+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2021. február 28. vasárnap, 08:12
Egy kis holland neonáci párt elnökének életéről készült dokumentumfilmen keresztül nyerhetünk betekintést a közéleti keménység és a magánéleti kedvesség ellentmondásaiba. Miért hívták a gyerekét sajtfejűnek? Hogyan lesz a Mikulás krampuszaiból politikai ügy? És mennyire áll közel a neonácikhoz Geert Wilders vagy Thierry Baudet?

Constant Kusters, a holland neonáci Népi Unió (NVU) elnöke beengedte egy dokumentumfilm stábját a családi életébe is. Miközben a többgyerekes édesapa ebben lehetőséget látott, hogy a nézeteit népszerűsíthesse, a dokumentumfilm bemutatja: noha Kusters és csapata maga nem túl jelentős, a nézeteik egyre inkább teret nyernek a politikai középen is. (A magyarul Miénk a haza címen látható filmet a BIDF-en, a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon is vetíteni fogják.)

 

Kusters már fiatalon a bevándorlásellenes mozgalmakban politizált – látható is róla egy felvétel, ahol arról beszél, hogy ő holland ételen kívül mást nem is enne meg. Ehhez hű is maradt. Amikor a kislányával az egyik állami ünnepen kimennek a kisvárosuk főterére megnézni a különféle programokat, a kislánya örömmel visz oda neki egy Suriname-i ételt (a dél-amerikai Suriname egykoron holland gyarmat volt), de

 

Kusters – noha azért a burgonyás-zöldséges gombóc majdnem felét megeszi – kijelenti: „a holland palacsinta jobb”.

 

KUSTERS SZÜLETÉSNAPI TORTÁJA MEGFELEL MÁR AZ ÍZLÉSÉNEK. FOTÓ: CK / FB

 

Kusters szerint „Hollandia a hollandoké” – azaz nem szeretne egy olyan országban élni, ahol nem a holland tradíciók, szokások (így akár ételek) a meghatározóak. Hogy ki a holland, arról is világos elképzelése van – pusztán az állampolgárság nem elég bizonyíték neki. A hollandok

 

„rendezett férfiak és nők, adnak magukra, nem bűzlenek kilométerről már fokhagymától”, valamint „a hollandok kedvelik a heringes szendvicset és imádják a sajtjukat”.

 

Nemcsak azt tudjuk meg, mit szeret Kusters, de azt is, kiket nem. Ezek főleg a kisvárosában élő szírek és eritreaiak. Amikor a kisfiával sétálni megy a környékükre,

 

a kisfiú puskát imitálva „lövöldöz” az arra bicikliző bevándorlógyerekekre.

 

A Népi Unió nem egy nagy párt, bent sincs a hágai parlamentben. Azonban más pártok is kezdik átvenni a témáikat – és Kusters szerint eleve ez a cél: befolyásolni a közbeszédet.

 

Hollandiában a bevándorlásellenes szélsőjobb már a 2000-es évek elejétől erős volt, akkoriban robbant be a homoszexualitása miatt is iszlámellenes Pim Fortuyn, akit a 2002-es parlamenti választások előtt egy radikális állatvédő lőtt le. Pártja azonban a második legnagyobb erő lett 2002-ben, a politikust pedig 2004-ben a katolikus országrész közszolgálati adója, a KRO „a történelem legnagyobb hollandjává” választotta. Fortuyn pártja aztán teljesen eltűnt, de ma

 

az örökségét két politikus is képviseli.

 

Egyrészről a Geert Wilders vezette Szabadság Pártja (PVV), amely főleg az alsóközéposztályban jelenlévő idegenellenességre épít, és a most márciusi parlamenti választásokon jó eséllyel a második legnagyobb párt lesz.

 

Fortuyn intellektualizmusát és eleganciáját inkább a másik szélsőjobboldali párt, a Fórum a Demokráciáért (FvD) elnöke, Thierry Baudet jogfilozófus képviseli. Noha a pártelnököt számos híve otthagyta (a párton belüli konfliktusokról itt írtunk részletesebben), most is ott lesz a parlamentben. Sőt, ezúttal egy harmadik szélsőjobboldali párt is elindul eséllyel a parlamenti választásokon: a Baudet-szakadárok alapította Helyes Válasz (JA) kifejezetten Pim Fortuyn örökösének tartja magát.

 

KUSTERS NÉZETEIT A NAGYPOLITIKÁBAN TÖBBEK KÖZÖTT A JOGFILOZÓFIÁBÓL DOKTORÁLT THIERRY BAUDET (KÉPEN) KÉPVISELI, DE MOSTANRA MÁR ERŐSEBB LETT NÁLA A SZÉLJOBBON GEERT WILDERS. FOTÓ: TB / FB

 

A filmben szereplő Kusters

 

főleg Wilders sikereinek örül, akinek tüntetéseire a saját neonáci kispártjával is mindig el szokott menni.

 

Itt a határok azonnali lezárását, a menekültek kitoloncolását és a pedofilok kasztrálását követelik a Kusters-hívek plakátjaikkal.

 

De az idegenellenesség nem csak a szélsőjobboldalon van jelen. Hollandiában – amely a gyarmati múltját a mai napig alig dolgozta fel, noha a lakosság majdnem harmadának eleve indonéz ősei vannak (Baudet is részben indonéz származású) – az elmúlt években a Mikulást holland hagyományok szerint követő Fekete Péterek miatt alakult ki vita. A Fekete Pétereket ugyanis fehérek alakítják, akik „négert” imitálnak – néha például esetlen táncokkal próbálják meg ezt. A posztkolonialista baloldal szemében azonban a „blackfacing” – azaz az arc feketére festése, és ezzel egyfajta klisészerű „néger”-képnek való megfelelés – régóta bírálat tárgya.

 

A Fekete Péter-hagyomány mellett azonban nagyon határozottan a Momentummal szövetséges holland jobboldali liberális miniszterelnök, Mark Rutte is kiállt

 

– a Rutte vezette neoliberális és szoft-EU-kritikus VVD-pártnak van a legnagyobb esélye arra, hogy megnyerje a márciusi parlamenti választásokat. A széljobbra való kikacsintásaival a politikus ügyesen tud a Wilders- és Baudet-szavazók között is halászni magának voksokat.

 

KUSTERS GYEREKEI PLAKÁTTAL ÁLLNAK KI A FEKETE PÉTER MELLETT. FOTÓ: VZP / FB

 

A dokumentumfilmben egyszerre láthatjuk Kusters mindennapjait – amint énekelve ebédelnek, társasjátékoznak –, de ezeket is átszövi a politika, a gyerekek is be vannak vonva a plakátok készítésébe, cipelésébe. Az egyik családi grillpartin például „Bevándorlók nem szívesen látottak” feliratú zászlókat lehet nyerni a bingón. Az ideológiai vonalasság azonban nincs minden gyereknél meg,

 

az egyik kislánya „több fokhagymás szószt” akar, mert „a fokhagyma finom”, holott apja előtte fejtette ki, hogy egy „igaz holland” nem eszik fokhagymát.

 

A család bevonásának sokszor negatív következményei is vannak. Kusters egyik kisfiát egy menekültgyerek az iskolában „hülye sajtfejűnek” csúfolja (a „sajtfejű” a hollandok ismert gúnyneve), egy másik gyereket pedig egy holland nő nácizta le az utcán. Mindazonáltal a bevándorlókkal sincsenek komoly konfliktusok: amikor a kispárt standol, a mellettük elbicikliző szírek a párt köszöntésével (az ökölbe szorított kézzel) ordítják oda, hogy „Hollandia egy jó ország”.

 

A film alapvetően objektív képét adja egy szélsőjobboldali családnak, ahol a mindennapokat is az ideológia határozza meg – a gyerekeknek is ezért különféle germán istenneveik (Odin, stb.) vannak. A fim végén pedig az ötödik kisfiú is megszületik, mert az apa azt akarja, hogy

 

„mi népesítsük be ezt az országot”.

 

A bejátszott filmrészletek – amelyek a Hollandiában is egykoron erős antiszemitizmusról, a mai napig nem feldolgozott gyarmati múltról és a Fekete Péter melletti majdnem összholland kiállásról szólnak – azonban azt sugallják: ha Kusters biológiailag nem is tudja benépesíteni az országot, nézeteivel sok nagypárt politikusát már megtermékenyítette.

 

NYITÓKÉP: Constans Kusters zászlót rak ki a filmben a házára / Holland Népi Unió (NVU), FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A moldovai Alkotmánybíróság két éven át tartó politikai válság végére tett pontot. Az elnök nyugatbarát pártja vezet, akár egyedül is kormányozhat.

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár azt is elmondta, hogy miért döntöttek úgy, hogy az óvodákat és az általános iskolák alsó tagozatait még áprilisban kinyitják.

Cak az oltás első dózisát kapta meg. A kormány időközben ígéretet tett a rendszer pontosítására.

Ismert emberek fognak oltásra buzdítani minket, a cél nyolcmillió magyar beoltása, Gulyás szerint a Szputnyik a nyugati vakcináknál is jobb. Ez történt a kormányinfón!

Kolozsváron nemcsak a lakhatás, a kultúra is többe kerül, mint máshol. A Székelyföldön minden olcsóbb, Kézdivásárhely a legolcsóbb, magyar lakossággal is rendelkező város.

A heti Tsúfos Tükör megmutatja, miért örülhetünk a fővárosban épülő kínai egyetemnek.

A 2019-es önkormányzati választáson Pikó András mögé álltak be, és most sem állítanak saját jelöltet a VIII. kerületben.

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás