A brüsszeli önkormányzat 2030-tól kitiltaná a dízelautókat a városból

2035-től pedig csak elektromos autó közlekedhetne a belga fővárosban.

Hiába vezettek be Brüsszelben 2018-ban ún. alacsony kibocsátású zónákat, ahol csökkentették az autós forgalmat, úgy tűnik, hogy a levegő minőségének javítására ez nem volt elegendő.

mivel az alacsony kibocsátású zónákkal önmagában nem sikerült annyira jobbá tenni a levegő minőségét, és így veszélyben van az is, hogy a régió klímacéljait teljesíteni tudják.

Ugyanis hiába csökkent 11 százalékkal a nitrogéndioxid-kibocsátás a belga fővárosban,

Ezért most a városban azt tervezik, hogy kitiltják a dízel- és a benzines autókat, amikbe a robogók és a motorkerékpárok ugyanúgy beletartoznak – azaz legkésőbb 2035-től csak elektromos járművel lehetne közlekedni vagy a tömegközlekedést lehetne igénybe venni a belga városban.

Az oka, hogy Brüsszel ezt tervezi, mert a levegő rossz minőségéért – ellentétben Magyarországgal – nem a háztartások felelősek, hanem leginkább a közlekedés.

A város vezetése emellé azt is tervezi, hogy közel egymilliárd eurót, azaz közel 351 milliárd forintot fordít a tömegközlekedés fejlesztésére, emellett pedig céljuk, hogy 2035-ig 22 000 nyilvánosan elérhető töltőhelyet hozzanak létre az elektromos autóknak, így motiválva az embereket az alacsonyabb kibocsátású elektromos autók használatára.

Brüsszelben úgy tervezik, hogy év végéig sikerül megállapodni a régiók kormányaival, így legkésőbb az év végéig elfogadhatják a dízel-, illetve a benzines autók tilalmának a bevezetését 2030-tól, illetve 2035-től.

Évente sokan halnak bele a légszennyezettségbe

Annak ellenére, hogy csak becsléseink vannak, évente többezren halhatnak bele a rossz levegőminőségbe. Egy nemrég megjelent tanulmány szerint az európai városok közül lakosságarányosan

Évente közel ötszáz emberi életet lehetne megmenteni, ha a nitrogén-dioxid mértékét olyan mértékben csökkentenék, ami megegyezne a levegőminőség szerinti legélhetőbb európai városéval, a 74 ezres norvég Tromsø-val, míg ha a PM2,5-et is drasztikusan csökkentenék, további 577 emberi életet lehetne megmenteni csak a belga fővárosban évente.

Idén júniusban ezért Brüsszelben arra kértek háromezer önkéntest, hogy szeptember 25-től kezdve négy héten keresztül mérjék majd a levegő minőségét a napi teendőik során, hogy ezzel is pontosabb képet kaphassanak a döntéshozók a levegő minőségét illetően.

Egyébként a nitrogén-dioxid miatti rossz levegő Belgiumban nem csak Brüsszelben probléma. A hivatkozott tanulmány szerint a 10 legrosszabb levegőjű városból a második helyezést  az 530 ezres Antwerpen foglalja el. Budapest ezen a listán a 157. a 858 vizsgált városból, azonban a PM2,5-kibocsátás tekintétében már rosszabbul áll: ott a 68.

De arról, hogy a PM2,5-kibocsátás mennyire nem csak városi probléma Magyarországon, illetve mit lehetne ellene tenni, szakértőkkel korábban ebben a cikkünkben jártuk körbe.

NYITÓKÉP: Az N3-as belga autópálya Brüsszel egyik leghíresebb parkja, a Parc du Cinquantenaire alatt halad át. FOTÓ: The Grim Atheist / Flickr