+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2018. május 15. kedd, 11:09
Elkezdődött a bajor kampány: a délnémet tartományt évtizedek óta állampártként kormányzó CSU egy stratégiai dokumentumban Bajorország ellenségének nevezi a bevándorlásellenes jobboldali populista AfD-t. A bajorok ősszel választanak.

Október 14-én tartományi választást tartanak Bajorországban. A tét nagy: tud-e továbbra is egyedül kormányozni a CSU? Valamint: le tudja-e még mindig egyedül fedni a jobboldali tábort a párt? A tavaly őszi német parlamenti választás gyenge CSU-s eredményéből a párt azt szűrte le, hogy retorikában még jobban le kell magukat választaniuk szövetségesüktől, a Merkel-féle CDU-tól, és rá kell startolniuk a tartományban 10 százalék körül szereplő AfD szavazóira.

 

Arcot is váltottak: a Bajorországot addig vezető örökvidám Horst Seehofer elment szövetségi belügyminiszternek, az őt régóta megpuccsolni vágyó Markus Söder pedig bajor miniszterelnök lett, és azóta nem csinál mást, csak mosolyog.

 

Öt hónappal a választás előtt pedig már rá is lettek irányítva a CSU ágyúi az AfD-re. A Frankfurter Allgemeine Zeitung írta meg, hogy a párt egy belső stratégiai irományában barna piszoknak nevezték a bevándorláselleneseket. Az idézet egész pontosan így hangzik: „A barna piszoknak semmi keresnivalója Bajorországban!” (A #8B5A2B a neonáciba hajló szélsőjobboldal közmegegyezéses színkódja.)

 

Barna piszok alatt a CSU olyanokat ért, akik hazugságokkal járatják le „a választott CSU-s politikusokat és államférfiakat”, akik kettészakítják a társadalmat, és akik a CSU eddig legnagyobb formátumú politikusa, a pártot 1961 és 1988 között, Bajorországot 1978 és 1988 között, halála napjáig vezető Franz Josef Strauss emlékét beszennyezik. Utóbbi célzás egy AfD-közeli szervezet tavalyi plakátjára, amin az állt, Strauss ma az AfD-re szavazna. Ezt egyébként Strauss fia azon nyomban cáfolta.

 

A Markus Blume CSU-főtitkár által kidolgozott dokumentum az AfD-t Bajorország és a bajor értékek ellenségének nevezi, mondván hatalmas a különbség az AfD és a többi párt között: a többiek politikai versenytársak, az AfD azonban politikai ellenfél. „A párt polgári színben igyekszik feltüntetni a radikalizmust – holott semmi másnak nem alternatívái ők, csak az NPD-nek” – fogalmaz a CSU-s dokumentum. Az NPD Németország rendre betiltással fenyegetett neonáci pártja, amelynek jelenleg az EP-ben ülő exelnöke kampányolt már Adj gázt feliratú plakáttal is. Más pártok is megkapják azért a magukét: a CSU szerint a szocdemeknél az orientáció teljes hiánya figyelhető most meg, a polgári-liberális FDP-nél pedig a felelősségvállalás teljes hiánya. (Ezzel vélhetően arra utalnak, hogy az FDP miatt nem jött össze ősszel a Jamaika-koalíció, vagyis egy Merkel vezette CDU/CSU-Zöldek-FDP-kormány.) A Zöldeket a CSU-sok eleve ki nem állhatják.

 

A polgári szavazatoknak egy otthona van Bajorországban, a CSU, ezért a polgári voksoknak egy politikai erő mögött kell egyesülniük, következtet mindebből a CSU, ismét odaszúrva egyet a szintén a polgári tábort megszólítani igyekvő jobboldali-liberális FDP-nek. Csak Bajorországban fordul elő Németországban, hogy a választók kétharmada a polgári értékrendet vallja: az örömöt a jó teljesítményben, a biztonságot, a rendet és a keresztény kulturális alapokat, ezért mi egyedül szeretnénk képviselni a polgári tábort, szól a szlogen.

 

Az AfD és a kereszténység viszonya nem éppen felhős: Alexander Gauland, a párt társelnöke 2016-ban úgy fogalmazott, az AfD nem keresztény, hanem német párt. Ez persze nem tántorítja el az AfD-t attól, hogy beszólogasson a német egyházaknak, mondván nem tesznek meg mindent a kereszténység terjesztéséért. Egy katolikus kiadó viccet is csinált a pártból, amikor kiadott egy Keresztény értékek az AfD-ben című, 32 darab üres oldalból álló kiadványt. Marianne Heimbach-Stein katolikus teológus fel is sorolta, hány témában térnek el az AfD nézetei a keresztény világnézeti alapoktól: ezek főleg a menekültellenesség, a csak a németekre koncentráló nacionalista családpolitika, illetve az iszlámellenesség mint a vallásszabadságot sértő elem.

 

A CSU-sok a dokumentumban külön szólnak az AfD azon szavazóihoz is, akik korábban vélhetően az ő táborukat gyarapították: mindent megtesznek azért, hogy visszanyerjék az elbizonytalanítottak bizalmát. „Keményen fellépünk azon destruktív erőkkel szemben, akik nem a sikerben, hanem parolákban, az utálatban és az akadálygörgetésben érdekeltek.” Hozzáteszik:

 

a CSU Markus Söderrel az élén az egyedüli olyan bajor párt, amely a győzelmet tűzi ki célul, nem a többi párttal való egyezkedést, koalíciókötést.

 

Jelen állás szerint ez nehéz lenne. A legfrissebb felmérések azt mutatják, az abszolút többséghez nincs elegendő támogatója a 41-44 százalékon álló CSU-nak. A szociáldemokrata SPD Bajorországban 12-14 százalékon áll, a Zöldek 11-14 százalékon, az AfD 12-13 százalékon. A müncheni parlamentbe a Freie Wähler nevű ideológiamentes erő és jobboldali-liberális FDP is bekerülne a maga 6 százalékával. A baloldali populista Die Linke bejutása a jelenlegi 3 százalékos bajorországi támogattságával nem valószínű.

 

A CSU 2013-ban 47,7 százalékot ért el.

 

FOTÓ: Markus Söder bajor miniszterelnök (jobbra) Augustinert iszik. Mi mást is inna? Forrás: Facebook.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Igazi reneszánsz ember a Fidesz polgármesterjelöltje, Dézsi Csaba András, de éppen a városi ügyekre maradt kevés ideje az elmúlt években.

Azóta megy a vita arról, hogy az olasz művész alkotása – azaz egy banán falraragasztása – művészetnek minősül-e.

Az angol Crystal Palace egészen egyedülálló módon próbálja segíteni a környék nehezebb sorsú lakosait, akik a szállás mellett reggelit is kapnak.

Tényleg Dézsi Csaba András kardiológus, önkormányzati képviselő lesz a Fidesz jelöltje.

A németek és a franciák nem támogatják különösebben a többi NATO-tagállam megvédését egy orosz támadás esetén, a britek és az USA viszont sokkal tettrekészebb egy új felmérés szerint.

Csak a két magyar többségű megyében csökken jelentősen a népességfogyás, Erdély többi régiójában viszont óriási a különbség a halálozások és az élveszületések száma között, mutatja ki egy friss statisztika.

A héten egy újabb civil jelölt jelentkezett be. Mutatjuk, ki.

A hét kérdése

Miközben Matolcsy György, a Párbeszéd, az LMP és a Momentum azon vitázik, jó vagy rossz lenne-e Magyarországnak az euró minél előbbi bevezetése, az Azonnali az olvasókhoz fordul: kell-e nektek magyar euró?

Azért ide elnéznénk

Nem is akárhol: a híres Pezsgőházban! December 7-én fél Közép-Európa ott lesz Baranya fővárosában!

Hogyan amerikanizálódtak a hazai ideológiai viták, a kampánytechnikák, a politikai intézményrendszer? Dec. 10.

Kifejezetten érdekesnek tűnő konferencia a budapesti Goethe Intézetben december 12-én.

November 22-től egészen december 15-ig a PIM-ben!

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás