+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2018. június 20. szerda, 14:30
Eléggé összeveszett a menekültkérdésen Angela Merkel és bajor belügyminisztere, a CSU-s Horst Seehofer. A német sajtó már a pártszövetség szakadásáról cikkezik, most pedig egy közvélemény-kutatás kiderítette: a CDU után 18 százalékkal második lenne bajor testvérpártja, a CSU, ha külön elindulna egy német szövetségi választáson. Az ötlet nem is annyira elvetemült, sőt, megmentheti Merkelék pártszövetségét a szavazótáboruk jobbszélét elhalászó AfD-től.

Ha a bajor CSU minden német tartományban elindulna, büszke 18 százalékot hozna egy szövetségi választáson, derül ki egy friss német közvélemény-kutatásból. Ez persze egy szigorúan elméleti lehetőség egyelőre, hiszen a CSU-nak (Keresztényszociális Unió) pont az a lényege, hogy bajor párt, Bajorországban indul csak, cserébe nem indul ott a CDU (Kereszténydemokrata Unió), ők pedig nem indulnak rá a CDU-ra máshol – kettejük szövetségét nevezik uniópártoknak.

 

Ha mégis indulna a CSU szövetségi szinten – így a felmérés –, a CDU 22 százalékot kapna, azaz jelentősen gyengülne, de továbbra is első lenne. A szociáldemokrata SPD 17 százalékkal harmadik lenne épp csak a CSU mögött, a baloldali populista Die Linke negyedik 12 százalékkal, a jobboldali populista AfD ötödik 11 százalékkal, majd a Zöldek (10 százalék) és a polgári-liberális FDP (6 százalék) következne.

 

Vagyis: a CSU CDU-tól való külön indulása jelentősen kifogná a szelet az AfD vitorlájából, szavazóik harmada rögtön elpártolna tőlük.

 

A Merkel alatt középre tolódott CDU-tól jobbra álló, markánsan konzervatív CSU országos szervezetté bővítése nem most került először napirendre. A 2015-ös menekültválságot követően Horst Seehofer, akkori bajor miniszterelnök és CSU-vezér is felhozta néha-néha, hogy ezzel is cukkolhassa a kancellárt. Most azonban már sokan az uniópártok megmenekülését, és az AfD elleni csodaszert látják az ötletben, lévén a CSU nemrég az AfD-t nevezte ki főellenségként – még Merkellel szemben kritikus CDU-sok is támogatják azt, vannak, akik át is lépnének a bajor testvérek országos gyülekezetébe.

 

Ha ugyanis hinni lehet a felmérésnek, és az esetleges szakítás után is meglenne a nyitottság egy közös kormányzásra, a CDU és a CSU együtt 40 százalékot kapna, ami a tavaly őszi 33 százalékos CDU/CSU-eredményhez képest jelentős javulás. 

 

A CSU országossá duzzasztása ugyanaz, amit Matteo Salvini jelenlegi olasz belügyminiszter is csinált a Legával: regionális, északolasz pártból országos jobboldali erőt hozott létre. Ha neki sikerült, a bajoroknak miért ne sikerülne?

 

De miért is téma ez most?

 

A német politikában újfent a menekültkérdés körül forrognak az indulatok. A Markus Söder bajor miniszterelnök által a bajor politikai színtérről kitoloncolt, most a Merkel-kormány belügyminisztereként tevékenykedő ex-CSU-vezér Horst Seehofer kidolgozott ugyanis egy sok új elemet nem tartalmazó menekültügyi mestertervet, amivel – mint az ki lett szivárogtatva – a kancellárnak akadt egy problémája: nem akar belemenni abba, hogy ne jöhessenek Németországba a más EU-országban már regisztrált menekültek.

 

Seehofer belügyminiszter nem hagyta ezt annyiban, és határidőt szabott főnökének: július közepéig van ideje arra, hogy bajor szájíz szerint alakítsa át Németország menekültpolitikáját. Merkel belement az ultimátumba, és közölte: addig összehoz egy olyan összeurópai megoldást, amely feleslegessé teszi az azóta is a legnagyobb titokban tartott seehoferi ötleteket. A kérdésre, hogy mi lesz Seehoferrel, ha nem a kancellár óhaja szerint cselekszik belügyminiszterként, Merkel azt felelte: a német alaptörvény világosan kimondja, hogy a kormány politikai irányvonalát a kancellár határozza meg, és ő viseli ezért a felelősséget. Vagyis kirúgja a minisztert, ami a CDU/CSU-együttműködés végét jelentheti.

 

Eközben kiszivárgott, hogy Horst Seehofer zárt körben úgy beszélt a kancellárról, hogy képtelenség együtt dolgozni „ezzel a nővel”. Erre válaszul bejelentkezett a berlini alterbalos Die Tageszeitungban a német Zöldek női társelnöke, hogy burkoltan közölje, pártja örömmel kormányozna Merkellel, ha a CSU kilép a kormánykoalícióból. Ez a német kormánynak erősebb parlamenti többséget jelentene: a CSU lelépő 46 képviselője helyett 67 zöld ugrana be Merkelt erősítendő.

 

Kérdés, hogy Merkel maradna-e egyáltalán – legalábbis a német sajtót élénken foglalkoztatja ez a téma. Gabor Steingart, a Handelsblatt volt főszerkesztője például reggeli hírlevelében egy hete mással sem foglalkozik, csak a Merkel által saját kancellárságának épített szoborral: „Merkel nem tudja visszacsinálni a sugdolózást a saját soraiban, nem tudja pótolni a közvélemény-kutatásokban hiányzó többségét, és nem tudja megakadályozni a CSU esetleges leszakadását sem.

 

Mint minden kormányfő a bukása előtt, Merkel nem a médiára, nem pártja vezetésére, és nem is a népre fókuszál most, hanem a történelemkönyvre.”

 

Steingart legutóbb Wolfgang Schäuble volt német pénzügyminisztert, jelenlegi házelnököt nevezte meg kompromisszumos Merkel-utódként, akit aztán szerinte a magát Trumppal, Erdogannal, Putyinnal egy súlycsoportba felküzdeni képes Markus Söder jelenlegi bajor kormányfő követhetne, mondjuk 2021-ben. Ha mindez bejön, és 2021-ben CDU/CSU-többség lesz, együtt kormányozva a kettészakítottság évei után, minimum szobrot fog kapni, aki kitalálta, hogy a menekültkérdést a szivarszobák alkui helyett végre tényleg a német nép döntse el.

 

Tippre nem lovasat, hanem kerekesszékeset.

 

FOTÓ: Horst Seehofer Facebook-oldala

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Míg a Jobbik néppártosodása révbe ért, a Fidesz nem maradhat örökké az Európai Néppárt tagja úgy, hogy közben fel van függesztve – fogalmazott a Jobbik EP-képviselője.

A galéria arra hivatkozva nem ad többé teret a BP olaj- és gázipari óriás művészeti versenyének, hogy mindent szeretnének megtenni klímavészhelyzet kezelése érdekében.

317 körzetben nem indít jelölteket a Brexit Párt decemberben, hogy ne szóródjanak szét a brexitpárti szavazatok.

A fejlesztési államtitkár a köztévében mondhatta el, hogy a pénteken átadásra kerülő új aréna közepes árszínvonalú, és Magyarország meg sem érezte.

2014-ben jobban megosztotta Romániát az elnökválasztás, mint idén, de azért az egykori Monarchia határain belül csak Székelyföld töri meg Klaus Johannis egyeduralmát.

A szocialisták nyertek, de nem nagyon, közben viszont megerősödött a szélsőjobb.

Akkor tizennégy szavazat volt a különbség, most már a szavazatok felének összeszámlálása után 2500, tehát nem maradt esélye a Fidesz-KDNP jelöltjének.

A hét kérdése

Veiszer Alindát? Nagy Blankát? Tarlós Istvánt? Vagy esetleg magát Demszky Gábort? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Very hot topic, ki is lesz beszélve november 12-én!

Jobbnál jobb európai filmeket vetítenek november 13-15. között, ráadásul még jegyet is lehet nyerni!

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Eljött a te időd! Ugyanis a szocialista párt szervezésében megnézhető Az ifjú Karl Marx című film november 14-én.

Áldokumentumok, fiktív bizonyítékok, emlékkollázsok, időutazó tárgyak december 1-ig!

Ezt is szerettétek

Miért nézik le egymást az értelmiségiek és a melósok? Három pályakezdő: egy büszke gázszerelő, egy egyetemista és egy self made man mondja el.

Romániának is valamiről illene szólnia. Most arról szól, hogy nagy, és még nagyobb akar lenni. Így nehéz lesz bármiféle autonómia, mert az nem mennyiségi, hanem inkább minőségi cél. Véleménycikk!

Az EU leendő éléskamrája lehetne a zöldségek tömegét termelő Észak-Macedónia, aminek az új nevét a lakói nagy része rühelli, de elviselik az olyannyira vágyott EU-tagság áraként. De lesz-e ebből valami?

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás