+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. július 16. csütörtök, 19:04
Szorosan bár, de Zoran Zaev miniszterelnök szociáldemokratái nyerték az észak-macedóniai választást, maradhat az euroatlanista irány. Raádásul Szlovénia, Lengyelország és Horvátország mellé szerdán felzárkózott Észak-Macedónia is: a kis balkáni országban is (negyedikként a posztszocialista Kelet-Európában) parlamenti erő lett az újbaloldal. De kik ők? És miért zavarná őket már ezen cikk címe is?

Szerdán előrehozott parlamenti választást tartottak Észak-Macedóniában, miután az eddig szociáldemokrata miniszterelnök, Zoran Zaev már tavaly ősszel – amiért nem sikerült megkezdeni az EU-csatlakozási tárgyalásokat – bejelentette lemondását. Erre idén januárban került végül sor, a választásokat eredetileg áprilisban tartották volna – de közbeszólt a kínai koronavírus.

 

Maradhat az euroatlantista irány

 

Végül szerdán tartották meg, mindenkinek szájkmaszkban szabadott csak voksolni. A Zoran Zaev vezette baloldali és liberális koalíció szorosan, de megnyerte a választásokat: a szociáldemokrata SDSM-nek és szövetségeseinek 46 képviselője lesz, míg a Magyarországon politikai menekültjogot kapott Nikola Gruevszki egykori pártja – amit Orbán Viktor a mostani kampányban is támogatott –, a VMRO-DPMNE 44 mandátumot szerzett.

 

A VMRO-DPMNE főtitkára, Igor Janušev azt mondta, hogy ők szeretnének kormányt alakítani – ezt egyrészről azzal indokolta, hogy szerinte eleve szoros az eredmény, azaz pártja ugyanúgy győztesnek érzi magát, másrészről pedig szerinte a választás megmutatta volna, „hogy a nép változást akar”. A választás eredménye persze inkább azt mutatta meg, hogy

 

a szociáldemokraták az elsők, és nekik van jobb koalíciókötési lehetőségük is,

 

ugyanis a párt eddigi koalíciós partnere, az albán Demokratikus Integráció Pártja (BDI/DUI) az eddigi 10 helyett 15 mandátumot szerzett. A pártnak amúgy az volt a választási jelszava, hogy „egy albánt miniszterelnöknek” – de nem valószínű, hogy Ali Ahmeti pártja ezt a kampány után is majd komolyan fogja gondolni. A BDI/DUI mellett még két másik albán párt is bejutott a szkopjei parlamentbe (Észak-Macedónia negyede albán nemzetiségű, az északnyugati régióban ők alkotják a többséget, de Szkopje óvárosa is albán).

 

A SZOCDEMEK KORONAVÍRUS-KOMPATIBILIS VÁLASZTÁSI RENDEZVÉNYE

 

Ha Zoran Zaev maradhat albán koalíciós társával a miniszterelnök, akkor bizonyosan folytatódik az euroatlanti integrációs út, a VMRO-DPMNE által favorizált oroszokhoz való fordulással szemben. Zaev győzelme azt is mutatja: a politikusnak nem ártott meg, hogy még az ország nevét is megváltoztatta az EU-tagság érdekében (elvégre Athén Macedónia név alatt még az ország ENSZ-tagságát se volt egykoron elfogadni).

 

Itt is megjelent az újbaloldal

 

Ami a választások szempontjából azonban a kelet-európai baloldal számára fontos és érdekes lehet, hogy

 

két képviselővel itt is bejutott egy újbaloldali párt, a Levica a szkopjei parlamentbe.

 

A pártot 2015-ben alapította az idén 37 éves Dimitar Apasziev, a štipi egyetem jogászprofesszora, ma is ő vezeti a fiatalokból álló pártot. Szociális egyenlőségért, az etnikai gondolkodás végéért, az ortodox egyház hatalmának csökkentéséért dolgoznak, magukat szocialistának, szekulárisnak, feministának, zöldnek és antiimperialistának tartják.

