+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Antal Róbert-István
2020. július 25. szombat, 08:01
Habár a velejéig korruptnak tartott szocdemek helyett már egy ideje jobbközép kormánya van Romániának, a rendszerszintű korrupció maradt. Legutóbb az illegális fakitermelést vizsgáló különleges ügyészség létrehozása körül esett egymásnak a PNL és újhullámos kihívója, az USR. Elmagyarázzuk, miért.
1989 óta Románia erdeiből 5 millió kamionnyi fa tűnt el, vagy másképpen mondva annyi, hogy egymás mögé állított kaminokkal huszonhatszor lehetne velük a román határt körbekeríteni.

 

A téma azért különösen fontos, mert Romániában találhatók az európai kontinens utolsó érintetlen erdőségei, csakhogy a mértéktelen és illegális fakitermelés veszélybe sodorta ezeket. Számokra lefordítva ez azt jelenti, hogy évente 20 millió köbméter fa tűnik el Románia erdeiből – ezt a számot egy román politikus, Mihai Goțiu USR-s szenátor mondta el az Azonnalinak.

 

Ez tehát egy országos probléma, amelyet nem lehet egyetlen régióra leredukálni. Ugyanúgy értintett benne a magyar többségű Székelyföld, az észak-keleti Bukovina, a Kárpátok regáti lejtői, Máramaros és a hegyi Bánság (Bánát) is. Az illegális fakitermelés környezetromboló vetülete mellett társadalmi hatását sem negligálhatjuk. A fentebb felsorolt régiók Románia elmaradottabb, rurális jellegű térségei, ahol az illegális fakitermelésen kívül alig vannak munkahelyek. Ez a társadalmi állapot determinálja a szereplőket az együttműködésre. Az illegális fakitermelés haszonélvezője nem maga a kétkezi fatolvaj, hanem a „közvetítő”, illetve az állami szervek helyi képviselője, aki szemet huny az egyész ügy fölött.

 

Az illegális fakitermelésben nyakig benne van a fatolvaj, a helyi politikum, az illetékes állami szervek, és maguk a fát megrendelő cégek is.

 

A centralizáltan megszervezett Romániában mindez központi kézben fut össze, így ezekben az ügyekben „Bukarest” is benne van.

 

A folyamatot úgy kell elképzelni, hogy egy fakitermelő vállalkozó közbeszerzést nyer, hogy az erdőkben található sérült (kiszáradt, vihar által kidöntött) fákat kivágja és elszállítsa. Az illető azonban ezek helyett egészséges fákat vág ki, majd az egészet úgy adminisztrálja, hogy az általa kivágott fák betegek voltak. Amikor pedig a közutakon a rendőrség esetleg megállítja, és ellenőrzi a szállítmányt, addigra a papírjaival már minden rendben lesz. Ehhez azonban szükséges a helyi erdészeti szervek lefizetése, hogy az egészséges fákat betegként tartsák nyilván. Így alakul ki az a kör, amelyben mindenki benne van, a fatolvaj, az állam helyi szereplője, az erdész és a megrendelő is. A módszert a Recorder tényfeltártó portál csapata dokumentálta.

 

Romániát a famaffia miatt már az Európai Bizottság is figyelmeztetésben részesítette, mivel az nem tudta végigkövetni, hogy a területén milyen mennyiségben termelnek ki illegális faanyagot, sőt természetvédelmi területekről tűntek el egész erdők és még erdészgyilkosságok is megrázták a közvéleményt.

 

MINDENNAPOS LÁTVÁNY, AMIBE A TÚRÁZÓ BELEFUTHAT

 

Így hát nem is mondhatott mást februárban az akkor nagy csinadrattával bejelentkező Costel Alexe környezetvédelmi miniszter (ő a kormányzó jobboldali Nemzeti Liberális Párt, a PNL tagja), mint hogy mandátumától kezdve minden egyes fát meg fognak figyelni Románia erdeiben. Továbbá biztosította az ország EU-s partnereit, hogy a nyögvenyelősen működő SUMAL applikáció is olajozottan fog működni. Ez az az applikáció, amelynek révén a romániai erdőkivágások monitorizálását digitálisan is végig lehet követni. Vagyis egy fa kivágása állítólag az erdőtől a feldolgozás vagy pedig az exportra szállítás helyéig nyomon követhető. Az applikáció viszont azóta sem működik rendesen.

 

Az illegális fakitermelésből mára forró politikai ügy lett.

 

Úgy néz ki, hogy Romániában szeptember 27-én tartják majd az önkormányzati választásokat. Az ország legtöbb önkormányzatát uraló – a parlamentben még mindig többséggel rendelkező, ám mégse kormányzó – nevében szociáldemokrata, inkább posztkommunista-nacionalista Szociáldemokrata Párttal (PSD) szemben a jobbközép pártok a magyarországi ellenzék által már sikerrel kipróbált összefogással próbálkoznak. Bukarest regnáló PSD-s polgármesterével, Gabriela Fireaval szemben körvonalazódott az USR-ből már kilépett, ám mindegyik jobboldali alakulat által támogatott Nicușor Dan indulása.

 

Ebbe a helyhatósági összefogásosdiba rondított bele az USR az egyik törvénytervezetével, amely a román sajtó által „az erdők DNA-jának” nevezett különleges szervet hozta volna létre.

 

A DNA a rettegett román korrupcióellenes ügyészség, amely elsősorban a korrupciós eseteket vizsgálja, ennek volt a vezetője a ma az Európai Ügyészséget irányító Laura Codruța-Kövesi. Ám amióta az USR, a Momentum romániai testvérpártja bedobta az ötletét az illegális erdőkitermelésnek szóló hadüzenetével, a román jobboldali pártok közötti egyeztetések zsákutcába jutni látszanak, olyannyira, hogy Dan Barna USR-elnök szerint Ludovic Orban miniszterelnök és PNL-elnök már 10 napig fel se vette neki a telefont. Pénteken viszont helyreállt a béke, az USR elnöke, Dan Barna sajtótájékoztatón mondta el, hogy a hétvégén találkozni fog a miniszterelnökkel és folytatják az egyeztetéseket az önkormányzati választások jelöltjeit illetően.

 

Mi is ez az erdős DNA, és miért fontos?

 

A román parlamentben még március 9-én iktatott USR-s törvénytervezet egy különleges ügyészség létrehozását vetette fel, amelynek a törvénytelen erdőkivágásokat és más környezeti jellegű bűncselekményeket kellene vizsgálnia. A testület a legfőbb ügyészség egyik szekciójaként működne, ahogyan a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni speciális ügyészség, a DIICOT is. Ez az „erdő DNA”, amit DIIM-nek neveznek 10-295 közötti számú ügyészt, 290 szakrendőrt és más kisegítő személyzetet kellene alkalmazzon, saját székházzal, költségvetéssel.

 

AZ EGYIK BETEGKÉNT NYILVÁNTARTOTT FA TÖRZSE

 

Az USR tervezetét már a kezdetekkor sem övezte száz százalékos támogatás. Több alkalommal is arról beszéltek a politikusaik, hogy a legtöbb párt szabotálni igyekezett a törvénytervezetüket, mivel több parlamenti szakbizottságban is negatívan véleményezték azt, így az sokáig nem kerülhetett az alsóház elé.

 

De nem sokáig: a törvénytervezet végül átment az alsóházon, majd június 16-án döntő házként a felsőház, a szenátus 119 igennel és 11 tartózkodás mellett is megszavazta az erdők DNA-áját létrehozó törvénytervezetet. A kormányzó PNL szenátorai mellett a kezdeményező USR és a konzervatív törpepárt PMP szenátorai támogatták a törvénytervezetet, sőt, még a PSD is. A szavazáson az erdélyi magyarság érdekképviseleti szerve, az RMDSZ tartózkodott. A szavazás napján parlamenti felszólalásában az RMDSZ szenátora, Tánczos Barna úgy nyilatkozott, hogy azért tartózkodtak, mivel a törvénytervezetet negatívan véleményezte a legfelsőbb bíróság és maga a kormány is. Tánczosék szerint hibás döntés az, hogy populista nyomással igyekeznek egy törvényt megszavaztatni, mikor inkább a bíróságok és a környezeti ügyekre szakosodott ügyészek hatékonyságát kellene javítani.

 

Hol a csavar, mi történik?

 

A történet pár nappal később vett érdekes fordulatot. Miután a megszavazott törvénytervezet a kormányzó PNL által támogatott államelnök, Klaus Johannis asztalán landolt, Johannis nem hirdette azt ki, hanem időt hagyott a kormánynak cselekedni.

 

 

Tették ezt annak ellenére, hogy pár nappal korábban ők is megszavazták azt. Ludovic Orban szerint azért volt szükség erre a lépésükre, mert az USR csak szlogenek szintjén fogalmazta meg a törvénytervezet, és leginkább kampányolni próbált vele. Orban szerint jelenleg nem adottak a különleges ügyészség működési feltételei, mivel annak székhelyre, ügyészekre van szükség, és abban az időben, amíg a szervezet fel tudna állni, számos jelenlegi erdészeti ügy elévülne.

 

Válaszul az USR azt kommunikálta, hogy az Orban-kormánynak mintegy 100 PNL-s képviselő állt a rendelkezésére, hogy módosíthassa a törvénytervezet, ám ezt nem tették meg. Sőt még azt is közölték – a jobboldali összefogás kontextusába helyezve az erdő-DNA-ról szóló vitát –, hogy az USR korrekt partnere volt a PNL-nek az önkormányzati választások jelöltjeiről szóló konzultációkon, míg szerintük a PNL nem volt őszinte.

 

Dan Barnáék szerint a PNL az „illegális famaffia védőjévé vált”.

 

A szenátuson átment törvénytervezetet Orbanek július 17-én küldték az alkotmánybíróság elé, vizsgálata jelenleg is zajlik, általában egy-két hónapon alatt hoznak döntést.

 

Mit akart pontosan az USR?

 

Az Azonnali megkereste a törvénytervezetet benyújtó Mihai Goțiu USR-s szenátort, hogy megkérdezzük, hogy egyáltalán miért fontos a különleges ügyészség létrehozása. Válaszában úgy érvelt, hogy hiába a látható és sokakat megbotránkoztató súlyos környezeti károk, az utóbbi években a rendes ügyészségeknél 

 

a környezeti bűncselekmények miatt tett vádemelések száma nagyon lecsökkent, ezért szükséges egy specializált szerv létrehozása.

 

Goțiu szerint a kormány időhúzásra játszik azzal, hogy alkotmányossági kifogásokat emel. Szerinte mind a PNL, mind a PSD helyi szervezetei be vannak csatornázva az illegális fakitermelésbe, és nem kívánják elveszíteni őszi választási kampányuk egyik finanszírozási forrását. A politikus az RMDSZ tartózkodását a szavazáson sajnálatosnak tartotta és arra is felhívta a figyelmet, hogy az illegális fakitermelés a magyar többségű Hargita és Kovászna megyét is sújtja és nem érti, miért tettek így az RMDSZ-esek.

 

MIHAI GOȚIU, AZ USR SZENÁTORA

 

Goțiu szerint a PSD azért szavazta meg a törvénytervezetet, mert érzi a társadalmi nyomást, amely a falopás elutasításában manifesztálódik, és a kormánypártnak kíván keresztbe tenni ezzel, a PNL ugyanis lecserélte az erdészeti hatóságoknál levő PSD-s személyeket és azokat a sajátjaival töltötte fel. Ugyanakkor azt leszögezte, hogy a PSD és a PNL ugyanúgy „nyakig benne van” az ügyben, mivel a helyi szervezeteik azonosan működnek.

 

A szenátor szerint évente 200-300 millió euró és 1 milliárd euró között mozog az illegális fakitermelésből befolyt összeg,

 

amely „finanszírozza a korrupció összes válfaját, amely jelen van Romániában, és amelyben a nagy pártok érintettek”. Hozzátette: sajnálatos az is, hogy a román titkosszolgálat, a SRI nem kezeli állambiztonsági kockázatként az illegális fakitermelést Romániában. Goțiu Johannis mulasztásának tartja ezt, mivel az államelnök az ország hosszú távú védelmi tervébe nem foglalta bele az erdőírtások nemzetbiztonsági kockázatát, annak ellenére, hogy 2015-ben egyszer már megígérte azt. Goțiu szerint Johannis ha akarná, akkor a legfelsőbb védelmi tanács elnökeként utasíthatná a SRI-t erre.

 

Az USR-s politikus amiatt nem aggódik, hogy az alkotmánybíróság megakasztaná az erdő-DNA felállítását. Ezt arra alapozza, hogy nem az egész törvényt, csak egyes cikkelyeit fellebbezte meg a kormány. Szerinte legfeljebb az történhet, hogy az alkotmánybíróság visszaküldi a törvényt a parlamentnek, hogy módosítsa a nem alkotmányosnak ítélt cikkelyeket és „pár hónapon belül törvény lesz” – nyilatkozta kicsit optimistán a román jogi hercehurcához képest.

