Népszavazást akarnak a székelyek, hogy Magyarország ismerje el a Katalán köztársaságot

A Székelyek Világszövetsége nagyon belejött abba, hogy beadványokat nyújtson be a Nemzeti Választási Bizottságnál. Mint arról a nyáron az Azonnali is írt, a félig-meddig Texasból működő szervezet először azt kezdeményezte, hogy ismerje el a parlament a székelyeket magyarországi nemzeti kisebbségként.

Annak ellenére, hogy sem saját nyelvvel, sem a magyartól eltérő nemzeti identitással nem rendelkeznek, nem Magyarország területén élnek, és nem is mind magyar állampolgárok, az NVB és később a Kúria is helyt adott a kezdeményezésnek, és most gyűjthetik az aláírásokat. Csak ezer aláírást kell összegyűjteniük, hogy a parlament kénytelen legyen dönteni a kérdésben: így a furfangos székelyek jó nehéz helyzet elé állítják a pártokat a tavaszi országgyűlési választás előtt.

A kisebbségi kezdeményezés sikerén és az októberi katalán függetlenségi népszavazáson is felbuzdulni látszik a székely szervezet: a következő nagy dobásuk Katalónia elismeréséről szól. Általában a katalán függetlenség ügyét egyfajta követendő mintaként tartják számon azok, akik székely autonómiát követelnek, bár a politika szintjén ezt már nem mondják ki a jobboldalon sem.

A fideszesek egyöntetűen spanyol belügynek tekintik a katalán függetlenséget, de a székelyek és a katalánok helyzete között még a jobbikos képviselők sem vontak párhuzamot. Sőt, a különbségeket hangsúlyozták, mikor a katalán ügyről kérdeztük őket ősszel a parlamentben, mondván: örülhetnének a székelyek, ha fele annyi autonómiájuk lenne, mint a katalánoknak.

Ott van az ügy az NVB asztalán, már vissza is jött a tértivevény – újságolta a szövetség alelnöke, Csibi Barna az Azonnalinak. 

A „Katalán köztársaság” elismerésével azért akadhat egy-két apró probléma. Az első az, hogy ilyen köztársaság egyelőre nem létezik. Nem azért, mert senki nem ismerte el, hanem mert maga az – azóta Spanyolországból távozásra kényszerült – Carles Puidgemont akkori katalán elnök függesztette fel a függetlenség jogi hatályát rögtön azután, hogy kikiáltotta azt. Persze ez elég macerásan hangzik, de

Persze a katalánok még elhatározhatják magukat az eddigieknél erősebben is, főleg, hogy az alkotmányellenesen megtartott referendum miatt kvázi büntetésből kiírt decemberi választáson a jelenleg ismert parlamenti viszonyok szerint a függetlenségpárti pártok szereztek többséget. Mindenesetre beszédes, hogy Katalóniát még egyetlen szuverén állam sem ismerte el. 

Az orosz befolyás alatt álló, létező államként a világ legtöbb országa által el nem ismert Dél-Oszétia és Abházia is csak óvatosan annyit ígért, hogy elismernék Katalóniát, ha ezt a katalánok kérik – ezt is az orosz propagandamédiából lehet tudni. Ilyen államok mellé beállni a sorba a paksi bővítés léptékét nagyságrendileg bőven túllépő benyalás lenne az oroszoknak – ami azért még a jelen körülmények között is meglepő lenne.

Az NVB persze hivatalból nem nagyon gondolkodhat el a nagy nemzetközi összefüggéseken: nem a nemzetközi politikai valóság, hanem az alkotmány alapján kell elbírálnia az ügyet. Az pedig annyit mond, hogy nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről nem lehet népszavazást tartani. Egy állam – már ha lehet itt arról beszélni – elismerése nem ilyen.

Katalónia elismerése nem a nemzetközi jogi tilalomba ütközik, hanem csak simán hülyeség – bár az egyértelműség hiányára hivatkozva még mindig vissza lehet dobni a kezdeményezést, mondván: mit ismerjen el mégis Magyarország?

Odáig pedig már el se menjünk, hogy

A Nemzeti Választási Bizottság némely jogértelmezési bravúrjait elnézve mindenesetre kíváncsian várjuk, hogy legalább lehetőséget ad-e rá a testület, hogy kiderüljön: mekkora tömegeket mozgat meg a katalán függetlenség Magyarországon.

Érdemes egyébként az NVB honlapjára azoknak is felnéznie, akik sem a székely, sem a katalán ügyért nem lelkesednek, ugyanis tisztán belpolitikai vonatkozású ínyencségekkel is lehet ott találkozni. A legújabb kezdeményezések közül kétségtelenül a Demokrata-főszerkesztő Bencsik András alábbi, Gyurcsány Ferenc legújabb, bevallottan adatbázisépítő aláírásgyűjtési akciójára reflektáló kérdéskölteménye viszi a prímet:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy ne szavazhasson az, aki Magyarország miniszterelnökeként a magyar állampolgárokat megverette, a határon túli magyarok ellen buzdított, és nem viselte ennek következményét?”