Így győznék le a bevándorlásellenes AfD-t Orbán kedvenc bajorjai

Elkezdődött a bajor kampány: a délnémet tartományt évtizedek óta állampártként kormányzó CSU egy stratégiai dokumentumban Bajorország ellenségének nevezi a bevándorlásellenes jobboldali populista AfD-t. A bajorok ősszel választanak.

Október 14-én tartományi választást tartanak Bajorországban. A tét nagy: tud-e továbbra is egyedül kormányozni a CSU? Valamint: le tudja-e még mindig egyedül fedni a jobboldali tábort a párt? A tavaly őszi német parlamenti választás gyenge CSU-s eredményéből a párt azt szűrte le, hogy retorikában még jobban le kell magukat választaniuk szövetségesüktől, a Merkel-féle CDU-tól, és rá kell startolniuk a tartományban 10 százalék körül szereplő AfD szavazóira.

Öt hónappal a választás előtt pedig már rá is lettek irányítva a CSU ágyúi az AfD-re. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írta meg, hogy a párt egy belső stratégiai irományában barna piszoknak nevezték a bevándorláselleneseket. Az idézet egész pontosan így hangzik: „A barna piszoknak semmi keresnivalója Bajorországban!” (A #8B5A2B a neonáciba hajló szélsőjobboldal közmegegyezéses színkódja.)

Barna piszok alatt a CSU olyanokat ért, akik hazugságokkal járatják le „a választott CSU-s politikusokat és államférfiakat”, akik kettészakítják a társadalmat, és akik a CSU eddig legnagyobb formátumú politikusa, a pártot 1961 és 1988 között, Bajorországot 1978 és 1988 között, halála napjáig vezető Franz Josef Strauss emlékét beszennyezik. Utóbbi célzás egy AfD-közeli szervezet tavalyi plakátjára, amin az állt, Strauss ma az AfD-re szavazna. Ezt egyébként Strauss fia azon nyomban cáfolta.

A Markus Blume CSU-főtitkár által kidolgozott dokumentum az AfD-t Bajorország és a bajor értékek ellenségének nevezi, mondván hatalmas a különbség az AfD és a többi párt között: a többiek politikai versenytársak, az AfD azonban politikai ellenfél. „A párt polgári színben igyekszik feltüntetni a radikalizmust – holott semmi másnak nem alternatívái ők, csak az NPD-nek” – fogalmaz a CSU-s dokumentum. Az NPD Németország rendre betiltással fenyegetett neonáci pártja, amelynek jelenleg az EP-ben ülő exelnöke kampányolt már Adj gázt feliratú plakáttal is. Más pártok is megkapják azért a magukét: a CSU szerint a szocdemeknél az orientáció teljes hiánya figyelhető most meg, a polgári-liberális FDP-nél pedig a felelősségvállalás teljes hiánya. (Ezzel vélhetően arra utalnak, hogy az FDP miatt nem jött össze ősszel a Jamaika-koalíció, vagyis egy Merkel vezette CDU/CSU-Zöldek-FDP-kormány.) A Zöldeket a CSU-sok eleve ki nem állhatják.

A polgári szavazatoknak egy otthona van Bajorországban, a CSU, ezért a polgári voksoknak egy politikai erő mögött kell egyesülniük, következtet mindebből a CSU, ismét odaszúrva egyet a szintén a polgári tábort megszólítani igyekvő jobboldali-liberális FDP-nek. Csak Bajorországban fordul elő Németországban, hogy a választók kétharmada a polgári értékrendet vallja: az örömöt a jó teljesítményben, a biztonságot, a rendet és a keresztény kulturális alapokat, ezért mi egyedül szeretnénk képviselni a polgári tábort, szól a szlogen.

Az AfD és a kereszténység viszonya nem éppen felhős: Alexander Gauland, a párt társelnöke 2016-ban úgy fogalmazott, az AfD nem keresztény, hanem német párt. Ez persze nem tántorítja el az AfD-t attól, hogy beszólogasson a német egyházaknak, mondván nem tesznek meg mindent a kereszténység terjesztéséért. Egy katolikus kiadó viccet is csinált a pártból, amikor kiadott egy Keresztény értékek az AfD-ben című, 32 darab üres oldalból álló kiadványt. Marianne Heimbach-Stein katolikus teológus fel is sorolta, hány témában térnek el az AfD nézetei a keresztény világnézeti alapoktól: ezek főleg a menekültellenesség, a csak a németekre koncentráló nacionalista családpolitika, illetve az iszlámellenesség mint a vallásszabadságot sértő elem.

A CSU-sok a dokumentumban külön szólnak az AfD azon szavazóihoz is, akik korábban vélhetően az ő táborukat gyarapították: mindent megtesznek azért, hogy visszanyerjék az elbizonytalanítottak bizalmát. „Keményen fellépünk azon destruktív erőkkel szemben, akik nem a sikerben, hanem parolákban, az utálatban és az akadálygörgetésben érdekeltek.” Hozzáteszik:

Jelen állás szerint ez nehéz lenne. A legfrissebb felmérések azt mutatják, az abszolút többséghez nincs elegendő támogatója a 41-44 százalékon álló CSU-nak. A szociáldemokrata SPD Bajorországban 12-14 százalékon áll, a Zöldek 11-14 százalékon, az AfD 12-13 százalékon. A müncheni parlamentbe a Freie Wähler nevű ideológiamentes erő és jobboldali-liberális FDP is bekerülne a maga 6 százalékával. A baloldali populista Die Linke bejutása a jelenlegi 3 százalékos bajorországi támogattságával nem valószínű.

A CSU 2013-ban 47,7 százalékot ért el.

FOTÓ: Markus Söder bajor miniszterelnök (jobbra) Augustinert iszik. Mi mást is inna? Forrás: Facebook.