+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakó Bea
2017. december 27. szerda, 19:14
Akarja-e ön, hogy Magyarország elismerje a Katalán köztársaságot? Így hangzik az a kérdés, amit a Székelyek Világszövetsége benyújtott a Nemzeti Választási Bizottságnál. Erről a szövetség alelnöke tájékoztatta az Azonnalit. Az úgynevezett Katalán köztársaságról egyébként máig nem világos, hogy tulajdonképpen kikiáltották-e, a Székelyek Világszövetsége pedig az a szervezet, amely nemrég a székely nép magyarországi kisebbségi elismerését is kezdeményezte.

A Székelyek Világszövetsége nagyon belejött abba, hogy beadványokat nyújtson be a Nemzeti Választási Bizottságnál. Mint arról a nyáron az Azonnali is írt, a félig-meddig Texasból működő szervezet először azt kezdeményezte, hogy ismerje el a parlament a székelyeket magyarországi nemzeti kisebbségként.

 

Annak ellenére, hogy sem saját nyelvvel, sem a magyartól eltérő nemzeti identitással nem rendelkeznek, nem Magyarország területén élnek, és nem is mind magyar állampolgárok, az NVB és később a Kúria is helyt adott a kezdeményezésnek, és most gyűjthetik az aláírásokat. Csak ezer aláírást kell összegyűjteniük, hogy a parlament kénytelen legyen dönteni a kérdésben: így a furfangos székelyek jó nehéz helyzet elé állítják a pártokat a tavaszi országgyűlési választás előtt.

 

A kisebbségi kezdeményezés sikerén és az októberi katalán függetlenségi népszavazáson is felbuzdulni látszik a székely szervezet: a következő nagy dobásuk Katalónia elismeréséről szól. Általában a katalán függetlenség ügyét egyfajta követendő mintaként tartják számon azok, akik székely autonómiát követelnek, bár a politika szintjén ezt már nem mondják ki a jobboldalon sem.

 

A fideszesek egyöntetűen spanyol belügynek tekintik a katalán függetlenséget, de a székelyek és a katalánok helyzete között még a jobbikos képviselők sem vontak párhuzamot. Sőt, a különbségeket hangsúlyozták, mikor a katalán ügyről kérdeztük őket ősszel a parlamentben, mondván: örülhetnének a székelyek, ha fele annyi autonómiájuk lenne, mint a katalánoknak.

 

Úgy tűnik, a Székelyek Világszövetsége nem volt elájulva a magyar politika hozzáállásától, ugyanis a kezükbe vették az ügyet és népszavazást kezdeményeztek, hogy Magyarország ismerje el a „Katalán köztársaságot”.

 

Ott van az ügy az NVB asztalán, már vissza is jött a tértivevény – újságolta a szövetség alelnöke, Csibi Barna az Azonnalinak. 

 

A „Katalán köztársaság” elismerésével azért akadhat egy-két apró probléma. Az első az, hogy ilyen köztársaság egyelőre nem létezik. Nem azért, mert senki nem ismerte el, hanem mert maga az – azóta Spanyolországból távozásra kényszerült – Carles Puidgemont akkori katalán elnök függesztette fel a függetlenség jogi hatályát rögtön azután, hogy kikiáltotta azt. Persze ez elég macerásan hangzik, de

 

azt várni egy országtól, hogy ismerjen el egy olyan országot, amely magáról sem igazán gondolja, hogy független lenne, mégiscsak elég vicces.

 

Persze a katalánok még elhatározhatják magukat az eddigieknél erősebben is, főleg, hogy az alkotmányellenesen megtartott referendum miatt kvázi büntetésből kiírt decemberi választáson a jelenleg ismert parlamenti viszonyok szerint a függetlenségpárti pártok szereztek többséget. Mindenesetre beszédes, hogy Katalóniát még egyetlen szuverén állam sem ismerte el. 

 

Az orosz befolyás alatt álló, létező államként a világ legtöbb országa által el nem ismert Dél-Oszétia és Abházia is csak óvatosan annyit ígért, hogy elismernék Katalóniát, ha ezt a katalánok kérik – ezt is az orosz propagandamédiából lehet tudni. Ilyen államok mellé beállni a sorba a paksi bővítés léptékét nagyságrendileg bőven túllépő benyalás lenne az oroszoknak – ami azért még a jelen körülmények között is meglepő lenne.

 

Az NVB persze hivatalból nem nagyon gondolkodhat el a nagy nemzetközi összefüggéseken: nem a nemzetközi politikai valóság, hanem az alkotmány alapján kell elbírálnia az ügyet. Az pedig annyit mond, hogy nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről nem lehet népszavazást tartani. Egy állam – már ha lehet itt arról beszélni – elismerése nem ilyen.

 

Katalónia elismerése nem a nemzetközi jogi tilalomba ütközik, hanem csak simán hülyeség – bár az egyértelműség hiányára hivatkozva még mindig vissza lehet dobni a kezdeményezést, mondván: mit ismerjen el mégis Magyarország?

 

Odáig pedig már el se menjünk, hogy

 

abban az országban, ahol amellett, hogy december 24. munkaszüneti nap legyen, hetvenezer aláírást sikerül összegyűjteni, mégis kit fog érdekelni egy olyan távoli dolog, hogy elismerjük-e Katalóniát?

 

A Nemzeti Választási Bizottság némely jogértelmezési bravúrjait elnézve mindenesetre kíváncsian várjuk, hogy legalább lehetőséget ad-e rá a testület, hogy kiderüljön: mekkora tömegeket mozgat meg a katalán függetlenség Magyarországon.

 

Érdemes egyébként az NVB honlapjára azoknak is felnéznie, akik sem a székely, sem a katalán ügyért nem lelkesednek, ugyanis tisztán belpolitikai vonatkozású ínyencségekkel is lehet ott találkozni. A legújabb kezdeményezések közül kétségtelenül a Demokrata-főszerkesztő Bencsik András alábbi, Gyurcsány Ferenc legújabb, bevallottan adatbázisépítő aláírásgyűjtési akciójára reflektáló kérdéskölteménye viszi a prímet:

 

„Egyetért-e Ön azzal, hogy ne szavazhasson az, aki Magyarország miniszterelnökeként a magyar állampolgárokat megverette, a határon túli magyarok ellen buzdított, és nem viselte ennek következményét?”

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az olasz kormányfő az USA-t
és Kínát is Olaszország szövetségesének nevezte,
amin nagyon felháborodott a jobboldali ellenzék. Salvini bocsánatkérést vár el, szerinte ugyanis az egész koronavírus-járványért Kína a felelős.

Eldönteni persze ezt nem fogjuk helyetted, abban viszont segítünk, hogy átlásd: mik a legfontosabb pro és kontra érvek az egyes vakcinákról.

Még 2014-ben történt a bírságolás, az EJEB csak most mondta ki, hogy jogosan koldult.

Mindezt azért, mert a Twitter nem hajlandó alávetni magát a közösségi médiumokat megkérdőjelezhető módon szabályozó törvénynek. És a Twitter nincs ezzel egyedül.

Kriza Ákos 2010-2019 között vezette Miskolcot, hosszan tartó betegség után hunyt el.

Sadiq Khan polgármester szerint így majd kiderül, tényleg jóval több fekete vezetőt állítanak-e meg a rendőrök, ahogy ezt egy tanulmány állítja.

Az egyes pénzintézetek számlavezetési díjai között évente akár 20-30 ezer
forintos különbség is lehet.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás