Lehetetlennek tűnik, hogy a Smer támogatta Maroš Šefčovič legyőzze a szlovák elnökválasztás második fordulójában a Progresszív Szlovákia jelöltjét, Zuzana Čaputovát. De hogyan volt képes a jogásznő kilométereket verni mindenkire, amikor decemberben még alig ismerte valaki a nevét? Szüksége van-e bármelyik jelöltnek a 3,1 százalékkal leszerepelt Bugár Béla támogatására? Felvidéki politológusok, Tokár Géza és Jarábik Balázs elemzik az Azonnalinak a szlovák helyzetet.
Meggyőző fölénnyel nyerte a szlovák elnökválasztás első fordulóját a Momentum testvérpártja, a Progresszív Szlovákia jelöltje, Zuzana Čaputová. A jogász – aki Szlovákia első női elnöke lehet, amennyiben megnyeri a március 30-án tartandó második fordulót – az első fordulóban 40,6 százalékot szerzett. Ezzel szemben a második fordulóba bejutó ellenfele, a kormányon lévő szocdem Smer támogatta Maroš Šefčovič mindössze 18,7 százalékkal végzett a második helyen.
Ehhez hasonló bravúrt sikerült elérnie 2004-ben Ivan Gašparovičnak: ő akkor 15 százalékpontos hátrányból tudta megverni a második fordulóban Vladimír Mečiart. Šefčovič azonban aligha lesz az új Gašparovič, legalábbis két szlovákiai magyar elemző szerint.
Tokár Géza politológus, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője szerint Šefčovič helyzete azért is nehéz, mert nem látni, honnan szerezhetne szavazókat. A szélsőjobboldali Štefan Harabin és Marian Kotleba szavazóiról tartják úgy, hogy potenciálisan Šefčovičra voksolhatnának a második fordulóban, de ez nem feltétlenül lesz így – figyelmeztetett a szakértő.
„Ők rendszerellenes, frusztrált szavazók, így számukra az uniós környezetből jövő diplomata közel sem biztos, hogy elfogadható jelölt lenne” – mondta kérdésünkre Tokár. Ebből kifolyólag szinte elképzelhetetlen, hogy akár Harabin, akár Kotleba nyíltan felszólítaná választóit az EU-biztos támogatására.
Ezt erősítette meg Jarábik Balázs elemző, a Carnegie Nemzetközi Béke Alapítvány kutatója is, aki szerint
Ezt a fordulatot hitelesen eladni ennyi idő alatt lehetetlen.
Főleg úgy, hogy Čaputová nagyon jól ráérzett arra az érzelmi hullámhosszra és szimbolikus politizálásra, ami Ján Kuciak újságíró több, mint egy éve történt meggyilkolása kapcsán uralkodott el a szlovák társadalomban.
„Čaputová kampánya ebből a szempontból telitalálat volt, és nem tudom, minek kéne történnie ahhoz, hogy Šefčovič mobilizálni tudjon félmillió választót” – mondta Jarábik.
Mi Čaputová titka?
Az előbb említett, a körülményeket jól felismerő és kihasználó kampányon túl további okok is állnak a jogásznő kirívó sikere mögött. Mint Tokár elmondta: a Kuciak-gyilkosság óta mindenki a korrupcióellenes lovat akarja meglovagolni, fellépve a hatalom, és kiváltképp Robert Fico arroganciájával szemben.
A másik oldalról a háta mögött a Smerrel kampányoló Šefčovičnak kifejezetten nem jött jól, hogy a Kuciak-gyilkosság évfordulója pont a választások előttre esett.
Abban, hogy Čaputová pár hónap alatt a semmiből ennyire népszerű lett, nagy szerepet játszott a királycsináló szerepét felvevő média is, hívta fel rá a figyelmet Jarábik, aki szerint a média szinte természetszerűleg fordult a kormánykoalíció ellen a Kuciak-gyilkosság ügyében. Hiszen egy kollegát öltek meg azért, mert a kormány szennyesét ki akarta teregetni.
A média pedig Čaputovában találta meg azt a személyt, aki egyrészt kielégítheti az urbánus és elitrétegeknek azon vágyát, hogy Szlovákia nemzetközi ázsiója a történtek után újra emelkedjen, másrészt ő az, aki a média szemében továbbviheti azt a nyugatos, európai, liberális politikai vonalat, amit Andrej Kiska is képviselt.
Tudunk a szemétlerakós ügyéről, de ezen kívül alapvető dolgokkal nem vagyunk tisztában róla és a kompetenciáiról. Például arról, hogy Čaputová tud-e egyáltalán angolul.”
Jarábik szerint Čaputová sikeréhez mellékesen – közel sem olyan mértékben, mint a jelölt szimbolikus és érzelmileg okos kampánya – hozzájárultak a közvélemény-kutatási eredmények is, amik a választás előtti hetekben Čaputová népszerűségének drasztikus emelkedését jelezték. Ezzel a közvélemény-kutatások is ráerősítettek arra képre, hogy a Smer jelöltjével szemben csak Čaputová az egyetlen alternatíva.
Ugyanakkor úgy is lehet nézni, hogy a közvélemény-kutatások nem alakították, hanem inkább jól mérték meg az uralkodó közhangulatot. Az, hogy a kutatások és a valós eredmény egymást igazolják, növelheti a közvélemény-kutatók presztízsét, ami Szlovákiában kiváltképp fontos momentum, hívta fel rá a figyelmet Tokár Géza.
Ugyanis a szlovák törvények rendelkeznek egy úgynevezett közvélemény-kutatási moratóriumról, aminek értelmében a választást megelőző két hétben nem lehet már közvélemény-kutatási eredményeket publikálni. Pont azért, hogy a választókat ne lehessen ilyenformán manipulálni.
Tokár szerint azonban ebből a szabályozásból korábban is komoly problémák adódtak: nem egyszer fordult elő, hogy a választási eredmények teljesen mást mutattak, mint a két héttel korábbi közvélemény-kutatási adatok. Ennek oka az elemző szerint az, hogy
Čaputová mindezeken túl higgadt, pragmatikus és a konfliktusokat nem élező, hanem elfedő politikai imidzsének is köszönheti a sikerét. Ahol teheti, elmondja, hogy nem akar a versengés során senkit sem bántani, és tisztességes kampány keretében szeretne részt venni a második fordulóban is.
Milyen lesz a kampány a második forduló előtt?
Az Azonnali kérdésére, hogy a kampány hangneme változhat-e a későbbiekben, Tokár Géza azt felelte: Čaputová részéről – a nyerő stratégián ne változtass-elv alapján – semmiképpen sem. Sefčovič személye már annál érdekesebb: az első fordulót megelőzően ő is az illedelmes jelölt szerepét vette fel, aki a konfliktusokat feloldja, nem pedig teremti. Viszont láthatólag addig, amíg riválisának bejött ez a mentalitás, addig a Smer jelöltjének nem. Tokár azonban nem számít arra, hogy Sefčovič az elkövetkező két hétben radikálisan változtatni fog kampánya hangnemén.
Emiatt a kampányhangulat fokozódása várható” – fejtette ki várakozásait az elemző.
Tokárhoz hasonlóan Jarábik Balázs sem gondolja úgy, hogy az EU-biztos kommunikációjában radikális változás állna be. Szerinte sokkal inkább az látható, hogy Sefčovič próbálja felmelegíteni azokat a témákat, mint például a homoszexuálisok örökbefogadási joga vagy a migráció, amikkel meg tudja különböztetni magát riválisától. De ez önmagában még nem támadás, akkor sem, ha a Čaputová mellett álló média ezt így érzékeli.
– tette hozzá a szakértő.
Bugár Béla két malom között őrlődik
Érdekes kérdés, hogy vajon a választáson leszerepelt, mindössze 3,1 százalékot elérő Bugár Béla be fog-e sorolni Čaputová mögé. A választást követően a Híd elnöke bejelentette, hogy mivel a hidas szavazók nagy számban a jogásznőre szavaztak át, ezért tárgyalásokat kezdeményez a Progresszív Szlovákia jelöltjével annak támogatásáról. Ugyanakkor
„Bugár Béla speciális eset: ő híres arról, hogy kibeszél a szövetségeiből, és képes hirtelen változtatni az álláspontján” – hívta fel rá a figyelmet Tokár Géza, aki szerint a Híd elnöke valószínűleg maga sem tudatosította, hogy a választások után pontosan mit és hogyan nyilatkozik. Az elemző szerint ebben a pillanatban ugyan nem látszik, hogyan fog Bugár megállapodni, de olyan szempontból mindegy is, hogy a szavazói tőle függetlenül úgyis Čaputovát fogják támogatni a második körben.
– ezt már Jarábik Balázs mondta az Azonnalinak. Szerinte Bugár Béla pozicionálása mögött az a szándék húzódik, hogy a pártelnök megmutassa, gyenge eredménye ellenére ő egy fontos politikus, akivel – a hidas szavazók támogatásának fejében – megéri leülni tárgyalni. Ez azonban csak színház, hiszen Jarábik szerint – Tokár Géza véleményéhez hasonlóan – Čaputová amúgy is számíthat Bugár szavazóinak többségére. Így Bugárnak felesleges konfliktust vállalnia a kormánykoalíción belül azzal, hogy beáll Čaputová mögé.
Bugár Béla rendkívül gyenge eredménye mögött egyébként mindkét elemző két fő okot azonosított: a Smerrel való koalíciós partnerséget, ami miatt sokan még ma is árulónak tartják Bugárékat, illetve a rossz kampányt, ami szétfolyt, nem volt benne koherencia, kreativitás, meggyőző erő, és alapvetően semmit sem tudott mondani a szavazóknak.
Lehet előrehozott parlamenti választás Szlovákiában?
Abban is egyetértettek a szakértők, hogy Čaputová várható elnökké választása a Smer és személyesen Robert Fico újabb vereségeként értékelhető. Az azonban nehezen elképzelhető, hogy Šefčovič nagyarányú, második körös bukásának hatására – megelőzendő a további gyengülést – a Smer az amúgy 2020-ban esedékes parlamenti választást korábban akarná megtartani.
Mint arra Tokár Géza felhívta a figyelmet, a Smer ugyan meggyengült, de nem szabad elfeledni, hogy még mindig a legnagyobb szlovák pártról beszélünk. Elképzelhető persze, hogy adott esetben Šefčovič vártnál nagyobb bukásának hatására átértékeli a Smer az eddigi, az előrehozott választást elkerülő stratégiáját, de ez a jelenlegi tudásunk alapján nem tűnik valószínűnek. Hasonlóan gondolja Jarábik Balázs is, aki szerint
Ehelyett a Smer sokkal inkább érdekelt a kormánykoalíció fenntartásában.
Összeállhat a Fico-ellenes koalíció a 2020-as parlamenti választásra?
A szlovák jobbliberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) elnöke, Richard Sulík azt mondta az első fordulót megelőzően az Azonnalinak adott interjújában, hogy „Čaputová győzelme szimbolikus értékű lenne, és lendületet adna az ellenzéknek a jövőre esedékes parlamenti választások előtt.”
A megkérdezett elemzők azonban egyetértettek abban, hogy az elnökválasztásnak korlátozott hatása lehet csak a jövőre esedékes parlamenti választásra.
Tokár inkább egy egymással összevesző ellenzékre számít, amiben nem látni, ki lehetne a vezető ellenzéki párt, és ezért a pozícióért fognak küzdeni az érdekeltek. Még maga Richard Sulík is aligha ülne le úgy tárgyalni a Progresszív Szlovákiával, hogy az utóbbi érezze magát domináns pozícióban.
– tette hozzá az elemző.
Más véleményen van Jarábik Balázs, aki ennél sokkal nagyobb potenciált lát a Progresszív Szlovákiában. Mint elmondta, az utóbbi években annak lehetünk tanúi, hogy a Smer fokozatosan veszíti el úgy a tradicionális baloldali szavazóbázisát, mint a mostanában a szélsőjobboldali pártok és jelöltek környékén megjelenő konzervatívabb választóit.
Ebben a kétoldali satuban igyekszik a Smer annyira lelassítani a szavazói elszivárgását, hogy valahogyan még jövőre is egy Smer-vezetésű kormány alakulhasson. Jarábik szerint azonban
„A Progresszív Szlovákia gerincét pont a korábban a kormány közelében mozgó, elemzői rétegből jövő emberek adják, továbbá a Progresszív Szlovákiának van a legjobb programja a regionális különbségek csökkentésére, amivel hatékonyan meg tudja szólítani a smeres bázist” – tette hozzá Jarábik.
CÍMLAPFOTÓ: Azonnali
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.