Indulhat a székelyek aláírásgyűjtése, hogy elismerjék őket magyarországi kisebbségként

A Kúria jogerősen kimondta: kezdeményezhetik a székelyek, hogy Magyarországon nemzeti kisebbségként elismerjék őket, és elkezdhetik összegyűjteni az ehhez szükséges ezer aláírást. A kezdeményező Székelyek Világszövetségének elnöke, András Mihály az Azonnalinak azt mondta: bárki aláírhatja a kezdeményezést, ha magyar állampolgár, akkor is, ha nem székely.

Júliusban jött a meglepő hír, hogy a Székelyek Világszövetsége nevű szervezet kezdeményezi, hogy magyarországi nemzeti kisebbségként ismerjék el a székelyeket. Az egész ügyet az Azonnali is gyanakodva fogadta, mert felvetődött, hogy a nemzetiségi listákkal lehetne így machinálni a választáson, ráadásul a székelyek amúgy is magyarnak vallják magukat, és külön nyelvük sincs.

Megkérdeztük akkor a szövetséget vezető András Mihályt is, aki Texasban él, onnan válaszolt telefonon a kérdéseinkre. Elmondta, hogy eszükben sincs választási listát állítani, csak a nemzeti önrendelkezési jogukat akarják érvényesíteni. A határon túl vegyes volt a kezdeményezés fogadtatása: többen attól tartottak, hogy a székelyek nemzetiségként elismerése megosztja a székely és nem székely erdélyi magyarokat, és így nem tudnak egységesen fellépni Romániában.

A Székelyek Világszövetsége kezdeményezésének először helyt adott az NVB, de valaki megfellebbezte a döntést, így a Kúria elé került az ügy.  A legfelsőbb bírói fórum szerdán kimondta:

Jelenleg tizenhárom elismert nemzetiség van Magyarországon: az elismerés azért fontos, mert így a kisebbségek fenntarthatnak nemzetiségi iskolákat, kulturális intézményeket, és lehet nemzetiségi önkormányzatuk, sőt, választási listájuk is. További nemzetiségek úgy nyerhetnek elismerést, hogy összegyűjtenek ezer aláírást, majd a parlament elé bocsátják a kérdést. Ha megvannak az aláírások, az MTA véleményét is ki kell majd kérni, ezután pedig

A Kúria pozitív döntése nyomán újra megkerestük András Mihályt, hogy megtudjuk: hogyan fogják összegyűjteni az aláírásokat. A Székelyek Világszövetségének vezetője azt írta nekünk: százhúsz nap áll rendelkezésre, hogy összegyűjtsék az ezer aláírást. Az aláírásokat azoktól várják, akik magyar állampolgárok, és magyarországi lakcímmel rendelkeznek.

Kérdésünkre, hogy magyarországi pártok közül számítanak-e valakinek a segítségére, azt a választ kaptuk, hogy egyelőre csak a MIÉP állt testületileg a kezdeményezésük mellé, de egyéni szinten szinte minden politikai párt tagjai közül ajánlottak már segítséget. Számítanak viszont civil szervezetek támogatására is: a Magyarok Világszövetsége erre már ígéretet is tett.

Az aláírásgyűjtést hivatalosan december elsején kezdik majd meg a Bujdosó Székely Vendéglőben, ahol „Élni vagy éldegélni” címmel tartanak egy beszélgetést a katalán helyzet és a székely autonómiatörekvések párhuzamairól. Ide többek között meghívták előadni a korábbi jobbikos ügyvédet, Gaudi-Nagy Tamást, Deli Károly MIÉP-elnökhelyettest, Patrubány Miklóst, a Magyarok Világszövetségének ellnökét, valamint a Székely Nemzeti Tanács részéről a szervezet alelnökét, Borsos Gézát.

Utóbbi meghívott azért is érdekes, mert az SZNT elnöke, Izsák Balázs korábban többször is nyilvánosan bírálta a székelyek nemzeti kisebbségi bejegyzésére vonatkozó kezdeményezést. András Mihály szerint a kisebbségi kezdeményezés ügyében megosztott az SZNT, októberben például csak szűken sikerült újraválasztani elnöknek Izsák Balázst: a Székelyek Világszövetségének küldöttei azért is szavaztak ellene, mert nem támogatja a nemzetiségi bejegyzést – fejtette ki András Mihály, aki abszurdnak tartja, hogy olyasvalaki a Székely Nemzeti Tanács elnöke, aki nem vallja magát székelynek, és a 2011-es romániai népszámláláson arra buzdította a székelyeket, hogy vallják magukat magyarnak.

András Mihály arra is emlékeztetett: ha letelt az aláírásgyűjtésre nyitva álló 120 nap, onnantól harminc napja van az Országgyűlésnek, hogy szavazzon a székelyek kisebbségi elismeréséről, tehát

FOTÓ: Boga L. Gergely, MTI