A román kormány 2020. márciusban 53 millió facsemete elültetését jelentette be, decemberben pedig sikeresnek ítélte az akciót. A Recorder oknyomozó portál átvizsgált pár helyszínt és kiderült, hogy csak papíron ültetődtek el ezek a fák.
Létezik a román sajtóban egy közösségi finanszírozáson alapuló oknyomozó portál, a Recorder, ami leginkább a magyar Átlátszónak feleltethető meg, annyi különbséggel, hogy elsősorban videós anyagokban mutatnak rá az országot átszövő korrupció különböző aspektusaira.
A Recorder feltárta már a román vízügynél működő korrupciós hálót is: Románia keleti felén, a Kárpátokon túl található a moldvai régió. Ez egy dombos, folyókkal tarkított vidék, és jellemzően a legtöbb árvíz/áradás itt szokott előfordulni. A Recorder csapatának egy korábbi videója erre, azaz a moldvai vízügyi hatóságnál tapasztalható visszásságokra mutatott rá.
Mégpedig arra, hogy a vízügy regionális igazgatója – aki egyben a legnagyobb romániai kormánypárt, a nemzeti liberális PNL megyei önkormányzati képviselője, valamint a korábbi nemzeti liberális környezetvédelmi miniszter sógora is – befolyásolta egy köztisztviselői poszt elnyerését. Konkrétan az történt, hogy
Ráadásul nem is akármilyen pozícióba: árvízvédelemért felelős mérnöknek. A Recorder oknyomozása után belső ellenőrzések indultak el, vezetőket menesztettek, a román korrupcióellenes ügyészség, a hírhedt DNA is munkához látott.
Papíron és kamerák előtt ültettek fákat, a valóságban nem
Május elején ismét újabb témát tárt fel a Recorder: kedden publikáltak egy riportot arról, hogy a tavaly márciusban, a jobboldali, nemzeti liberális PNL-kormány által bejelentett „nagy erdősítési program” valójában nem volt több egy politikai kommunikációs cselnél:
Az erdősítési kampány szlogenjére (Egy országnyi erdőt!) rájátszva a Recorder friss oknyomozásáról szóló videójukat Egy országnyi hazugság. A „legnagyobb erdősítési” kampány mögötti igazság címmel látta el. Ezen legfrissebb videójukat csütörtök reggelig több mint 300 ezren nézték már meg.
A környezetvédelmi minisztérium a sikeresen telepített erdőket egy interaktív térképen mutatja be, amiken jelölik a beültetett parcellákat. Azonban az oknyomozó portál a legújabb videójában azt mutatta be, hogy ez a térkép nem feltétlenül egyezik a valósággal.
A véletlenszerűen kiválasztott 11 erődültetési helyszínből (elsősorban a Kárpátoktól délre fekvő munténiai megyékben vizsgálódtak) a Recorder mindössze 5 helyszínen talált friss erdősítésre utaló nyomokat, a többi helyszín pangott az ürességtől.
A Recorder újságírói a környezetvédelmi minisztérium honlapján való jelentésekkel szembesítik is a helyi erdőigazgatásért felelős erdészekek és erdőmérnököket, azonban többnyire
A Recoder oknyomozásával kapcsolatban az országos erdőügyi igazgatóság, a Romsilva is megszólalt: egyrészt azt állította, hogy
Másrészt pedig feltöltött egy kétperces videót, hogy bemutassák az elmúlt egy év erdősítési akcióját.
Miért ekkora a gond az erdők körül?
A Global Forest Watch szerint Romániában az ország felületének 32 százalékát borítja erdő, amely az EU 38 százalékos átlagától eléggé elmarad (Magyarországon a legutóbbi friss adat szerint a szám 22,52 százalék). Ugyanakkor Romániában sok érintetlen erdő található, csakhogy a mértéktelen és illegális fakitermelés veszélybe sodorta ezeket is. Számokra lefordítva ez azt jelenti, hogy évente 20 millió köbméter fa tűnik el Románia erdeiből.
vagy másképpen mondva annyit, hogy ha ezeket a kamionokat egymás mögé állítanánk, huszonhatszor lehetne velük a román határt körbekeríteni.
Az országban rendszerszintű illegális fakivágásokkal szemben hozták volna létre egy különleges ügyészséget, az „erdők DNA-áját”, valamint 2008-ban a román parlament megszavazott egy olyan törvényt, miszerint a következő évtizedekben több millió hektárt fognak erdősíteni, hogy behozzák az EU-val szembeni lemaradást az erdős területeket illetően.
A fakivágás egy országos probléma, amelyet nem lehet egyetlen régióra leredukálni. Ugyanúgy értintett benne a magyar többségű Székelyföld, az észak-keleti Bukovina, a Kárpátok regáti lejtői, Máramaros és a hegyi Bánság (Bánát) is.
Az illegális fakitermelés környezetromboló vetülete mellett társadalmi hatását sem negligálhatjuk. A fentebb felsorolt régiók Románia elmaradottabb, rurális jellegű térségei, ahol az illegális fakitermelésen kívül alig vannak munkahelyek. Ez a társadalmi állapot determinálja a szereplőket az együttműködésre. Az illegális fakitermelés haszonélvezője nem maga a kétkezi fatolvaj, hanem a „közvetítő”, illetve az állami szervek helyi képviselője, aki szemet huny az egyész ügy fölött.
A centralizáltan megszervezett Romániában mindez központi kézben fut össze, így ezekben az ügyekben „Bukarest” is benne van. Minderről, illetve a Romániában súlyos illegális fakitermelés hátteréről a Recorder korábban itt írt tényfeltáró cikket.
NYITÓKÉP: Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter, Florin Cîțu miniszterelnök és Klaus Johannis államfő vesznek részt az egyik faültetési akción 2021. márciusában. FOTÓ: Románia kormánya / Facebook
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.