 

A PÁRT ELNÖKE, DIMITAR APASZIEV JOGÁSZPROFESSZOR ÉS JOVANA MOJSZOSZKA, A PÁRT LISTÁJÁNAK ÖTÖDIK HELYEZETTJE MÉG MÁRCIUSBAN, AMIKOR AZ INDULÁSHOZ SZÜKSÉGES PAPÍROKAT ÁTVESZIK. FOTÓ: PARTIJA LEVICA / FB

 

Ezzel ma Észak-Macedónia a negyedik posztszocialista ország, ahol parlamenti erő lett a posztkommunista balközéppel, a Nyugat-barát liberálisokkal és a nacionalista jobboldallal egyaránt szemben álló újbaloldal. Azonban már ezen a mondaton fennakadnának a levicások, ugyanis ők nem ismerik el az ország új nevét, plakátjaikon is mindenütt azt ígérték:

 

harcolni fognak azért, hogy az országot a mostani Észak-Macedónia helyett Macedón Köztársaság néven ismerje el a nemzetközi közösség.

 

A napi politikában ott állnak, mint a jobboldali Gruevszki-párt

 

Ebben az újbalodlali párt teljes mértékben Zaev ellenzékéhez tartozik, mert – hasonlóan a jobboldali VMRO-DPMNE-hez – ők is azt vallják: ha az EU-csatlakozás feltétele a névváltás, akkor köszönik szépen, de kívül maradnának. A NATO-tagság esetében a véleményük még egyértelműbb, mert oda Macedón Köztársaság névvel se léptek volna be (az ország idén tavasszal lett a NATO tagja). A 2018. szeptember végi népszavazáson, ahol a Szkopje és Athén közötti – gyakorlatilag a névváltozást rendező – Prespa-megállapodásról kellett szavazni, a Levica – a VMRO-DPMNE-vel közösen – bojkottra szólított fel.

 

Az észak-macedón újbaloldal tehát a napi politikában, főleg a külpolitikai kérdésekben, a jobboldallal azonos nacionalista véleményeket fogalmaz meg.

 

Nem csak az ország új neve nem tetszik nekik, de a Levica – noha a párt a nevét háromnyelvűen (macedónul, albánul, szerbül) használja – az albán kisebbségnek juttatott jogokat is elutasítja. Ez persze első ránézésre jobbos nacionalizmusnak tűnik (a Macedónia név melletti kiállás, a görögökkel szembeni ellenállás, a NATO-tagság és az EU-csatlakozás elutasítása, az albán kisebbség jogainak bírálata) persze már eszmei alapból fogalmazódik meg, másképp, mint a VMRO-DPMNE hasonló véleménye.

 

A Levica újbalossága sok tekintetben egy régivágású, jugoszlavista óbalosság – a párt rendezvényein rendszeresen lobog a jugoszláv zászló –, ennyiben

 

a titói antiimperializmust, „harmadik világ”-gondolatot követik: a Levica szerint a NATO és az EU az amerikai, nyugati imperializmus szervezetei, amelyeknek Észak-Macedónia a névváltozással öngyarmatosító módon befeküdne.

 

A párt a titói „blokkonkívüliség” eszméjét vallja, azaz egy semleges Észak-Macedóniát (pardon, Macedón Köztársaságot) akarna, amely inkább más, hasonlóan „blokkon kívüli” államokkal (India, Kuba, Venezuela stb.) kéne, hogy együttműködjék. A pártnak nagyon jó kapcsolatai vannak a Maduro-féle venezuelai rezsimmel; az is felháborította őket, amikor a szocialdemokrata Zaev – vélhetően amerikai nyomásra – Juan Guaidot ismerte el Venezuela legitim vezetőjének.

 

Miért nem kedvelik az albánokat?

 

A Levica-párt látszólagos „albánellenessége” is ezen antiimperializmussal függ össze. A párt az albán kisebbségben, amely a Balkánon mindenütt nagyon USA-párti, az amerikai imperializmus „ötödik hadoszlopát” látja.

