját kancellárságának épített szoborral: „Merkel nem tudja visszacsinálni a sugdolózást a saját soraiban, nem tudja pótolni a közvélemény-kutatásokban hiányzó többségét, és nem tudja megakadályozni a CSU esetleges leszakadását sem.

 

Mint minden kormányfő a bukása előtt, Merkel nem a médiára, nem pártja vezetésére, és nem is a népre fókuszál most, hanem a történelemkönyvre.”

 

Steingart legutóbb Wolfgang Schäuble volt német pénzügyminisztert, jelenlegi házelnököt nevezte meg kompromisszumos Merkel-utódként, akit aztán szerinte a magát Trumppal, Erdogannal, Putyinnal egy súlycsoportba felküzdeni képes Markus Söder jelenlegi bajor kormányfő követhetne, mondjuk 2021-ben. Ha mindez bejön, és 2021-ben CDU/CSU-többség lesz, együtt kormányozva a kettészakítottság évei után, minimum szobrot fog kapni, aki kitalálta, hogy a menekültkérdést a szivarszobák alkui helyett végre tényleg a német nép döntse el.

 

Tippre nem lovasat, hanem kerekesszékeset.

 

FOTÓ: Horst Seehofer Facebook-oldala

 

Hírszolgáltatás

Pályázatot hirdetünk: mi kerüljön a Sargentini-jelentést leleplező kormányzati hirdetésekre? Rajzold meg!

Csak nem elkezdődött Magyarország németizálása?
Az Azonnali utánajárt.

Az örmény katonatársát 2004-ben Budapesten, brutális kegyetlenséggel kivégző Ramil Szafarov testvére alulmaradt egy örmény ellenféllel vívott MMA-mérkőzésen Tbilisziben.

Lemond az osztrák szocdem párt éléről, és a politikából is visszavonul az Ember, Aki Terminátornak Nevezte Orbánt.

Márciusban debütál a Marvel első női főszereplős képregényfilmje: itt a trailer.

A hét kérdése

Maroš Šefčovič szlovák EU-biztos az európai szocialisták csúcsjelöltje akar lenni. De mi lenne, ha 2019-től egy szlovák vezetné az EU-t? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Szeptember 20-ától tekinthető meg idén a legjobb sajtófotókból összeállított tárlat a Magyar Nemzeti Múzeumban.

Kömlődi Ferenc képbemutat és DJ-zik szeptember 20-án.

Premier előtt vetítik a cannes-i filmfesztiválon díjat nyerő magyar alkotást szeptember
24-től a Puskin moziban.

A folk metálé lesz a főszerep szeptember 28-án a Barba Negrában: az orosz Arkona és a magyar Dalriada lép színpadra.

Az ellenzékiség három arca, illetve a zene és a politikai vezetés kapcsolata is szóba fog kerülni szeptember 28-án.

Ezt is szerettétek

Hogyan hat ki ez az egész a jövő májusi EP-választásra?

Mi hülyeség a Sargentini-jelentésben, és mi nem?

Esély a helyzet tisztázására? Nagy katyvasz? Ideológiailag motivált vádak? EP-képviselők a Sargentini-jelentésről.

Mi lenne, ha megtámadnának minket nyugatról? Az Azonnali játékelméleti kalandozása.

comments powered by Disqus
Twitter megosztás Google+ megosztás