1955-ben még Magyarországon és Argentínában is mindenki meg volt győződve arról, hogy a hazája focija, a saját válogatottja a legerősebb a világon. 1958-ban azonban kiderült, hogy ez már nincs így. Argentin-magyar párhuzamos futballtörténet, második rész.
Puskás Ferencék tündöklésével egy időben a világ másik részén is volt egy válogatott, amit kora legjobbjának tartottak. A politikán is múlt, hogy a két csapat nem találkozhatott egymással. Az Aranycsapat és Ezüstország aranykorának párhuzamos életrajza. Első rész.
1961. augusztus 4-én, 71 éves korában hunyt el a második Magyar Köztársaság első miniszterelnöke és köztársasági elnöke, a Független Kisgazdapárt vezéralakja, Tildy Zoltán református lelkész. Jó és rossz kompromisszumokkal teli életútja jól mutatja, hogy a viharos huszadik században milyen sors várt arra, aki ragaszkodott a demokratikus értékekhez.
Az 1945 és 1956 közötti, Rákosi-korszakként is emlegetett időszakot sokan mai napig minimum a tatárjárás rombolásával tartják egyenértékűnek. Mutatjuk, hogyan lett Rákosi a magyar történelem leggyűlöltebb alakja.
1946. január 10-én hajtották végre a Budapesti Népbíróság által háborús és népellenes bűntett miatt kiszabott halálos ítéletet Bárdossy László volt miniszterelnökön. Ezt az eljárást szokás az első nagyszabású politikai kirakatperként emlegetni, ami nemcsak a vádlottról, hanem az egész Horthy-korszakról mondott ítéletet. Ki volt Bárdossy László és mennyiben tekinthető felelősnek Magyarország háborús részvételéért?
1945. december 22-én jelent meg a kormányrendelet, ami a magyarországi németek kitelepítéséről döntött. Bár az első transzportok csak a következő év januárjában indultak meg, ez a dokumentum előre jelezte a hazai németek (elsősorban a svábok) közelgő tragédiáját. Keletkezési körülményeiről, támogatóiról és ellenzőiről máig keveset tud a hazai közvélemény.
Hatvannégy évvel ezelőtt vette kezdetét a tüntetés a magyarországi sztálinizmus ellen, amely aztán forradalommá és szabadságharccá nőtte ki magát. Milyen volt ekkoriban a hangulat az országban? Hogyan viccelődtek a pesti utcán a pártvezetők nevével? Milyen remények éltek az emberekben a forradalom napjaiban? Korabeli visszaemlékezésekből válogattunk.
Hogyan lett a lázadó fiatalemberből „proletárköltő”? Milyen módon sajátította ki emlékezetét a pártállami kultúrpolitika? Elmeséljük.
Amikor bevezették a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapját húsz éve, egy kultúrharcos vitának próbáltak véget vetni. De sikerült?