Az orosz külügy szerint a finn és a svéd NATO-tagság valójában gyengítené a két ország biztonságát

Az orosz külügy szóvivője, Marija Zaharova szerint valójában csak veszítene a két skandináv ország, ha NATO-taggá válnának, de azzal vádolta meg a két országot, hogy amúgy is külső erők befolyásolják már most is.

Közleményt adott ki a lehetséges svéd és finn NATO-tagságról az orosz külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova.

Zaharova szerint nem igaz, amit a svédek és a finnek gondolnak, miszerint egy lehetséges csatlakozással erősítenék a védelmi rendszerüket, hanem épp ellenkezőleg:

 az orosz külügy szóvivője szerint a két ország a NATO „frontvonalán” találná magát rögtön.

Mint fogalmaz, ezért valójában nem megerősítenék, hanem gyengítenék a nemzetbiztonságukat, ráadásul

a NATO-hoz való csatlakozással szerintük le kellene mondaniuk a szuverenitásuk egy részéről is.

„A NATO-hoz való csatlakozás egyben azt is jelenti, hogy védelmi és külpolitikai döntések kialakításában le kell mondani a szuverenitás egy részéről. Igaz, hogy ez a trend már jóval a jelenlegi helyzet előtt így volt, amikor az Európai Unió tagállamai – beleértve a katonailag független országokat is –, fokozatosan az Egyesült Államok és a NATO romboló iránymutatásait követő eszközzé váltak” – véli a külügy szóvivője.

Zaharova elmondta, hogy a döntés joga természetesen Svédországot és Finnországot illeti meg, de február végi fenyegetőzéséhez hasonlóan – amikor azt mondta, katonai és politikai következményekkel járna a két ország csatlakozása a NATO-hoz – azt mondta,

a csatlakozás hatással lenne „a bilaterális kapcsolatokra és általában az európai biztonsági architektúrára, ami jelenleg is válságban van”. 

A szóvivő azt állítja, a katonai semlegesség évtizedek óta „megbízható biztonsági szintet nyújtott” a két skandináv ország számára, és „kölcsönösen előnyös és egyenlő együttműködés kiépítéshez” vezetett Oroszország és köztük.

A közleményt kicsit fenyegető hangnemben úgy zárja, hogy kijelenti,

„a potenciális NATO-tagság valószínűleg nem járul hozzá Svédország és Finnország nemzetközi presztízsének erősítéséhez, amelyek a történelem során számos konstruktív, egyesítő kezdeményezés éllovasai voltak”. 

Ezenkívül megvádolta a két országot azzal, hogy valójában már régóta szorosan együttműködik a NATO-val, és finoman arra utal, hogy „külső erők célzott kampányával” próbálja a NATO tagjaivá tenni a két skandináv államot, ami Zaharova szerint semmilyen célt nem szolgál, csak azt, hogy területileg terjeszkedjenek, és új alapot építsenek Oroszország ellen.

Mint ismert, Svédország és Finnország már jóval a háború kitörése óta kacérkodik a gondolattal, hogy csatlakozzon a NATO-hoz, mivel úgy érzik, Oroszország veszélyt jelent a létükre, az pedig, hogy Vlagyimir Putyin megindította háborúját Ukrajna ellen február 24-én, még közelebb lökte a két országot a NATO-hoz.

A héten a két ország miniszterelnökei, a finn Sanna Marin és a svéd Magdalena Andersson Stockholmban találkozott, hogy a két ország biztonságpolitikai kérdéséről és jövőbeni terveiről egyeztessenek,

és egy svéd lap szerint a júniusi NATO-csúcson nyújthatja be Svédország a csatlakozási kérelmét,

bár a svéd miniszterelnök cáfolta az értesülést, és diplomatikusan azzal egészítette ki: még nem döntöttek, de az elkövetkezendő hetekben sokat fognak majd erről tárgyalni.

NYITÓKÉP: Vlagyimir Putyin orosz elnök és Marija Zaharova még 2017 januárjában, amikor Zaharova állami kitüntetést vehetett át. FOTÓ: Kreml