 

AZ ALBÁNOK A BALKÁNON NAGYON AMERIKA-PÁRTIAK, ITT ÉPPEN A JELENLEGI VÁLASZTÁSI KAMPÁNYBAN A BDI/DUI PÁRT ELNÖKE, ALI AHMETI BESZÉL, MÖGÖTTE CSAK AZ USA, AZ EU ÉS A NATO ZÁSZLAJA VAN KINT. FOTÓ: BDI, FB

 

Másrészről viszont – és ez a lényegesebb – a Levica nem macedón etnikai nacionalistaként – mint a VMRO-DPMNE – veti el az albán kisebbség jogait, hanem

 

eleve ellenzi az etnikai gondolkodást,

 

így azon 2001-es ohridi megállapodást is, amely a macedón-albán polgárháborút úgy zárta le, hogy gyakorlatilag etnikailag homogén paralleltársadalmakra osztotta a kétmilliós országot. A macedón és albán gyerekek még ugyanabba az osztályba se járhatnak, az intézményhalózat egésze macedónra és albánra van osztva.

 

Ez persze az albán pártoknak – főleg a legerősebb BDI/DUI-nak – érdekükben áll, mert így kialakíthattak egy olyan etnikai gettót, amelyet politikailag, kulturálisan és gazdaságilag is teljesen uralni tudnak. Gyakorlatilag az etnikai macedón pártok – ide tartozik Zaev pártja is, noha van azért albán politikusa is – ezt a helyzetet cserébe azért, hogy az albán pártok (legalábbis a minden oldalra jó üzletekért cserébe nyitott BDI/DUI) a mindenkori kormányt támogatják.

 

A Levica elutasítja az ország ilyen jellegű etnikai megosztását, és egy egységes, szupranacionális összmacedón identitást támogatnának,

 

azaz az etnikai nemzet-koncepció helyett az állampolgári nemzetét. Az albánok szemében persze ez nem más, mint a macedón etnikai nacionalizmus kiterjesztése rájuk. Noha a Levicának is van kevés albán szavazója, a párt a nevét albánul is mindig megadja, az albán közösségen belül nem túl népszerű, ezért a Levica is gyakorlatilag etnikai macedón pártnak tekinthető.

 

A többségében albánok által lakott 6-os választási körzetben az országosan 4 százalék felett teljesítő Levica 0,81 százalékot szerzett csak,

 

ami mutatja: az albánok között gyakorlatilag a párt még nincs jelen.

 

Kinek lehet az észak-macedón Levica példakép?

 

A párt a nagyon éles NATO- és EU-ellenességével, antiimperializmusával és az ezeket magyarázó titoizmusával ideológiailag legközelebb a horvát Munkásfronthoz áll. Az ortodox marxista párt ugyan tagja volt a július 5-i választásokon jól szereplő Zöld-Baloldali Koalíciónak, és a fiumei körzetből be is került az egyik politikusuk, Katarina Peović, a párt inkább ó-, mint újbaloldali.

 

Ebben az értelemben pedig kérdéses, hogy a hozzájuk hasonló észak-macedón (pardon, macedón) Levica mennyire lehet követendő példa a térségbeli (mondjuk a magyar) újbaloldal számára, és nem inkább egy speciálisan posztjugoszláv jelenségről van-e szó.

 

Ha érdekel bővebben Észak-Macedónia, olvasd el Bukovics Martin helyszíni riportját az EU-csatlakozás ottani megítéléséről, a fotóriportunkat a helyiek egyik igazán jövedelmező bizniszéről, a borászatról, vagy Illés Gergő cikkét Gruevszki megalomán szkopjei giccséről!

 

NYITÓKÉP: A Levica elnöksége / Partija Levica, FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az ellenzék továbbra sem nyugszik bele az elcsalt választásba, de Aljakszandr Lukasenka sem tűnik engedékenynek.

A 2020-ra tervezett játékokat a járvány miatt egy évvel elhalasztották – szakértők szerint 2021-ben sem biztos, hogy jó ötlet megszervezni,
de a japán miniszterelnök ragaszkodik hozzá.

Az ügyvédként dolgozó Alexandra Wilsont ketten is ki akarták küldeni ugyanazon a napon a tárgyalóteremből.

Az alkotmánybíróság elnöke külön leszögezte: a szájmaszk kötelező viselete nem sérti senki szabadságát, az alkotmány nem ad jogot a megtagadására.

Idén már alapszakos képzéseket is elindított az egyetem. Bécsben, nem Budapesten.

Romániában a megyei és helyi önkormányzatokban lévő női képviselők aránya eddig is eléggé alacsony volt, egy civil szervezet adatai szerint ez az arány a mostani választások után sem fog sokat javulni.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás