„No pasarán!” Nyolcvanöt éve kezdődött a spanyol polgárháború
„Két Spanyolország küzdelme.” „Harc a fasizmus ellen.” „Keresztesháború a kommunisták ellen.” „A második világháború főpróbája.” Az 1936. július 17-én kezdődő spanyol polgárháborút sokan sokféleképpen nevezték már az elmúlt nyolcvanöt évben. Egy biztos: a két világháború között ez volt a legvéresebb európai fegyveres konfliktus, melynek emlékezete ma is komoly társadalmi vitákat gerjeszt az Ibériai-félszigeten.
„Ránk nézel egy fényképről” – harmincöt éve halt meg a Magyarország Szépe verseny győztese
Több mint fél évszázadnyi kihagyás után 1985-ben ismét szépségversenyt tartottak Magyarországon. Az esemény azonban amiatt vált a közemlékezet részévé, mert győztese, Molnár Csilla Andrea pár hónappal később öngyilkos lett. Ami a kettő között történt, az jól illusztrálja az omladozó szocializmus képmutatását és az egyre nagyobb teret követelő piacgazdaság nyereségvágyát.
„A lányom terrorista” – Harmincöt éve robbantotta fel a RAF a Siemens egyik vezetőjét
Harmincöt évvel ezelőtt robbanás rázta meg München külvárosát. Távirányítású bomba végzett a Siemens igazgatótanácsának egy ismert tagjával, Karl Heinz Beckurts fizikussal. Az esetet az ismert terrorszervezet, a Vörös Hadsereg Frakció egyik csoportja vállalta magára. Bár akadtak gyanúsítottak, az ügy a mai napig nincs lezárva.
„Az ürügy kérdése pusztán formalitás” – nyolcvan éve lépett be Magyarország a második világháborúba
1941. június 27-én a Bárdossy-kormány a kassai bombázással indokolta a Szovjetuniónak küldött hadüzenetet. Az eset több pontja a mai napig tisztázatlan, emiatt számos elmélet alakult ki körülötte. Más levéltári források alapján sokan arra következtetnek, hogy ha ez az incidens nem történik meg, akkor a magyar katonai vezetés keresett volna más okot, annyira égtek a vágytól, hogy a győztesek oldalán harcoljanak a háborúban. Azóta tudjuk, hogy ez a számításuk nem valósult meg, sőt: egy újabb nemzeti tragédiába torkollott.
„Nem hiszem, hogy jól fog végződni” – nyolcvan éve támadta meg Németország a Szovjetuniót
1941. június 22-én éjjel negyed négykor kezdetét vette a Barbarossa-hadművelet, melynek célja a Szovjetunió lerohanása és térdre kényszerítése volt. A hadjárat annyira meglepte Sztálint, hogy a sokktól napokig elzárkózott a külvilág elől. A német hadseregben azonban nem minden hadvezér volt optimista a hadművelet sikerét illetően, amivel végül sikerült szövetségessé tenni Nagy-Britanniát a Szovjetunióval.
„Kisfiam, nézd! Kimennek az oroszok!” – Harminc éve hagyta el az utolsó szovjet katona Magyarországot
1991. június 19-én Viktor Silov altábornagy, a Déli Hadseregcsoport parancsnoka Záhony-Csap határátkelőhelynél elbúcsúzott Annus Antal altábornagytól, a honvédelmi minisztérium államtitkárától, majd 15 óra 01 perckor elhagyta Magyarországot. Hazánk szuverenitása ezzel 47 év után helyreállt.
A háború, ami elhozta a kiegyezést
Százötvenöt évvel ezelőtt tört ki az a konfliktus Poroszország és Ausztria között, ami végül az utóbbi vereségével végződött. Ez volt az első nagy lépés a német egység létrejöttéhez, az osztrákok pedig rászánták magukat arra, hogy kiegyezzenek a magyarokkal. Az így létrejött két birodalom, a Német Császárság és az Osztrák-Magyar Monarchia ezután az első világháború végéig meghatározó szerepet töltött be Európa életében.
A magyar oligarcha, aki majdnem pápa lett
Ötszáz évvel ezelőtt halt meg Bakócz Tamás érsek. Ő volt az egyetlen magyar főpap, akinek lehetősége nyílt megszerezni Szent Péter trónját. A középkor végén ez azonban inkább a nagyhatalmi politikáról szólt, semmint hitbéli kérdésekről. Riválisa, X. Leó pápa igyekezett távoltartani őt magától, ezért keresztes hadjáratra küldte, ami végül az egyik legnagyobb magyarországi parasztfelkelésbe torkollott. A későbbi korokban többen úgy látták, hogy valójában a Nyugat már ekkor cserben hagyta a töröktől fenyegetett Magyarországot.
A gróf, aki elmondta Magyarország védőbeszédét Versailles-ban
A 175 éve született Apponyi Albert a dualizmus és a Horthy-korszak politikai életének egyik meghatározó egyénisége volt. Már fiatalon híressé vált arról, hogy hosszú, veretes beszédeket tud tartani az Országgyűlésben, jellegzetes külseje pedig hamar a vicclapok egyik kedvelt célpontjává tette. Pályafutása néhol ellentmondásos volt: ha kellett, otthagyta saját pártját és újat alapított, az ő nevéhez fűződik az egyik legszigorúbb nemzetiségi törvény (a „Lex Apponyi”), 1920-ban mégis ő képviselte Magyarországot a párizsi béketárgyaláson, és ő volt Horthy Miklós egyetlen kihívója a kormányzói székért.
A magyar nagyúr, aki erdélyi fejedelemként lengyel király lett és legyőzte az orosz cárt
450 évvel ezelőtt lett Erdély fejedelme Báthory István. Roppant eseménydús életet élt: legyőzte a Habsburg-trónkövetelőket, fogságban tartotta Balassi Bálintot, feltette Erdélyt Európa térképére, elnyerte a lengyel koronát és megakadályozta Rettegett Iván keleti terjeszkedését. Uralkodása idején vált világossá, hogy a két világbirodalom közé került Magyarország egyesítésére csak úgy van lehetőség, ha Erdély mindkét irányba gesztusokat tesz.
