+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szűcs Donát
2021. március 22. hétfő, 07:10
Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet: ez alapján jelenleg a kínai és orosz vakcinával beoltottaknak nem lenne garantált, hogy szabadon utazhassanak, ez az egyes tagállamok döntésén múlna. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, mit is jelent pontosan, hogyan válhat valóra, és milyen nyarat hozhat magával a Bizottság terve. Podcast!

Az Európai Bizottság március 17-én hozta nyilvánosságra az EU-s védettségi igazolásról szóló javaslatát. A „digitális zöldigazolványnak” nevezett okmány – ha az arról szóló rendeletjavaslatot az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa is jelenlegi formájában elfogadja – uniós szinten szabályozná, egységesítené az utazásra és a korlátozó intézkedésekre vonatkozó szabályokat.

 

A cél, hogy minden uniós állampolgárra ugyanazok a szabályok vonatkozzanak a szabad mozgás tekintetében,

 

ne lehessen például csak úgy az egyik uniós országból beengedni utazókat, a másikból pedig nem. A védettségi igazolásról, és a Bizottság tervéről az Azonnali podcastjában, a Helyzetben Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal beszélgettünk (a felvétel március 17-én, a rendeletjavaslat megjelenése után készült).

 

Lattmann a Bizottság tervéből úgy látja, hogy próbálták letolni magukról a konfliktusos döntéseket, így a tagállamokra hagytak sok mindent: ők mérlegelhetnek például abban, hogy elfogadják-e az EU-s forgalombahozatali engedéllyel nem rendelkező vakcinákat a szabad mozgás korlátainak feloldásakor. Jelenlegi állás szerint így

 

előfordulhatna, hogy egy orosz vagy kínai vakcinával oltott ember kevesebb helyre utazhat majd, mint aki az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott vakcinákat kapta.

 

Lattmann azt is elmondta: a rendelet jogalapja a mozgás szabadságának védelmére vonatkozik, nem az egészségügyre, hiszen utóbbi nem uniós hatáskör. A nemzetközi jogász szerint a bizottság elsősorban a diszkrimináció megelőzésére helyzete a hangsúlyt, de

 

elképzelhetőnek tartja, hogy ha egyes tagállamok nem engedik majd be az orosz vagy kínai vakcinával oltottakat, abból lehetnek perek például a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága előtt

 

– ez esetben viszon már nem a Bizottság, hanem a diszkrimináló tagállamok ellen.

 

Lattmann úgy gondolja, a Bizottság politikai okokból minél gyorsabb megoldást akart találni a szabad mozgás elősegítésére, és lehet,

 

hogy ha a kínai vakcina nem terjed el jobban, akkor a magyarok magukra maradhatnak azzal a problémával, hogy ezzel esetleg kevesebb jog jár majd, mint az EMA által is elfogadottakkal.

 

Adatvédelmi szempontból Lattmann szerint a rendeletjavaslat alapján rendben lesz az igazolvány, az EU pedig nem fog egészségügyi adatokat kezelni. Szerinte is biztosnak látszik, hogy a jelenleg osztogatott magyar oltási igazolás nem felel meg a rendeletjavaslat szerinti EU-s okmánynak, az egy másik dokumentum kell majd legyen.

 

A nemzetközi jogász azt mondja: teljesen reális, hogy nyárra valósággá váljon a rendelet, ebben mindenki érdekelt, valószínűleg a Bizottság már előzetesen egyeztett a tagállamokkal a konfliktusosabb kérdésekben.

 

„A nyáron már jó eséllyel sokan lesznek, akik egy ilyen rendszernek az előnyeit tudják élvezni, tudnak utazni. Az európai turizmusnak erre hihetetlen nagy szüksége, igénye van”

 

– mondja Lattman. Az ugyanakkor problémát jelenthet szerinte, ha például a magyar állam továbbra sem lenne hajlandó rögzíteni azt, kit mivel oltanak be – ezt ugyanis a rendeletjavaslat szerint az EU-s igazoláson fel kell tüntetni. 

 

Lattmann egy ideig bármilyen elérhető vakcinával szívesen oltatott volna, a prágai tanóráit szeretné minél hamarabb személyesen megtartani – a rendeletjavaslat szövege alapján viszont

 

ő is elgondolkodott azon, vajon Csehországba tud-e majd utazni kínai vagy orosz vakcinával.

 

Szerinte hiába bízik Magyarország nagyon a V4-es együttműködésben, mégis a lengyelek voltak az elsők, akik kijelentették: kínai vakcinával nem lehet majd hozzájuk utazni. Így ő is azt fogja tenni, amire másokat is bíztat: figyelni a híreket, és követni, melyik ország mit kommunikál az ügyben, és mi lesz a rendeletjavaslat sorsa.

 

A podcast felvételekor a kérdésekben többször is – helytelenül – oltásútlevél-tervként hivatkoztunk az Európai Bizottság védettségi igazolásról szóló tervére. Azért hívtuk eddig útlevélnek, mert a rengeteg ellentmondásos, kiszivárgó értesülés alapján nem lehetett tudni, hogy mire lesz jó. Most viszont az asztalon van már egy javaslat, amiből egyértelműen kiderül, hogy nem útlevélként fog működni.

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

/attachment/0054/53318_copy_3_helyzet_logo_update_1.jpg

Iratkozz fel podcastcsatornánkra!

Az Azonnali podcastja a közélet és az underground határán.

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás