„Kisfiam, nézd! Kimennek az oroszok!” – Harminc éve hagyta el az utolsó szovjet katona Magyarországot

Szerző: Bárány Balázs
2021.06.19. 07:40

1991. június 19-én Viktor Silov altábornagy, a Déli Hadseregcsoport parancsnoka Záhony-Csap határátkelőhelynél elbúcsúzott Annus Antal altábornagytól, a honvédelmi minisztérium államtitkárától, majd 15 óra 01 perckor elhagyta Magyarországot. Hazánk szuverenitása ezzel 47 év után helyreállt.

„Kisfiam, nézd! Kimennek az oroszok!” – Harminc éve hagyta el az utolsó szovjet katona Magyarországot

Hadd kezdjem egy személyes emlékkel: körülbelül hatéves lehettem, amikor a családdal valahová nyaralni mentünk. Volt egy kék színű Ladánk, azt jól megpakolva elindultunk – lehet, hogy a Balaton felé, de erre a részletre már nem emlékszem pontosan. Az viszont örökre megmaradt, hogy amikor egy vasúti átjárónál a szemafor pirosra váltott, akkor apám leállította a kocsi motorját. Így tett az előttünk és a mögöttünk álló sofőr is. Sőt: a kocsiból is kiszállt mindenki és az úttestről néztük az elhaladó vonatot. No persze nem azért, mert ott mindenki hobbiból valamiféle vonatleső lett volna, hanem mert messziről látták, hogy ez most egy hosszú szerelvény lesz.

Csigalassúsággal haladt el előttünk egy vonat, ami több tucat teherautót, harckocsit, tankot és temérdek konténert szállított. Gyerekként is lenyűgöző látvány volt – igaz, csak pár percig, aztán azért unalmas lett –, persze akkor még nem fogtam fel, hogy

éppen az orrom előtt zajlik a világtörténelem.

A SZOVJET DÉLI HADSEREGCSOPORT HARCKOCSIZÓ GÁRDA HADOSZTÁLYA ELHAGYJA ESZTERGOMOT. FOTÓ: FORTEPAN / SZIGETVÁRY VIKTOR.

Az évtizedekig ideiglenesen megszállt ország története

Magyarország legkésőbb 1944. március 18-án vesztette el az önállóságát, amikor a második világháború alatt a Wehrmacht megszállta.

Hitler ebben látta annak biztosítékát, hogy hazánk nem lép ki idő előtt a második világháborúból. Augusztus végén aztán a Vörös Hadsereg megkezdte az ország megszállását – vagy ahogy akkoriban mondták: felszabadítását –, ami 1945 áprilisában fejeződött be, bár a közhiedelemmel ellentétben nem április 4-én, hanem nagyjából egy héttel később.

A Szövetséges Ellenőrző Bizottság magyarországi elnöke Kliment Vorosilov marsall lett, így az 1947-es párizsi békeszerződés megkötéséig hazánk az ő felügyelete alatt állt. Bár nemzetközi jogi tekintetben

a béke megkötésével Magyarország visszanyerte szuverenitását, azonban a szovjet kormánynak joga volt arra, hogy Ausztria felügyelete miatt fegyveres erőket tarthasson itt.

Ezt követően az ország hamarosan szovjetizálódott és a keleti blokk részévé vált, melyből csak az 1956-os forradalom és szabadságharc idején tudott kiszakadni pár napra. A felkelést a szovjet hadsereg végül leverte, a kommunista hatalmat helyreállító Kádár János kormányának pedig mindvégig egyik támasza maradt.

A nyolcvanas évek végén azonban a Szovjetunió akkori vezetője, Mihail Gorbacsov úgy ítélte meg, hogy országa akkori gazdasági helyzete nem teszi lehetővé a hadsereg Kelet-Európában tartását, ezért azok visszahívása mellett döntött. Ennek folyományaként a keleti blokk országait magába tömörítő Varsói Szerződés megszűnt, a hadseregkivonások pedig relatíve gyorsan lezajlottak. Így

a „hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok” története 1991. június 19-én, Viktor Silov altábornagy távozásával ért véget.

A szovjetek lelakott laktanyákat és egy nullszaldós kompromisszumot hagytak hátra

A Kádár-kormány 1957-ben számos katonai objektumot (laktanyát, állomást, lakóépületet) adott át a szovjet csapatoknak. Ezekért a szovjeteknek nem kellett bérleti díjat fizetniük, csupán karban kellett (volna) tartaniuk őket. Kivonulásukkor azonban mindenki szembesült, hogy ezek az építmények mennyire elhanyagoltak és rossz állapotban vannak. 

FELVÉTEL A SZOVJET CSAPATKIVONÁSRÓL 1991-BŐL.

Ezzel újabb huzavona kezdődött Antall József kormánya és az Orosz Föderáció, a Szovjetunió utódállama között az elhagyott épületek jogi státusáról és az egyes felek anyagi felelősségéről. 1992. novemberében aztán

ez a vita is véget ért az ún. „nullszaldós kompromisszummal”, amely során a két fél megállapodott abban, hogy senki nem fizet a másiknak semmiért.

Amikor a történelem szele és a popkultúra találkozik

Ahogy a szabadság szele érezhetően fújdogálni kezdett kis hazánkban, a popkultúra és a bulvár rögtön igyekezett azt a vitorlájába fogni. Minden bizonnyal sokak szellemi képernyőjén ott van, amint Staller Ilona (művésznevén: Cicciolina), a nyolcvanas évek felnőttfilmes ikonja – napjaink influenszereihez illő érzékkel – integet az elvonuló szovjet tankoknak, vagy ott pózol néhány szovjet katona mellett, akik persze leplezetlen örömmel fogadták a váratlan vendéget.

Akkoriban az egész világ euforikus hangulatban volt a hidegháború vége miatt, amit a könnyűzenében is érezni lehetett.

Elég csak a Pet Shop Boys Go West vagy a Scorpions Wind of Change című dalát felidézni, a bátrabbaknak pedig ott van még David Hasselhofftól a berlini fal lebontásakor énekelt Looking For Freedom.

Ez alól a trend alól a magyar popzene sem vonta ki magát. Egy tipikus szovjet katonát búcsúztató slágerrel robbant be a köztudatba Falusi Mariann és Lang Györgyi kettőse, a Pa-dö-dő 1990-ben:

Szintén nagy sikert aratott Nagy Feró és a Beatrice dala, az Azok a boldog szép napok..., amit kétértelműsége (tudniillik: egy rossz párkapcsolatból való kilépést állít párhuzamba a szovjet csapatkivonással) miatt ma is sokan hallgatnak.

MONTÁZS: Bárány Balázs

Bárány Balázs
Bárány Balázs az Azonnali állandó szerzője

Történész, történelemtanár.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek