+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Antal Róbert-István
2021. január 17. vasárnap, 18:45
A magyar emlékezetpolitikát nem a konszenzusok jellemzik: az egyik oldal hősei a másik oldal szemében árulók. A vörösterror és a fehérterror során a hazai zsidóság egyenlően szenvedett, azonban a fehérterror hivatalos emlékezetkultúrájából mint áldozatok valamiért kimaradtak. A Vér/Tanú rádiós hangjáték ezt a témát járta körbe.

„Az új Magyarország megszületett! A proletárdiktatúrát, a szegények és elnyomottak diadalát, kit tudná jobban és erőseben átérteni és üdvözölni, mint az évezredek elnyomottja, a zsidóság. Mi vagyunk az világtörténelem proletárjai!”

 

A fenti mondatok az Egyenlőség című zsidó hetilap 1919. március 29-i számának vezércikkéből származnak. Ezzel a részlettel indította a Tilos Rádió vasárnap délben KissPál Szabolcs Vér/Tanú című rádiójátékát, amit a művész az 1919-1920-as évek vörös- és fehérterrorja köré épített fel.

 

Mit kell tudni a vörös- és fehérterrorról?

 

Az 1919-es magyarországi tanácsköztársaság alatt a kommunisták politikai pozíciójuk megerősítése érdekében, a „belső ellenséggel” szemben a történeti szakirodalomban és a közvéleményben is vörösterrornak nevezett akcióval éltek: a kommunisták paramilitáris csoportjai – a bőrkabátos Lenin-fiúk – több helyszínen követtek el halálos áldozatokkal járó vérengzéseket. A tanácsköztársaság 1919. augusztus 1-jei bukása után a berendezkedő ellenforradalmi rendszer – Horthy Miklós fővezér tudatával és beleegyezésével – egyes csoportjai, a különítményeseknek nevezett katonai egységek szintén halálos áldozatokkal járó atrocitásokat követtek el.

 

A vörösterror szociális indíttatásból ölt zsidókat, a fehérterror „faji” indíttatásból tette ugyanezt.

 

A rádiójátékot a vörös- és fehérterror zsidó származású áldozatainak élettörténete rendszerezi egésszé. Korabeli források – rendőrségi tanúságtételek és iratok, bizottsági és tanácsi jegyzőkönyvek, személyes feljegyzés, sajtócikkek – megszólaltatásával a rádiójáték a zsidóság és a terror szerepét vizsgálta. A hangjáték közben kommunista mozgalmi dalok szóltak, a beolvasott jegyzőkönyvi részletek mellett történészek (Anka László, Bödők Gergely, Gellért Ádám, Romsics Ignác, Salamon Konrád) szólaltak meg egy-egy mondat erejéig.

 

A beolvasott korabeli források esetében külön izgalmas, hogy a legtöbb irat fejlécén szereplő „Csonkamagyarország nem ország, egész Magyarország mennyország” bélyegző szövegét minden esetben fel is olvassák a színészek.

 

A LENIN-FIÚK A KORABELI FILMHÍRADÓN.

 

A rádiójáték témájának kérdése azért fontos, mert a hivatalos zsidó hitközség már akkor, 1919 végén rámutatott arra, hogy

 

párszáz zsidó kommunista részvétele a Tanácsköztársaság vezetésében nem jelenti azt, hogy a majdnem egymilliós zsidóságot azonosítani lehet ezzel az uralmi formával.

 

Ennek a feltételezett kapcsolatnak lett az eredménye az antiszemita hangokat pedzegető fehérterror is. A fehérterrorral kapcsolatban azonban megtudjuk azt is, hogy nemcsak a különítményesek (katonatisztek) rendeztek pogromokat a zsidók ellen, hanem a helyi társadalmi feszültségek is felszínre törtek ezekben az években. Ezeknek általában nem csupán antiszemita, de szociális vonatkozása is volt: a helyi szegényebb csoportok zsidó kocsmárosokat, kisvállalkozókat űztek el, esetleg lincseltek meg. De szerepel az is a műsorban – a történelmi tisztánlátás kedvéért – hogy

 

a zsidó hitközség már akkor indítványozta, hogy Trianon napja, június 4-e gyásznap legyen.

 

Mindez azért fontos, mivel a zsidókat már a 19. század végén, de leginkább 1919-től kezdődően, a Horthy-korszakban a magyar nemzetre veszélyes, idegen testként kezelték. Vagyis a zsidóság egésze – ha lehet így beszélni róluk – azonosult a magyar tragédiával, az ország területeinek elcsatolását ők is negatívan élték meg.

 

A zsidók mikrotörténete és a Nemzeti Vértanúk emlékműve

 

A hangjáték első felében egy családanya és egy másik apa vallomásai szerepelnek. A nő vallomásának apropója az volt, hogy gyerekét megverték, ő pedig elment panaszt tenni a rendőrségen. Ahogyan az anya a vele megtörtént eseményeket elmesélte a rendőrség előtt, azt úgy is lehet értelmezni, mint a zsidóság akkori élettörténetének metaforáját: elmondása szerint pofozták őt a magyar katonák, mert hogy „büdös zsidó kurvák a Vérmezőn bujálkodtak a románokkal”. Az konkrétan nem ismert, hogy Budapest román megszállása során a zsidó nők román katonákkal szórakoztak volna, sokkal inkább a berendezkedő „keresztény-nemzeti kurzus”, valamint a Nemzeti Hadsereg egységeiben tapasztalható antiszemitizmus mondathatta ezeket a mondatokat a nőt pofozó magyar katonákkal.

 

A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG VÖRÖS KATONÁI. FOTÓ: FORTEPAN / MÁTÉ ZSUZSANNA

 

Itt érkezünk el a rádiójáték második témájához: az 1934-ben felállított, majd 2019-ben rekonstruált Nemzeti Vértanúk emlékművéhez. 1934-ben ugyanis a Kossuth tér sarkán felállítottak egy emlékművet a nemzet vértanúinak címezve. Felállítása azonban ellentmondásossá sikeredett, mivel

 

csak az 1918-as vidéki forradalom és az 1919-es tanácsköztársaság alatti vörösterror áldozatainak állítottak emléket.

 

A különítményesek által elkövetett, zsidó, kommunista és szociáldemokrata áldozatokról nem vettek tudomást a hivatalos Magyarország emlékezetpolitikájában. Vagyis ezen személyek nem minősültek vértanúknak, csupán az erőszak járulékos áldozataivá váltak.

 

A NEMZETI VÉRTANÚK EMLÉKMŰVÉNEK 1934-ES AVATÁSA KOREBELI FILMHÍRADÓN.

 

A rádiójátékban a két világháború közötti korszakból az avatás során elhangzott beszédek is megszólalnak, de a jelen is felsejlik egy pillanatra:

 

Köves Slomó és Kövér László 2019-es szavai is hallhatók pár pillanatig.

 

A jelenlegi magyarországi kormány ugyanis a két világháború közötti „nemzeti-keresztény” Magyarországra tekint pozitív példával, emlékezetpolitikáját pedig a Horthy-korszakéhoz hasonló egyoldalú szemlélet jellemzi: létezik a „jó magyar”, valamint az azzal ellenséges idegen. 2019-ben az 1934-es emlékművet a Vértanúk terén, Nagy Imre kommunista miniszterelnök szobra helyére állították vissza, országos botrányt kiváltva. Kövér teljes beszédét az akutálpolitikai áthajlások jellemezték, szerinte

 

a ’19-es polgárháborús állapotok ma is zajlanak, ma is vannak Szamuelyk.

 

Kövér László ezzel a vörösterror szellemi vezérére, a Lenin-fiúk vezetőjére, Szamuely Tiborra utalt. A jelenlegi emlékezetpolitikai állapotokra vetítve pedig a házelnök könnyen bárkit Szamuelynek tarthat az ellenzékből, ugyanis már korábban is előszeretettel rekesztett ki a magyar nemzettestből olyanokat, akik nem értenek egyet a jelenlegi kurzussal.

 

Az 1934-es fővárosi közgyűlési rész megelevenítése a hangjáték egyik legjobban sikerült része: remekül visszaadja a korszak politikai viszonyait, mivel a felszólalások bekiabálásokkal, tapssal tarkítottak. Például az egyik szociáldemokrata képviselő „ellene van minden erőszakos halálnak”, de feltette a kérdést: a kormány miért csak 1918-19 áldozatait emelte be a hivatalos emlékezetpolitikai kánonba?

 

„Mikor tudjuk, hogy az ellenforradalom is rengeteg áldozattal járt?”

 

– utalt a szociáldemokrata képviselő a fehérterror során meggyilkolt zsidó és baloldali áldozatokra. Szerinte nem pártatlan az emlékmű, ezért felállítását nem is támogatta. A Keresztény Községi Párt – budapesti politikai párt volt a Horthy-korszakban, országosan nem indult – képviselője viszont felvetette, hogy differenciáltan kell szemlélni a terror áldozatait. Véleménye szerint

 

a vörösterror alatt a kommunisták a nemzet egésze ellen követtek el bűncselekményt, áldozataik ezért lehetnek nemzeti vértanúk.

 

Viszont a fehérterror során az áldozatok csak mint magánszemélyek lettek áldozatok, ezért nem indokolt felvételük a nemzeti kánonba.

 

A rádiójáték a Blinken OSA Archívum produkciójában, az Aratástól aratásig – magyar kálvária, 1918–1919 kiállítás keretében, a Zsidó Kultúra 2028 támogatásával, 2021 januárjában készült. Meghallgatható itt!

 

NYITÓKÉP: Fortepan / Péchy László

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szijjártót Szlovákia barátjának tartja, Orbán tanácsára fordult hozzá, hogy segítsen felvenni a kapcsolatot az oroszokkal. Matovič a pozsonyi magyar nagykövet berendelésére és a Szijjártó Pétert ért szlovákiai kritikákra reagált így.

Már amennyiben ezt az iskolaigazgató engedélyezi, és a felkészítő tanár is vállalja. A középiskolai felvételi szóbeli fordulója sem marad el.

A kifejezés a Szovjetunió által megszállt területek határzárára, és a kelet-nyugati világ között feszülő ideológiai ellentétre egyaránt utalt. De honnan származik ez a név?

A bölcsődéket nyitva hagyják, de lehet, hogy később bezárják. A virágboltok nőnap után zárnak, míg „az élethez nem szükséges” szolgáltatások már hétfőtől.

Szakszervezeti sikerrel zárult a kedd óta tartó határozatlan idejű sztrájk a makói gumigyárban.

A magyar külügyminiszter a szlovák állampolgársági törvényről is tárgyalt egy szlovákiai magyar parlamenti képviselővel Révkomáromban, erre vár Szlovákia magyarázatot.

Eddig csak a politikusok kritizálták a brexit miatt kialakult különleges helyzetet Észak-Írországban, most már egységpárti fegyveresek is kifejezik a nemtetszésüket.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az új, 2020-as Egri Csillagok virtuálisan kerülnek a boruniverzumba. Március 15-én.

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás