+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakó Bea
2017. november 9. csütörtök, 14:18
A Kúria jogerősen kimondta: kezdeményezhetik a székelyek, hogy Magyarországon nemzeti kisebbségként elismerjék őket, és elkezdhetik összegyűjteni az ehhez szükséges ezer aláírást. A kezdeményező Székelyek Világszövetségének elnöke, András Mihály az Azonnalinak azt mondta: bárki aláírhatja a kezdeményezést, ha magyar állampolgár, akkor is, ha nem székely.

 

Júliusban jött a meglepő hír, hogy a Székelyek Világszövetsége nevű szervezet kezdeményezi, hogy magyarországi nemzeti kisebbségként ismerjék el a székelyeket. Az egész ügyet az Azonnali is gyanakodva fogadta, mert felvetődött, hogy a nemzetiségi listákkal lehetne így machinálni a választáson, ráadásul a székelyek amúgy is magyarnak vallják magukat, és külön nyelvük sincs.

 

Megkérdeztük akkor a szövetséget vezető András Mihályt is, aki Texasban él, onnan válaszolt telefonon a kérdéseinkre. Elmondta, hogy eszükben sincs választási listát állítani, csak a nemzeti önrendelkezési jogukat akarják érvényesíteni. A határon túl vegyes volt a kezdeményezés fogadtatása: többen attól tartottak, hogy a székelyek nemzetiségként elismerése megosztja a székely és nem székely erdélyi magyarokat, és így nem tudnak egységesen fellépni Romániában.

 

A Székelyek Világszövetsége kezdeményezésének először helyt adott az NVB, de valaki megfellebbezte a döntést, így a Kúria elé került az ügy.  A legfelsőbb bírói fórum szerdán kimondta:

 

nincs jogi akadálya annak, hogy a székelyek elkezdjenek aláírást gyűjteni a nemzetiségként való elismerésük érdekében.

 

Jelenleg tizenhárom elismert nemzetiség van Magyarországon: az elismerés azért fontos, mert így a kisebbségek fenntarthatnak nemzetiségi iskolákat, kulturális intézményeket, és lehet nemzetiségi önkormányzatuk, sőt, választási listájuk is. További nemzetiségek úgy nyerhetnek elismerést, hogy összegyűjtenek ezer aláírást, majd a parlament elé bocsátják a kérdést. Ha megvannak az aláírások, az MTA véleményét is ki kell majd kérni, ezután pedig

 

a parlament fog dönteni az ügyben. Amint azt András Mihály is hangsúlyozta nekünk: öngyilkos vállalkozás lenne bármelyik pártnak nemet mondani egy ilyen kérdésre.

 

A Kúria pozitív döntése nyomán újra megkerestük András Mihályt, hogy megtudjuk: hogyan fogják összegyűjteni az aláírásokat. A Székelyek Világszövetségének vezetője azt írta nekünk: százhúsz nap áll rendelkezésre, hogy összegyűjtsék az ezer aláírást. Az aláírásokat azoktól várják, akik magyar állampolgárok, és magyarországi lakcímmel rendelkeznek.

 

Nem feltétlenül szükséges, hogy székelynek vallják magukat vagy székely felmenőkkel rendelkezzenek, a székelyek ügyével szimpatizáló bármely magyar állampolgár aláírhat nekik.

 

Kérdésünkre, hogy magyarországi pártok közül számítanak-e valakinek a segítségére, azt a választ kaptuk, hogy egyelőre csak a MIÉP állt testületileg a kezdeményezésük mellé, de egyéni szinten szinte minden politikai párt tagjai közül ajánlottak már segítséget. Számítanak viszont civil szervezetek támogatására is: a Magyarok Világszövetsége erre már ígéretet is tett.

 

Az aláírásgyűjtést hivatalosan december elsején kezdik majd meg a Bujdosó Székely Vendéglőben, ahol „Élni vagy éldegélni” címmel tartanak egy beszélgetést a katalán helyzet és a székely autonómiatörekvések párhuzamairól. Ide többek között meghívták előadni a korábbi jobbikos ügyvédet, Gaudi-Nagy Tamást, Deli Károly MIÉP-elnökhelyettest, Patrubány Miklóst, a Magyarok Világszövetségének ellnökét, valamint a Székely Nemzeti Tanács részéről a szervezet alelnökét, Borsos Gézát.

 

Utóbbi meghívott azért is érdekes, mert az SZNT elnöke, Izsák Balázs korábban többször is nyilvánosan bírálta a székelyek nemzeti kisebbségi bejegyzésére vonatkozó kezdeményezést. András Mihály szerint a kisebbségi kezdeményezés ügyében megosztott az SZNT, októberben például csak szűken sikerült újraválasztani elnöknek Izsák Balázst: a Székelyek Világszövetségének küldöttei azért is szavaztak ellene, mert nem támogatja a nemzetiségi bejegyzést – fejtette ki András Mihály, aki abszurdnak tartja, hogy olyasvalaki a Székely Nemzeti Tanács elnöke, aki nem vallja magát székelynek, és a 2011-es romániai népszámláláson arra buzdította a székelyeket, hogy vallják magukat magyarnak.

 

András Mihály arra is emlékeztetett: ha letelt az aláírásgyűjtésre nyitva álló 120 nap, onnantól harminc napja van az Országgyűlésnek, hogy szavazzon a székelyek kisebbségi elismeréséről, tehát

 

„március 10-ig színt kell, hogy valljanak a magyarországi pártok.”

 

FOTÓ: Boga L. Gergely, MTI

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Kövér László szerint az európai integráció tulajdonképpen olyan, mint a nácizmus, a sztálinizmus, és az amerikai imperializmus.

Behrouz Boochani korábban úgy nyert ausztrál irodalmi díjat, hogy egy ausztrál menekülttáborban tartották őrizetben, most Új-Zélandtól kapott ideiglenes vízumot.

Thierry Breton és Adina Vălean is átment a meghallgatáson, csak a magyar biztosjelölt fog kapni még plusz kérdéseket.

A magyar jelölt jó teljesítményt nyújtott, de nem tudta elhitetni, hogy biztosként le tudna szakadni az Orbán-kormányról.

Csak azért, hogy aztán pár hét múlva ki is lépjenek – már ha tényleg kilépnek. Von der Leyennek főhet a feje, ki tudja, mikor lép hivatalba a már most is késő új Európai Bizottság.

Bedőlni látszik a Le Pen-ellenes fal: egyre több baloldali szavazó választaná egy második fordulóban a szélsőjobboldali politikust a jelenlegi elnök ellenében. Te hogy döntenél?

A hét kérdése

„Támogasson téged a Momentum!” – hangozhatna a mondat azoktól, akiken megpróbáltak segíteni Fekete-Győrék az elmúlt napokban.

Azért ide elnéznénk

Jobbnál jobb európai filmeket vetítenek november 13-15. között, ráadásul még jegyet is lehet nyerni!

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Eljött a te időd! Ugyanis a szocialista párt szervezésében megnézhető Az ifjú Karl Marx című film november 14-én.

Fantasztikusirodalmi találkozó november 30-án!

Jávor Benedekkel, Stumpf Andrással és Bajomi-Lázár Péterrel december 12-ig.

Ezt is szerettétek

Miért nézik le egymást az értelmiségiek és a melósok? Három pályakezdő: egy büszke gázszerelő, egy egyetemista és egy self made man mondja el.

Romániának is valamiről illene szólnia. Most arról szól, hogy nagy, és még nagyobb akar lenni. Így nehéz lesz bármiféle autonómia, mert az nem mennyiségi, hanem inkább minőségi cél. Véleménycikk!

Az EU leendő éléskamrája lehetne a zöldségek tömegét termelő Észak-Macedónia, aminek az új nevét a lakói nagy része rühelli, de elviselik az olyannyira vágyott EU-tagság áraként. De lesz-e ebből valami?

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás