A webkorszak harmadik, ún. szemantikus szakaszába érve, amikor a Facebook helyett lassan átköltözünk a Metaverzum virtuális valóságába, és öntanuló (deep learning) gépek, az adatokat érteni képes, mesterséges intelligenciával felszerelt szemantikus weboldalak segítik a tájékozódásunkat, még fontosabbá válik a kérdés, hogy gépiesített, posztmodern, virtuális társadalmaink mennyiben fokozzák és talán mennyiben enyhíthetik a meglévő társadalmi egyenlőtlenségeket.
Kutatások szerint nyilvánvaló esetekben a játékvezetők döntései 92 százalékos pontosságot mutatnak. A VAR alkalmazása után ez az arány 98 százalékra kúszott fel.
Napjaink legforróbb technológiája, elménk kiterjesztése, a Homo sapiens nagy lehetősége és egyben nagy fenyegetése is. Milyen irányban fejlődik tovább a mesterséges intelligencia, mit tehetünk azért, hogy az emberiség egészét szolgálja? Ezeket a kérdéseket teszik fel, majd válaszolják meg az égetően aktuális kérdéseket a Mesterség és intelligencia kötet szerzői.
Az emberi fejátültetés technikai feltételei adottak, 2030-ig sor kerülhet az első műtétre. De lesz-e értelme? A kockázatok ugyanis jóval nagyobbak, mint az előnyök, ráadásul utópikus és valódi alternatívák is léteznek. Agy-számítógép interfészeket modern Frankensteinek helyett!
A kamuképek, a kamuvideók, azaz a fake diadalmenetének politikai, társadalmi és gazdasági folyamatok is megágyaztak. A következmény a társadalom médiába – és úgy általában a valóságba – vetett bizalmának teljes elvesztése, pedig a technológia önmagában nem ördögtől való.
A 2010-es évek a post-truth és a dezinformáció évei voltak, sokan tartottak attól, hogy a demokratikus folyamatokat és politikai vitákat manipulált videókkal fogják hekkelni. Azóta kiderült, hogy van, ami jobban érdekli az embereket a politikánál: a pornó. Hogyan működik a deepfake technológia, és hogyan lehet viszonylag kis ráfordítással valódinak látszó pornóvideókat készíteni teljesen átlagos emberekről is?
Egyre több országban jelennek meg az arcfelismerő programok, amik amellett, hogy könnyítik a bűnüldöző szervek munkáját, komoly adatvédelmi problémákat is felvetnek, rosszabb esetben vissza is tudnak élni az így gyűjtött adatokkal. De hogyan működik ez a technológia? Mi az előnye és a hátránya? Miként használják jelenleg Magyarországon? Utánajártunk!