+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Kollai István
2018. augusztus 31. péntek, 13:20
A magyar és a szlovák kormány is kőkemény kritikával fordult szembe a civilekkel. És ezek jó részében van is igazság, csak azok elhallgatásával sikerült a politikának átengedni ezt a vitatémát.

A civilekkel szembeni akadémiai kritika eléggé kiterjedt, és témái is hasonlóak ahhoz, amivel a politika az utóbbi időben támadja a civil társadalmat. A különbség eléggé nyilvánvalóan az, hogy a tudományos élet bizonyos hibákra próbál rámutatni, mondjuk hogy „konstruktív kritikát” próbál gyakorolni; a politika pedig inkább kapva kap a civilek kudarcain és ellentmondásain, aminek ürügyén az egész civil szférát defenzívába lehet szorítani, el lehet nyomni.

 

De lássunk néhány példát, milyen kritikáról is van szó.

 

Egy elképzelt, ideális világban a profi politikusok a társadalmi hierarchia csúcsán üldögélnek, a lelkes civilek pedig alul szervezkednek, közösségeket építenek és fognak össze, mozgósítanak egy-egy téma mentén. De valóban tömegeket tudnak elérni? Számos társadalomkutató ezt kétségbe vonja: a civilek témái sokszor annyira speciális tudást igényelnek (mennyire értünk a sarki jég olvadásához, a menekültekkel szembeni eljárásrendekhez, az élelmiszer-biztonsághoz?), hogy nem tudás, hanem meggyőzés révén lehet hozzájuk külső támogatókat szerezni.

 

Az NGO-kon belül pedig speciális szakemberekre van ehhez szükség, akiket ki kell nevelni, meg kell fizetni – hol különbözik ez egy céges szakembergárdától?

 

Az NGO-k világa tehát professzionalizálódik, közben a politika amatőrré válik: sorra tűnnek fel olyan politikusok, akik korábban a parlamenten kívül csináltak karriert, egzisztenciálisan a szavazók akaratától nem függenek.

 

A pártszervezetek alsóbb szintjei (pl. ifjúsági szatellitszervezetek) pedig ugyanúgy az önkéntes munkára épülnek, mint egy civil szervezeten belül; mára az önkéntesség sem mondható kizárólagos civil jelszónak. A civil és a politikai szféra tehát bizonyos területeken egymásra csúszott.

 

Kritika éri a civil retorika hangzatosságát, heroizmusát is, ami ugyanúgy jókra és rosszakra osztja a világot, mint számos politikus. A civilek közbeszédben való részvétele pedig, emeli ki néhány kritikai hang, ugyanúgy feszültségkeltő, rosszindulatú és bomlasztó tud lenni, mint amit a politikától már megszoktunk. Elég kemény szavak ezek, és nem mindegy, hol hangzanak el: lábjegyzetelt tudományos cikkben vagy kormányszóvivői sajtótájékoztatón. Előbbiről nem sokat tudunk, utóbbitól elhűlünk, mert őszintétlen, sasszézó mozdulatoknak tűnnek, melyek végső soron a politika túlhatalmát szeretnék bebiztosítani.

 

Miért jutnak ki olyan nehezen a lábjegyzetelt kritikák a tudományos világ elefántcsonttornyaiból? Ez lehet, hogy pont a civil szabadságokat képviselő közszereplőkön és újságírókon múlik. Ha a mundér becsületének tudatos védelméről van szó, akkor az nem tűnik jó taktikának, mert a politika lecsap a civil világban létező, senki által ki nem mondott ellentmondásokra.

 

Vannak azért persze ezzel foglalkozó cikkek, az Új Szó hasábjain írt Mózes Szabolcs a Tisztességes Szlovákiáért mozgalom politizálásának ellentmondásairól, a Mérce.hu portálon pedig megjelent a nemzetközi NGO-k anti-neoliberális kritikája. Ez utóbbi látványos lépéskényszerben született, a jobboldali-radikális kritikákból próbálja kifogni a szelet. Szerencsésebbnek tűnik valamilyen okos „megelőző kritika” megfogalmazása, ami a politikai csatamezők helyett kerekasztalok vitaterepére tudja áthelyezni a civil aktivitással kapcsolatos kérdéseket.

 

Kollai István írása először a pozsonyi Új Szó című napilapban jelent meg. A felvidéki lappal az Azonnali együttműködik, ezért is olvashattátok ezt a cikket itt és most.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az ötcsillagos római főpolgármester állította le a projektet: az Örök Város „örökké antifasiszta marad“. De tényleg ez a valós indok?

Hetvenöt éve dobták le az amerikaiak Hirosimára az atombombát, ami azonnal megölt 78 000 embert. Máig több, mint tízezer nukleáris töltet van a világban.

A demokrata elnökjelölt kampánycsapata szerint a kérdés eleve abszurd volt, amire abszurd választ kellett adni.

Huszonnyolcadik napja zajlanak a kormányellenes tüntetések Bulgáriában.

De lát-e abban problémát a polgármester Balogh Csaba, hogy a Momentum is egy megvágott felvétellel cáfolta a DK állításait? Megkérdeztük.

Egyre több követője van az osztályharcot hirdető TikTok-fiókoknak, az újbalos tiniknek a koronavírus-járvány is a kezére játszik. Egyelőre azonban az alt-rightot is viszi a lendület.

A hét kérdése

Megjött a RegioJet a magyar piacra. De ki jöjjön még versenyezni a MÁV-val? A késős németek? A villámgyors franciák? Az időutazós románok? Mondd meg te!

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Twitter megosztás Google+ megosztás