Jelenleg úgy tűnik: szeptember 26-a után is sugározhat a többségben amerikai tulajdonú TVN24 Lengyelországban. Az elmúlt hetekben több vezető kormánypárti politikus hátrál ki a törvény mögül.
Nagy médiavisszhangot kapott augusztus 11-én, amikor a lengyel törvényhozás alsóháza először elhalasztotta, majd végül eljárásrendi hiányosságok miatt mégis megszavazta a lex TVN-nek nevezett lengyel médiatörvény módosítását.
A Szejm által elfogadott módosítás értelmében a későbbiekben nem sugározhatnának olyan tévécsatornák Lengyelországban, aminek a többségi tulajdonosa az Európai Gazdasági Térségen kívüli lenne. A törvényt az ellenzéki képviselők azért nevezték el a lex TVN-nek, mert a módosítás jelenleg csak az amerikai Discovery többségi tulajdonában lévő TVN-t, illetve a TVN24-et érintették volna.
Annak ellenére, hogy a Szejm elfogadta, a törvény valószínűleg sosem lép erőre: a lengyel törvényhozás felsőbbházában, a Szenátusban a 100 szenátorból 52-en is elutasítják a törvényt – igaz, ha a Szenátus visszadobná és a Szejm ismét megszavazná, akkor a Szenátusnak is el kellene fogadnia, azonban utóbbira kicsi az esély, hiszen a Jarosław Gowin által elnökölt, centrista Egyetértés párt kormányból való kilépése miatt megszűnt a kormánypárt többsége a Szejmben is, így valószínűleg még egyszer nem tudnák eljátszani ezt a trükköt a kormánypárti képviselők.
Ugyanakkor a lengyel Onet értesülései szerint
a lengyel elnök, a 2020 nyarán újraválasztott PiS-es Andrzej Duda még augusztus végén belebegtette, hogy elnöki vétóval akadályozza meg a módosítást.
Egy interjújában pedig arról beszélt Duda, hogy a lengyel média „repolonizációját” nem szabad erőszakkal végrehajtani, hanem azt a szabad piacra kell bízni. Az elnök szerint ugyanis a szólásszabadság és az üzleti szabadság elve fontos értékek Lengyelországban, amiket ő őrizni kíván.
De legutóbb már a miniszterelnök, a PiS-es Mateusz Morawiecki is arról beszélt egy Lengyelországban épülő új Pepsi-gyár alapkőletételénél, hogy mennyire fontosak a lengyel-amerikai kapcsolatok, míg egy interjúban arról értekezett, hogy az olyan amerikai cégek, mint a Dell, a Google vagy a Microsoft szívesen fektetnek be Lengyelországban.
A TVN-csoport sugározási engedélye szeptember 26-án jár le, ami hivatalosan a csatorna végét is jelentené – hiába nyújtotta be a médiacég már 17 hónappal ezelőtt az engedélyük megújítását, a Nemzeti Műsorszolgálati Tanácsnak azóta nem sikerült elbírálnia a TVN-csoport kérelmét.
Azonban augusztus 30-án arról adott ki közleményt a szerv, hogy
szeptember 26-a után is mehet tovább a TVN24; a Discovery holland és belga leányvállalatának az engedélyével sugározhatnak tovább,
miután bejegyezték a lengyel nyilvántartásba a Discovery Communication Benelux BV-t.
Az Onet szerint ez azt jelenti, hogy ha a lengyel engedélyt nem kapná meg a csatorna – aminek a meghosszabbítását már 2020 februárjában kérvényezte a cég –, akkor a holland engedéllyel sugározhatna tovább a lengyel kormánnyal kritikus legnagyobb tévécsatorna.
Mint arról korábban beszámoltunk, a lengyel kormánypártok még augusztus 11-én fogadták el a lex TVN-nek nevezett lengyel médiatörvény módosítását, annak ellenére, hogy a törvény miatt a Szejmben elvesztette a többségét a kormánykoalíció, miután abból a Gowin vezette centrista Egyetértés kilépett a kormányból.
A Polityka Insight politikai elemzőintézet két szakértőjével, Maciej Czapluk vezető jogi elemzővel és Ryszard Łuczyn politikai elemzővel ebben a cikkben jártuk körbe, hogy ez azt jelenti: Lengyelország a folyamatos politikai válság időszakába lépett.
NYITÓKÉP: Mateusz Morawiecki, PiS-es politikus, lengyel miniszterelnök. FOTÓ: PiS / Facebook
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.