A moldovai Alkotmánybíróság két éven át tartó politikai válság végére tett pontot. Az elnök nyugatbarát pártja vezet, akár egyedül is kormányozhat.
Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár azt is elmondta, hogy miért döntöttek úgy, hogy az óvodákat és az általános iskolák alsó tagozatait még áprilisban kinyitják.
Cak az oltás első dózisát kapta meg. A kormány időközben ígéretet tett a rendszer pontosítására.
Ismert emberek fognak oltásra buzdítani minket, a cél nyolcmillió magyar beoltása, Gulyás szerint a Szputnyik a nyugati vakcináknál is jobb. Ez történt a kormányinfón!
Kolozsváron nemcsak a lakhatás, a kultúra is többe kerül, mint máshol. A Székelyföldön minden olcsóbb, Kézdivásárhely a legolcsóbb, magyar lakossággal is rendelkező város.
A heti Tsúfos Tükör megmutatja, miért örülhetünk a fővárosban épülő kínai egyetemnek.
A 2019-es önkormányzati választáson Pikó András mögé álltak be, és most sem állítanak saját jelöltet a VIII. kerületben.
Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!
Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.
Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.
A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.
Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!
Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!
Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!
Constant Kusters, a holland neonáci Népi Unió (NVU) elnöke beengedte egy dokumentumfilm stábját a családi életébe is. Miközben a többgyerekes édesapa ebben lehetőséget látott, hogy a nézeteit népszerűsíthesse, a dokumentumfilm bemutatja: noha Kusters és csapata maga nem túl jelentős, a nézeteik egyre inkább teret nyernek a politikai középen is. (A magyarul Miénk a haza címen látható filmet a BIDF-en, a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon is vetíteni fogják.)
Kusters már fiatalon a bevándorlásellenes mozgalmakban politizált – látható is róla egy felvétel, ahol arról beszél, hogy ő holland ételen kívül mást nem is enne meg. Ehhez hű is maradt. Amikor a kislányával az egyik állami ünnepen kimennek a kisvárosuk főterére megnézni a különféle programokat, a kislánya örömmel visz oda neki egy Suriname-i ételt (a dél-amerikai Suriname egykoron holland gyarmat volt), de
Kusters szerint „Hollandia a hollandoké” – azaz nem szeretne egy olyan országban élni, ahol nem a holland tradíciók, szokások (így akár ételek) a meghatározóak. Hogy ki a holland, arról is világos elképzelése van – pusztán az állampolgárság nem elég bizonyíték neki. A hollandok
Nemcsak azt tudjuk meg, mit szeret Kusters, de azt is, kiket nem. Ezek főleg a kisvárosában élő szírek és eritreaiak. Amikor a kisfiával sétálni megy a környékükre,
A Népi Unió nem egy nagy párt, bent sincs a hágai parlamentben. Azonban más pártok is kezdik átvenni a témáikat – és Kusters szerint eleve ez a cél: befolyásolni a közbeszédet.
Hollandiában a bevándorlásellenes szélsőjobb már a 2000-es évek elejétől erős volt, akkoriban robbant be a homoszexualitása miatt is iszlámellenes Pim Fortuyn, akit a 2002-es parlamenti választások előtt egy radikális állatvédő lőtt le. Pártja azonban a második legnagyobb erő lett 2002-ben, a politikust pedig 2004-ben a katolikus országrész közszolgálati adója, a KRO „a történelem legnagyobb hollandjává” választotta. Fortuyn pártja aztán teljesen eltűnt, de ma
Egyrészről a Geert Wilders vezette Szabadság Pártja (PVV), amely főleg az alsóközéposztályban jelenlévő idegenellenességre épít, és a most márciusi parlamenti választásokon jó eséllyel a második legnagyobb párt lesz.
Fortuyn intellektualizmusát és eleganciáját inkább a másik szélsőjobboldali párt, a Fórum a Demokráciáért (FvD) elnöke, Thierry Baudet jogfilozófus képviseli. Noha a pártelnököt számos híve otthagyta (a párton belüli konfliktusokról itt írtunk részletesebben), most is ott lesz a parlamentben. Sőt, ezúttal egy harmadik szélsőjobboldali párt is elindul eséllyel a parlamenti választásokon: a Baudet-szakadárok alapította Helyes Válasz (JA) kifejezetten Pim Fortuyn örökösének tartja magát.