 

Miért tartózkodott az RMDSZ?

 

Az Azonnali megkereste a törvénytervezetet kapcsán az RMDSZ színeiben parlamenti képviselősködő Csoma Botondot is. Csoma szerint először is nem azért tartózkodott az RMDSZ, mert nem értenének egyet a környezetvédelmi célokkal, vagy nem lennének tisztában az illegális fakitermelés méreteivel. Csoma szerint ő is „természetjáró ember”, látja a kamionokat hétvégente, és biztos abban, hogy „nincs az egész lepapírozva”. Szerintük azonban az erdő-DNA felállítása nem oldotta volna meg magát a problémát, a Romániában a hétköznapok részét jelentő illegális fakivágásokat. A törvénytervezet szerint csak a vádiratot állítaná össze egy különleges, környezeti ügyekre szakosodott ügyész, viszont a fatolvajokat terepen továbbra is az erdőőrség és a rendes rendőrség kellene felderítse.

 

Az RMDSZ szerint viszont éppen a már meglévő szervek hatékonyságát kellene növelni.

 

Ennek ellenére úgy véli, hogy az USR tervezete őszinte, a Momentum román testvérpártjánál valóban hittek abban, hogy ezzel jót tesznek és nem populista céllal, kampányfogásként terjesztették be a törvénytervezetet. És nem valami RMDSZ-USR fiaskó miatt nem szavazták meg a törvénytervezetet. Érdekességként Csoma Botond elmondta azt is, hogy a SRI-t felügyelő parlamenti bizottság tagjaként érdeklődött a titkosszolgálatoknál, hogy a koronavírus-járvány alatt fokozódott-e az illegális fakitermelés Romániában (mivel ilyen hírek jelentek meg a román sajtóban), ám a szolgálatok nem rendelkeztek ilyen információkkal.

 

EZEK A FATÖRZSEK IS BETEGEK, NEM?

 

Hogy ez az egész egy PNL-USR közötti, az önkormányzati választások előtti helyezkedést szolgáló politikai vita lenne, amit egymás zsarolására használnak, Csoma nem tudta megerősíteni. Szerinte sokkal inkább a PSD-nek fekszik az ügy, mivel a PSD-s képviselők a törvénytervezet megszavazásával kommunikálhatják azt, hogy „lám, a PNL-kormány mégsem környezetvédő”.

 

Hogy az eleve túlbürokratizált Romániában mennyire fogja egy különleges ügyészség létrehozása megoldani a nemcsak környezetromboló, hanem társadalmi problémát is jelentő illegális fakitermelést, korai még megítélni. Erős az esély arra, hogy az intézményből vagy kirakatintézmény lesz, amit a külföld felé sikeresen el ehet adni, de az is benne van a pakliban, hogy a DNA mintájára maga mögött tudhat egy sikerkorszakot és kinevelheti az „erdők Laura Codruța-Kövesijét”. Egyelőre a román alkotmánybíráknál van a labda.

 

CÍMLAPFOTÓ: Agent Green / Facebook

FOTÓK: Mihai Goțiu / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az ellenzék továbbra sem nyugszik bele az elcsalt választásba, de Aljakszandr Lukasenka sem tűnik engedékenynek.

A 2020-ra tervezett játékokat a járvány miatt egy évvel elhalasztották – szakértők szerint 2021-ben sem biztos, hogy jó ötlet megszervezni,
de a japán miniszterelnök ragaszkodik hozzá.

Az ügyvédként dolgozó Alexandra Wilsont ketten is ki akarták küldeni ugyanazon a napon a tárgyalóteremből.

Az alkotmánybíróság elnöke külön leszögezte: a szájmaszk kötelező viselete nem sérti senki szabadságát, az alkotmány nem ad jogot a megtagadására.

Idén már alapszakos képzéseket is elindított az egyetem. Bécsben, nem Budapesten.

Romániában a megyei és helyi önkormányzatokban lévő női képviselők aránya eddig is eléggé alacsony volt, egy civil szervezet adatai szerint ez az arány a mostani választások után sem fog sokat javulni.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás