Zoran Zaev azután mondott le, hogy pártja elvesztette a hétvégi önkormányzati választásokat.
– jelentette be vasárnap késő este Zoran Zaev északmacedón miniszterelnök és a legnagyobb kormánypárt, az SDSM elnöke, miután pártja nagyon rosszul szerepelt az október 31-i önkormányzati választások második körében.
Választást értékelő beszédében Zaev arról értekezett, hogy meggyőződése, hogy a progresszív választókkal az országot visszaterelték a szabadság és a demokrácia útjára, ugyanakkor pont emiatt, „amikor a szabadság és a demokrácia uralkodik”, az a szabály, hogy a politikusoknak egyúttal felelősséget is kell vállalniuk.
A most lemondó miniszterelnök szerint ezzel a felelősségvállalással is erősíti az emberek szabadságba és demokráciába vetett hitét.
Miután az északmacedón önkormányzati választások első fordulójában október 17-én nem mindenhol szerezték meg a szavazatok abszolút többséget a győztesek, ezért október 31-én második fordulót tartottak a települések több mint felében.
A választás első körében a legtöbb helyen a jelenlegi legnagyobb kormánypárt, az EU- és NATO-párti Zoran Zaev vezette szociáldemokrata SDSM elég csúnyán leszerepelt:
a két héttel ezelőtti első fordulóban a szocdemek mindössze 9 polgármesteri helyet szereztek meg, míg az ellenzéki pártok összesen 21-et,
így október utolsó vasárnapján 44 további helyről dönthettek a helyi választók, azonban Zaev pártjának nem sikerült javítania az első forduló eredményein.
A második fordulóban a legnagyobb tétje az ország fővárosában, Szkopjéban tartott választásnak volt,
ugyanis Zaev még korábban azt ígérte, ha nem sikerül pártja jelöltjének, Petre Shilegovnak megőrizne pozícióját, akkor le fog mondani.
A fővárost végül a korábbi Gruevszki-párt, a jobboldali-nacionalista VMRO-DPMNE jelöltje, Danela Arszovszka nyerte meg, az előzetes eredmények szerint a szavazatok több, mint 53 százalékát szerezhette meg.
De nemcsak Szkopjéban szerepeltek rosszul a szocdemek: ugyan hivatalos végeredmények csak hétfő késő este lesznek, a jelenlegi számok szerint
80 település közel felében az egykori Gruevszki-párt nyert, míg a Zaevék mindössze 20 településnél kevesebb helyen tudták megtartani a polgármesteri helyeket,
miközben a legutóbbi, 2017-es önkormányzati választásokon még összesen 57 helyen győztek, a VMRO-DPMNE pedig csak öt helyen.
A nyugati integráció reményében anno a nevét is feladó országot 2017 óta vezette Zaev, és még az sem törte meg támogatottságát, hogy a névváltoztatás után nem sikerült elkezdeni az EU-csatlakozási tárgyalásokat a posztszovjet államnak, a 2020-ban tartott előrehozott parlamenti választásokat is szűken, de behúzták a szocdemek.
Azonban a 2020-as választási sikert követően Zaev támogatottsága annak ellenére csökkeni kezdett, hogy végre sikerült országát beléptetni a NATO-ba,
azonban az EU-tárgyalások még mindig nem kezdődtek el, mivel Bulgária többek között a macedón nyelv miatt vétózzák azt – a bolgár vétó pedig még sokáig fent is marad, hiszen a bolgár pártok úgy vélik, majd az új bolgár kormánynak kell döntenie a vétóról, azonban az elhúzódó bolgár politikai válság miatt május 12-e óta csak ügyvivő kormány van, és novemberben már az idei harmadik parlamenti választásra készülnek Szófiában.
Azonban Zaev és az SDSM támogatottsága nem csak emiatt csökken: idén már a párt választói is élesen bírálták a kormányt, amiért eddig nem sikerült véghez vinni a reformokat, amiket Zaevék még a kampány során ígértek, emellett pedig az ellenzék a nemzeti érdek elárulásával, korrupcióval és a kínai koronavírus-járvány nem megfelelő kezelésével támadta a szocdemeket.
Zaev lemondásával az alkotmány szerint le kell mondania a kormány összes tagjának,
és ügyvivő kormányként látják el feladataikat, amíg a jelenleg hárompárti kormánykoalíció (a szocdemek mellett két albán-párt tagja a kormánynak) meg nem állapodik egy új kabinetben, amit majd a parlamentnek el kell fogadnia – jelenleg a három pártnak a 62 mandátummal szűk, mindössze 2 fős többsége van a 120 fős törvényhozásban.
Annak ellenére, hogy Zaev kizárta az előrehozott választások lehetőségét, az egykori Gruevszki-párt, a VMRO-DPMNE vezetője, Hrisztijan Mickoszki a mostani önkormányzati választás után nemcsak Zaev lemondását, hanem előrehozott választások kiírását is követelte, mondván mind a kormány, mind az ország így járna legjobban.
Zaev 2017 óta irányította Észak-Macedóniát, miután sikerült leváltania az országból elmenekülő és később Magyarországon menekültjogot kapó Nikola Gruevszki tíz éves uralmát. Euroatlanti pártjával a célja az volt, hogy az ország belépjen a NATO-ba és az EU-ba, azonban utóbbi jelenleg várat magára.
Ugyanakkor ha a jelenlegi kormánykoalíciónak sikerül megállapodnia egy új kormányban, az euroatlanti irány továbbra is megmaradhat Észak-Macedónia vezetésében egészen a következő, 2024-es parlamenti választásokig.
Milyen az élet Észak-Macedóniában? Hogyan fogadták a helyiek, hogy le kellett mondaniuk a nevükről? Az Azonnali alapító-főszerkesztője, Bukovics Martin helyszíni riportjában járt utána! Miért lehetetleníti el a bolgár politikai válság Észak-Macedónia EU-csatlakozási tárgyalásait? Azt is elmagyaráztuk – méghozzá kétszer is!
NYITÓKÉP: Zoran Zaev (középen) a bejelentés pillanatában. FOTÓ: Zoran Zaev / Facebook
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.