A filmben szereplő Kusters
Itt a határok azonnali lezárását, a menekültek kitoloncolását és a pedofilok kasztrálását követelik a Kusters-hívek plakátjaikkal.
De az idegenellenesség nem csak a szélsőjobboldalon van jelen. Hollandiában – amely a gyarmati múltját a mai napig alig dolgozta fel, noha a lakosság majdnem harmadának eleve indonéz ősei vannak (Baudet is részben indonéz származású) – az elmúlt években a Mikulást holland hagyományok szerint követő Fekete Péterek miatt alakult ki vita. A Fekete Pétereket ugyanis fehérek alakítják, akik „négert” imitálnak – néha például esetlen táncokkal próbálják meg ezt. A posztkolonialista baloldal szemében azonban a „blackfacing” – azaz az arc feketére festése, és ezzel egyfajta klisészerű „néger”-képnek való megfelelés – régóta bírálat tárgya.
– a Rutte vezette neoliberális és szoft-EU-kritikus VVD-pártnak van a legnagyobb esélye arra, hogy megnyerje a márciusi parlamenti választásokat. A széljobbra való kikacsintásaival a politikus ügyesen tud a Wilders- és Baudet-szavazók között is halászni magának voksokat.
A dokumentumfilmben egyszerre láthatjuk Kusters mindennapjait – amint énekelve ebédelnek, társasjátékoznak –, de ezeket is átszövi a politika, a gyerekek is be vannak vonva a plakátok készítésébe, cipelésébe. Az egyik családi grillpartin például „Bevándorlók nem szívesen látottak” feliratú zászlókat lehet nyerni a bingón. Az ideológiai vonalasság azonban nincs minden gyereknél meg,
A család bevonásának sokszor negatív következményei is vannak. Kusters egyik kisfiát egy menekültgyerek az iskolában „hülye sajtfejűnek” csúfolja (a „sajtfejű” a hollandok ismert gúnyneve), egy másik gyereket pedig egy holland nő nácizta le az utcán. Mindazonáltal a bevándorlókkal sincsenek komoly konfliktusok: amikor a kispárt standol, a mellettük elbicikliző szírek a párt köszöntésével (az ökölbe szorított kézzel) ordítják oda, hogy „Hollandia egy jó ország”.
A film alapvetően objektív képét adja egy szélsőjobboldali családnak, ahol a mindennapokat is az ideológia határozza meg – a gyerekeknek is ezért különféle germán istenneveik (Odin, stb.) vannak. A fim végén pedig az ötödik kisfiú is megszületik, mert az apa azt akarja, hogy
A bejátszott filmrészletek – amelyek a Hollandiában is egykoron erős antiszemitizmusról, a mai napig nem feldolgozott gyarmati múltról és a Fekete Péter melletti majdnem összholland kiállásról szólnak – azonban azt sugallják: ha Kusters biológiailag nem is tudja benépesíteni az országot, nézeteivel sok nagypárt politikusát már megtermékenyítette.
NYITÓKÉP: Constans Kusters zászlót rak ki a filmben a házára / Holland Népi Unió (NVU), FB
A moldovai Alkotmánybíróság két éven át tartó politikai válság végére tett pontot. Az elnök nyugatbarát pártja vezet, akár egyedül is kormányozhat.
Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár azt is elmondta, hogy miért döntöttek úgy, hogy az óvodákat és az általános iskolák alsó tagozatait még áprilisban kinyitják.
Cak az oltás első dózisát kapta meg. A kormány időközben ígéretet tett a rendszer pontosítására.
Ismert emberek fognak oltásra buzdítani minket, a cél nyolcmillió magyar beoltása, Gulyás szerint a Szputnyik a nyugati vakcináknál is jobb. Ez történt a kormányinfón!
Kolozsváron nemcsak a lakhatás, a kultúra is többe kerül, mint máshol. A Székelyföldön minden olcsóbb, Kézdivásárhely a legolcsóbb, magyar lakossággal is rendelkező város.
A heti Tsúfos Tükör megmutatja, miért örülhetünk a fővárosban épülő kínai egyetemnek.
A 2019-es önkormányzati választáson Pikó András mögé álltak be, és most sem állítanak saját jelöltet a VIII. kerületben.
Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!
Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.
Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.
A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.
Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!
Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!
Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!