Keresztbe tenne az európai kriptovalutapiacnak a Bizottság pénzmosás elleni terve

2021.07.23. 13:53

Tízezer eurós készpénzfizetési korlátozással, új hatóság felállításával és a kriptovaluták névtelenségének részleges megszüntetésével erősítené a pénzmosás és a terrorfinanszírozás elleni fellépést az Európai Bizottság. A szigorításnak 2024-től életbe kellene lépnie a tervek szerint, ám ehhez előbb az EP-nek és a tagországoknak is rá kell bólintania.

Keresztbe tenne az európai kriptovalutapiacnak a Bizottság pénzmosás elleni terve

Ambíciózusnak nevezi közleményében az Európai Bizottság azt a jogalkotási javaslatcsomagot, melyet szerdán terjesztett elő a pénzmosás és a terrorfinanszírozás elleni küzdelmet célzó uniós szabályok megerősítésére. Ebben négy dolog szerepel:

  • létrehoznának egy új uniós hatóságot, amely pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni fellépéssel foglalkozna;
  • közvetlenül alkalmazandó rendeletek a szigorúbb ügyfélátvilágításról;
  • egy szigorúbb, a nemzeti jogba átültetendő pénzmosás elleni irányelv;
  • a kriptovaluták névtelensége ellen egy korábbi rendelet felülvizsgálata.

A Bizottság azt szeretné, ha a szigorítások 2024-től életbe lépnének, ehhez még az Európai Parlamentben és a tagállami miniszterekből álló Tanácsban is el kell fogadni a javaslatokat. Mairead McGuinness, a pénzügyi szolgáltatásokért, a pénzügyi stabilitásért és a tőkepiaci unióért felelős biztos a javaslatcsomag kapcsán arról beszélt, hogy a pénzmosás egyértelmű veszélyt jelent a polgárokra, a demokratikus intézményekre és a pénzügyi rendszerre nézve, ezért be kell zárni a bűnözők által használt kiskapukat. 

Közvetlenül is felügyelne az új hatóság

A csomag legfőbb eleme egy új uniós hatóság létrehozása, mely a nemzeti hatóságok munkáját koordináló központi szervként működne. Ez a hatóság azt biztosítaná a tervek szerint, hogy a magánszektor helyesen alkalmazza a szabályokat, emellett

a pénzügyi hírszerzés kulcsszereplőjévé is tennék, ami a bűnüldöző hatóságokat segítené.

Az új hatóság létrehozna egy integrált rendszert a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni tevékenységek felügyeletére, nyomon követné és összefogná a nemzeti felügyeleteket, és támogatná a pénzügyi hírszerzést a határokon átnyúló illegális pénzmozgások megfigyelésében.

A legkockázatosabb pénzügyi intézményeket közvetlenül is felügyelné az új hatóság. A közlemény szerint azok tartoznak ide, amelyek vagy sok tagállamban működnek, vagy azonnali kockázatcsökkentő beavatkozást igényelnek.

Emellett egy szabálykönyvben tervezik egységesíteni a terület szabályozását, ez részletesebben meghatározná az olyan területeket, mint az ügyfelek átvilágítása, illetve az egyes szervek hatásköre. A pénzügyi hírszerzés pedig a nemzeti bankszámla-nyilvántartások összekapcsolásával szerezne gyorsabban adatokat, amelyeket aztán az országok bűnüldözése is fel tudna használni. 

Tízezer eurós készpénzlimit

Miután a feketepiacok közkedvelt eszköze minden fejlett technikai megoldás mellett ma is a készpénz,

a tervezet tízezer eurós felső határt szabna meg a nagyösszegű készpénztranzakciókra.

A Bizottság közleménye szerint ez még „elég magas ahhoz, hogy ne kérdőjelezze meg az eurót mint törvényes fizetőeszközt, és elismeri a készpénz alapvető szerepét”. Hozzáteszik, hogy ez nem írja felül az akár ennél szigorúbb tagállami szabályozásokat – ilyen készpénzlimit a tagállamok harmadában, köztük Magyarországon is működik.

Nálunk egy 2017-es törvény alapján cégek, egyéni vállalkozók és áfát fizető magánszemélyek közt 1,5 millió forintos a készpénzkifizetési limit, ami kevesebb, mint fele a nagyjából 3,6 milliónak megfelelő 10 ezer eurós plafonnak. Idehaza ha valaki ezt megszegi, akkor az áfával együtt a másfél millió feletti részt akár húsz százalékos mulasztási birsággal is sújthatják. (Korábban pedig felmerült, hogy ezt több lépcsőben félmillióra csökkentsék, de ezt egyelőre nem valósították meg.)

Részben megszűnhet a kriptopénzek névtelensége

Az intézkedés kiterjesztené a pénzmosásellenes előírásokat a kriptovaluták szolgáltatóira, és a közlemény szerint biztosítani fogják az ilyen fizetőeszközök teljes nyomonkövethetőségét is. Ez a szigorítás a közösségi médiában már úgy kezdett terjedni, mint ami az EU-ban teljesen betiltja a Bitcoin, Ethereum és hasonló virtuális fizetőeszközök névtelenségét, ám a Vice cikke szerint ez csak részben igaz.

A kriptovalutáknál az anonimitás fontos és érzékeny szempont, ám épp ezért gyakori az illegális felhasználásuk. Például a törvénybe ütköző termékeket és szolgáltatásokat is értékesítő, dark weben működő webshopokban általában kriptovalutában lehet fizetni, mivel az nem visszakövethető, ha a felhasználó elég óvatos.

Ezek a virtuális valuták a blokkláncnak nevezett technológiával működnek. Ennek lényege dióhéjban, hogy az egyes folyamatokat – például egy tranzakciót – a rendszer anonimitásában maradó, egymással nem alá-fölérendeltségi viszonyban lévő szereplői kölcsönösen ellenőrzik és hagyják jóvá. Ám ezeket a rendszereket a népszerűségük növekedése óta nem mindenki „közvetlenül” használja. 

A kriptovaluták felhasználói köre egyre nagyobb hányadban tevődik át az otthonukban bitcoinfarmot üzemeltetőktől a telefonjukra appot letöltők felé – utóbbiak kapcsán tud szigorítani most az EU.

Egyre többen használják különböző cégek szolgáltatásait arra, hogy kriptovalutákat kezeljenek – itt szigorítana most az Európai Bizottság.

Egyre többen használják különböző cégek szolgáltatásait arra, hogy kriptovalutákat kezeljenek – itt szigorítana most az Európai Bizottság.

Fotó: Eftakher Alam / Unsplash

A nem központosított, a felhasználó által harmadik fél – szolgáltató – nélkül működtetett névtelen kriptovalutás fizetéseket jellegükből adódóan vélhetően nem fogják tudni betiltani, hiszen nincs egy központ, akin számon lehetne kérni a szabályok betartását.

Ugyanakkor a tervek szerint a harmadik felet is magában foglaló tranzakcióknál tényleg megszűnhet az anonimitás.

Azoktól a szolgáltatóktól ugyanis, amelyek kriptopénztárcát, illetve ehhez kapcsolódó „pénzváltó” és hasonló szolgáltatásokat kínálnak ügyfeleiknek, a bankokhoz hasonlóan el fogják várni az adatok nyilvántartását. A továbbiakban tehát nem hozhatnak létre felhasználóik számára névtelen fiókokat.

Emellett egy korábban már részben ezekre a szolgáltatókra is vonatkozó előírás kiterjesztésével az 1000 dollár feletti tranzakciók esetén nyilvántartásba kell venni, hogy a felhasználók honnan hova utaltak pénzt kriptovalutában.

EU-s feketelista is készül

A pénzmosásellenes nemzetközi standardokat meghatározó Pénzügyi Akciócsoport (FATF) által jegyzékbe vett, azaz ezen a téren stratégiai hiányossággal küzdő országokat a tervek szerint az EU is listázni fogja.

A FATF-listák alapján fekete- és szürkelista lesz, az EU a közlemény szerint a kockázatokkal arányosan fog intézkedni az ezekre rákerülő harmadik országokkal szemben.

Hozzáteszik, hogy a fenyegetést jelentő országokat akkor is jegyzékbe vehetik, ha a FATF-listán nem szerepelnek. A FATF-feketelistán jelenleg Irán és Észak-Korea szerepel, míg a szürkelistán Albánia, Barbados, Botswana, Kambodzsa, Jamaica, Haiti, Málta, Mauritius, Mianmar, Nicaragua, Pakisztán, Panama, a Fülöp-szigetek, Dél Szudán, Szíria, Uganda, Jemen és Zimbabwe.

A 2000 óta összeállított feketelistán szereplők nem működnek együtt a pénzmosás és a terrorizmus elleni fellépésben. A szürkelista ennél enyhébb, az lényegében azt az állapotot takarja, amikor a FATF kivizsgálja egy ország joghatóságait, hogy mennyire valószínű, hogy dolgoznak a terület hiányosságainak a megoldásán.

Ez egyébként már önmagában komoly hatással van egy ország gazdaságára, Pakisztánban egy friss kutatás szerint 2008 óta 38 milliárd dolláros GDP-csökkenést okozott, hogy a szürkelistán vannak. Ezt a jegyzéket egyébként a FATF évente háromszor ülésező plenáris ülésén vizsgálja felül, a legutóbbi éppen most június végén volt Párizsban, ahol Ghánát törölték a listáról, Mauritius és Botswana pedig a megfigyelők személyes látogatása után idén októberben kerülhet le onnan, egyúttal négy országot a felsoroltakból újonnan vettek nyilvántartásba. 

Lekövetnék a szabályok a változásokat

Ez egy fontos lépés, az irányvonal, amit kijelölt a Bizottság illeszkedik a készpénz szerepének csökkentésének eddig is észlelhető folyamatába. Míg például Indiában ezt pár nap leforgása alatt radikális mennyiségű bankjegy forgalomból való kivonásával igyekeztek elérni öt éve, amely komoly problémákat is okozott, ma ezt a pénzügyi rendszer digitalizációja segíti – mondja az Azonnalinak Gerőcs Tamás közgazdász, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos munkatársa.

Ebbe a folyamatba illik az is, hogy a Bizottság igyekszik „kifehéríteni” a kriptopiacot. Erről a törekvésről a közgazdász szerint nehéz megjósolni, hogy mennyire kivitelezhető. Gerőcs szerint az látszik, hogy a szabályozó igazodik a pénzügyi rendszerben zajló nagyon dinamikus folyamatokhoz, például a kriptovaluták megjelenéséhez, amelyek bár nem tekinthetők hagyományos pénznek, kikezdik az államok – és az EU – pénznyomtatási monopóliumát.

„Az a törekvés az államok részéről, hogy visszavegyék a kezdeményező szerepét, és ne hagyják újrafeudalizálódni a pénzügyi viszonyokat, hanem bevonják azokat egy központi hatóság alá. Ez egy digitális pénzügyi rendszerben zajlik. Ez egyébként nem azt jelenti, hogy a digitális pénzt szorítanák vissza, sőt, mostanában jelentették be, hogy az Európai Központi Bank (EKB) fog digitális eurót kibocsátani”

– emeli ki. Szerinte a kriptovaluták „apologétái” anarchista ellenérvekkel hozakodnak elő, amikor az államok felügyeleti joga kerül szóba.

Fontos elem Gerőcs Tamás szerint, hogy a Bizottság nem az Európai Központi Bankra vagy a tagállami jegybankokra bízza a pénzmosás elleni fellépés szigorítását, hanem felállít erre egy külön, nem a pénzügyi, hanem a rendvédelmi szervekkel együtt a felügyeletet koordináló hatóságot. Arra a kérdésünkre, hogyha a Bizottság javaslatai jelen formában megvalósulnak, mekkora lesz a mozgástere ennek az új intézménynek, azt válaszolta: „a puding próbája az evés”, de ha 4-5 éven belül esetleg fel is áll a testület, azalatt a pénzügyi rendszer technológiája sokat tud változni.

CÍMLAPKÉP: A frankfurti eurószobor. Fotó: Atlasowa / blu-news.org / Wikimedia Commons (CC-BY-SA-2.0)

Tarnay Kristóf Ábel
Tarnay Kristóf Ábel az Azonnali újságírója

Újságíró, jobboldali liberális gondolkodó, volt diákaktivista. Szereti a szabadságot, az alternatív rockot és a jó kraftsöröket.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek