Kína betiltotta a kriptovalutákat, a nemzetközi szolgáltatók már el is kezdték kiszórni a kínai ügyfeleiket

Az ázsiai ország valaha a bitcoin-kereskedelem központja volt, bár a külföldi szolgáltatók által szolgáltatott kriptovaluták régóta szürke zónás tevékenységnek számítottak. A legtöbb ezzel foglalkozó cég már négy éve áttelepült többségében Szingapúrba, amikor betiltották a rendes fizetőeszközök virtuálisra váltását, most azonban az egész rendszert illegálissá tette a kínai hatalom.

Elkezdték megszüntetni a kínai ügyfelekkel való kapcsolataikat a kriptovalutákkal kapcsolatos tárca- és valutaváltó szolgáltatásokat nyújtó cégek, miután a rezsim múlt hét péntekkel teljesen betiltotta a virtuális fizetőeszközöket.

A Huobi Global és a Binance, a világ két legnagyobb, kínai felhasználók körében is népszerű kriptovaluta kereskedelmi platform már nem engedi a kontinentális Kínában – Kína, kivéve Hong Kong, Tajvan és Makaó, azaz a Peking fennhatósága alá tartozók – élőknek, hogy új fiókot regisztráljanak, a Huobi pedig már be is jelentette, hogy év végéig törli az ázsiai országbeli felhasználói fiókjait, írja az Euractiv.

Azt pontosan nem árulta el a cég társalapítója Du Jun, aki a Reutersnek azt ecsetelte, hogy amint értesültek a jogszabályról, azonnal elkezdtek dolgozni annak a betartásán, hogy pontosan hány ügyfelet érint a változás. Azt ugyanakkor elmondta, hogy az egykoron piacvezető kripto szolgáltató globális terjeszkedési stratégiájának fontos célpontja volt Európa mellett Délkelet-Ázsia is. A TokenPocket nevű, virtuális fizetőeszközöket kezelő online pénztárca szolgáltatója is azt közölte, azonnal megszünteti szolgáltatásait a kínaiaknak, egyúttal üdvözölte Kína részvételét a kriptopénzek által is felhasznált blokklánc-technológia fejlesztésében.

Szürke zónától a teljes tiltásig

Kína egykoron a világ legnagyobb bitcoin kereskedelmi és bányászati központja volt. A virtuális, bonyolult informatikai műveleteken alapuló, ezáltal „bányászott” fizetőeszköz alapvetően központ nélküli, ugyanakkor a világszerte egyre népszerűbb kriptovalutákat már egyre többen használják egy-egy cég szolgáltatásán keresztül, így tudja az Európai Bizottság részben megszüntetni a névtelenségüket is a pénzmosás elleni küzdelem zászlaja alatt.

A külföldi szolgáltatók által kínai befektetőknek eladott kriptopénzek korábban is szürke zónának számítottak, ám a kínai kormányzati szervek, köztük a központi bank több éves küzdelemmel keresztülvitték a bitcoin és társainak teljes betiltását az ázsiai országban.

A legtöbb, kriptovaluták váltásával foglalkozó cég már 2017-ben áttelepült másik országba Kínából – nagyrészt Szingapúrba –, amikor megtiltották a hagyományos fizetőeszközök virtuálisra váltását oda-vissza egyaránt. A frissen bevezetett szigorítás viszont teljes tilalmat jelent az összes kriptovalutára, aminek hatására az ezzel foglalkozó jelentősebb cégek részvényei tíz-húsz százalékot is estek a tőzsdéken. Közben egy közép-amerikai országban, Salvadorban teljesen más irányba mennek a dolgok, ott hivatalos fizetőeszközként kell elfogadni a bitcoint, ennek hatásairól is írtunk bővebben ebben a cikkünkben.

CÍMLAPKÉP: Sajad Nori / Unsplash (illusztráció)