+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. december 7. hétfő, 09:09
A magyar szabadságharcos retorikának régi hagyománya van. Ahogy több, mint száz évvel ezelőtt, úgy ez a retorika most is csak látszólagosan irányul a külföld ellen. A valódi célja a „magyar urak” hatalmának fenntartása – a magyar nép ellenében.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Nemrég fejeztem Hermann Bahr, múlt századelejei osztrák író kis esszéjét Ausztriáról. Mivel ez akkoriban a Habsburg Birodalmat jelentette, az pedig éppen azért nem tudott közösen egy demokratikus föderalizáció felé előrelépni, mert a magyar dzsentrielit blokkolt minden ilyen irányú tervet, értelemszerűen írt a „magyarokról” is, akiket ő nem azonosított az egész néppel – mint manapság mondjuk Manfred Weber Orbán Viktor vétófenyegetései kapcsán –, hanem tudta:

 

az akkori blokkolások mögött is egy szűk magyar elit állt, amely nem is annyira Bécstől (ma Brüsszeltől), hanem a belső demokratizálódástól tartott.

 

Bahr arról ír, hogy a magyar elit azzal próbálja meg a belső demokratizálódást elodázni, hogy folyamatosan Bécs ellen hecceli a belső politikát, mintha a magyar parasztok, munkások és a magyarországi nemzetiségek Bécs, és nem Budapest miatt lennének teljesen kizárva a politikai életből (miközben 1907-ben Ausztriában már általános férfiválasztójog volt).

 

„A Magyarországon uralkodó földtulajdonosok osztálya a fellángoló demokráciát azzal akarja leverni, hogy folyamatosan egy külső ellenfelet fest a falra”

 

– írja Bahr 1911-ben. Ami akkoriban „Bécs” volt, az ma „Brüsszel”.

 

Szerinte „a nemes földtulajdonosok osztálya Magyarországon a demokratikus szenvedélyt, amely a hatalmát veszélyeztethetné, nemzetivé alakítja, amely aztán képzelt veszélyekben merülne ki”. Bahr pontosan látta, hogy „a magyar feudális földesurak osztálya addig érzi magát biztonságban a növekvő magyar demokráciával szemben, amíg sikerül neki a nemzeti szabadságért és az osztrák veszélytől való rettegést fenntartania”.

 

Bahr teljesen jól felismeri azt a logikát, amiért az akkori és mai földesurak hergelnek „a külföld” ellen: ha nem ezt tennék, esetleg a népnek feltűnne, hogy nem demokráciában él: „Egy oligarchia a szomszédokkal való háborúval próbálja magát megmenteni. Ameddig a magyar nép hisz az osztrákok ellenségességében, a magyar földesurak biztosítani tudják a hatalmukat saját népük felett.”

 

Bahr ezért szorgalmazta, hogy a magyar nép szemét fel kell nyitni: nem a külföld, hanem saját földesurai veszélyeztetik szabadságát: „Mutassuk meg a magyaroknak végre, hogy hogy csak a magyar földesurak osztályával nem tudunk egyezségre jutni, mert [ez az osztály] minden egyezséget megakadályozni próbál velünk, éppen azért, hogy vétójogát a saját országában fenntarthassa.” Ezzel szemben rá kell mutatni:

 

„a mi osztrák érdekünk ugyanazt akarja, amit a magyar nép akar: azaz egy demokratikus Magyarországot”.

 

Bahr – ellentétben sok mai európai uniós politikussal – világosan látta a különbséget a magyar nép és urai között, ezért írta (világosabban 1911-ben, mint bármely mai EU-s vezető 2020-ban):

 

„Egy demokratikus Magyarországgal már az első nap egyezségre jutnánk. Ezért kell mindent megtennünk azért, hogy segítsük a demokráciát Magyarországon.”

 

Bahr tehát arra mutat rá, hogy nem a helyi elittel, hanem a néppel kell megegyezni: „a magyar kérdések megoldása addig nem lehetséges, amíg a nemes földesurak hatalmát nem törjük meg, amíg Magyarország nem lesz demokratikus”.

 

De éppen ezt akarják „az urak” megakadályozni, mert egy demokratikus Magyarország a saját hatalmuk végét jelentené: „Tisza Kálmán volt az első, aki felismerte, hogy a földesurak elvesztenék hatalmukat, ha a nemzet egy percre is nyugalomhoz juthatna, és nem hinné magát minden oldalról ellenségektől körülvéve. A földesurak legnagyobb gondja ezért az, hogy a nemzetet ebben a félelmében megerősíthesse.” (A korrupt Tisza Kálmán és nem kevésbé korrupt Orbán Viktor rendszerei közötti hasonlóságról nemrég Tóth Csaba írt egy érdekes elemzést a Mércére.)

 

Száz év alatt csak annyi változott, hogy

 

a földesurak ma már nem „nemes urak”, hanem a késő-kádári világ kommunistái és gyerekei.

 

Hogy manapság mi ez az egész mostani vétóügy in concreto, leírta már Bakó Bea az Azonnalin. Az egész mögötti mélyebb okokat pedig tényleg a legprecízebben Bahrnál lehet elolvasni, aki a magyar földesurak akkori „szabadságharcát” látta át nagyon pontosan: a saját hatalmukat védik a saját népükkel szemben.

 

Olvasnál még Techet Pétertől az Azonnalin! Ide kattints! Hozzászólnál? Vitatkoznál? Írj nekünk!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A parlamenten kívüli Progresszív Szlovákia csak azt szeretné, hogy valaki más legyen a kormányfő, Robert Fico és Peter Pellegrini exminiszterelnökök viszont népszavazást írnának ki az előrehozott választásról.

Még mindig befizethetik az elmaradt hathavi tb-tartozást azok, akiknek emiatt elvileg február 12-től már az életmentő beavatkozásokért is fizetniük kéne, derült ki Tállai András parlamenti válaszából.

Előtte a román hatóságok „régészeti szempontból érdektelen” térséggé nyilvánították a területet.

Szerinte az EU-nak végre fel kéne ismernie, kik az ellenfelei és kik a szövetségesei. Az Orbánnal szemben gyenge EU-politikáért részben a német ipari lobbit teszi felelőssé.

Politikusokhoz köthető szervezetek és teljes médiacsalád működik magyar állami pénzből, és jut pénz a DAC focicsapatnak is.

Andrzej Duda elnök puhatolózó tárgyalásokat kezdett a Sinopharm beszerzéséről, mert nem jön elég vakcina az EU-ból.

A két uniós tagállam már a héten tárgyalni fog az oltási kampányban sikeres Izraellel egy vakcinagyártási együttműködésről.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás