A magyar emlékezetpolitikát nem a konszenzusok jellemzik: az egyik oldal hősei a másik oldal szemében árulók. A vörösterror és a fehérterror során a hazai zsidóság egyenlően szenvedett, azonban a fehérterror hivatalos emlékezetkultúrájából mint áldozatok valamiért kimaradtak. A Vér/Tanú rádiós hangjáték ezt a témát járta körbe.
Azzal, hogy a moldovai elnökválasztáson nyugatbarát, a román kormányzattal jó viszonyt ápoló jelöltet választottak az állam élére, ismét felmerült a román-moldáv egyesülés lehetősége. De eleve: micsoda Moldova? Hogyan jött létre, kik lakják? És mennyi esélye van a román és a moldáv állam egyesülésének? Magyar és román szakértőkkel jártuk körbe.
Az MSZP-s politikus nem akarja megmondani senkinek, hogy mit csináljon, de szerinte az RMDSZ a vasárnapi romániai választást követően most olyan alkupozícióban van, hogy kérhet ilyeneket.
Sok család örülhetett vasárnap Romániában, hogy kedvenc pártjuk bejutott a parlamentbe, és sokan amiatt is örülhettek, hogy a családjukból ketten is bejutottak a parlamentbe.
A koronavírus a román politikában mindent felforgatott: a választási részvétel történelmi mélységekbe süllyedt a vasárnapi parlamenti választásokon, a posztkommunista PSD a kormány félresikerült járványkezelése miatt törhetett az élre, egy új magyarellenes párt pedig vírustagadók szavazataival robbanhatott be a parlamentbe. Volt és jelenlegi RMDSZ-es politikussal és bukaresti politológussal értékeltük, mi történt vasárnap a romániai választásokon.
Magyarbarátsággal nem igen lehet vádolni a magát nemes egyszerűséggel csak Aranynak nevező pártot. A magyarellenességet csak Székelyföldön nyomatják, országos szinten inkább a román ortodox egyház járványügyi intézkedésekkel szembeni kritikájára fekszenek rá. Ha bekerülnek a parlamentbe, azzal igencsak megkeseríthetik a romániai magyarok életét.
Vahidin Preljević a szarajevói egyetem tanáraként az egyik legismertebb értelmiségi hang az országban. Az Azonnalinak nyilatkozva a daytoni egyezmény teremtette Bosznia hibáiról beszél. Szerinte a nemzetközi közösség beavatkozása nélkül nem lesz valódi béke. A Habsburgokat – és főleg a magyar Kállay Bénit – hozza fel példaként, miként lehetne közös identitást teremteni a ma etnikailag szétszabdalt országban.