ITT AZ AZONNALI AZONNALI!
Nehogy lemaradj bármiről is! Olvasd cikkeinket jóval előbb, mint mások!
az Azonnali technikai partnere az 
.
.
Techet Péter
Tudják, hogy idén is lesöpri a Fidesz a javaslatukat, ám 2022 után szerintük meglesz az ügynöknyilvánosság. Keresztes László Lórántot, az LMP frakcióvezetőjét kérdeztük.
Az osztrák kancellár azt javasolja, hogy az EU-ban, de legalábbis Ausztriában, a koronavírus ellen beoltottak egy „zöld útlevéllel“ szabadon utazhassanak, és számukra szűnjenek meg a korlátozások.
Elkezdődött a harmadik hullám, a kormány szerint kemény két hét áll előttünk. Hogy március 15-e után mi lesz, azt majd a számok ismeretében döntik el.
Míg az EU darabonként 3,5 dollárt fizet az AstraZeneca vakcináiért, a Dél-Afrikai Köztársaság már 5,25 dollárt.
1991. február 25-én szűnt meg a Varsói Szerződés katonai szervezete – többek között a magyar miniszterelnök, Antall József közreműködése folytán.
Ásotthalomtól Szegeden át Csongrádig mindent megtudhatsz most a csongrádi borvidékről, ráadásul olyan borokkal, amelyek léte még az egyik legtájékozottabb magyar borszakírót is meglepték!
Ha nem nő meg az AstraZeneca vakcina elfogadottsága, kérdéses, hogy Németországban tartható lesz-e az oltási kampány menetrendje.
Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!
Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!
Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.
Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!
Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.
Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.
A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.
– nem így képzelünk el egy tipikus szélsőjobboldali politikust. Thierry Baudet Hollandiából valóban sok tekintetben – legalábbis esztétikailag és indulásának kezdetén – bizonyosan nem akart egy hagyományos szélsőjobboldalt teremteni, inkább értelmiségi pártot akart szervezni. Ez lett a 2016-ban alapított Fórum Demokráciáért (FvD) párt, amely egy elegáns hágai vitaklubból alakult meg, 2019-re pedig – az akkori hollandiai tartományi választásokon – 14 százalékkal az ország legerősebb pártja lett.
Széljobb bonviván
Thierry Baudet – amint neve is mutatja – hugenotta ősökkel rendelkezik. De a politikus, aki doktori munkáját a multikulturalizmus ellen írta, indonéz származású is. Történelmet tanult Amszterdamban, majd az egyik legismertebb holland jogfilozófusnál, a leideni Paul Cliteurnél doktorált (a másik témavezetöje az azóta elhunyt konzervatív filozófus, Roger Scruton volt) – könyvében Carl Schmitt-i alapokon érvelt a határok fontossága mellett, szerinte demokrácia csak homogén közösségben lehetséges. (A doktori értekezés itt olvasható el.)
Az 1983-ban született Baudet már a 2010-es évek elejétől a holland média kedvelt szereplője volt: provokatív mondanivalója és nagyvilági eleganciája a talk show-k kedvelt résztvevőjévé tette.
A holland sajtó imádta ezt a figurát. 2012-től a jobboldali liberális NRC Handelsbladet gazdasági napilapban lett állandó rovata, mellette pedig Hágában kezdett el Fórum a Demokráciáért (FvD) néven szervezni egy értelmiségi szalont, ahol süppedős bőrfotelekben, ezüst teáskészletek között jobboldali értelmiségiek bírálták az iszlámot, az Európai Uniót vagy a jóléti államot.
2016-ban ebből lett az ugyanilyen nevű párt. Ennek értelmiségi holdudvarában egykori professzora, Paul Cliteur is megjelent, aki azóta a párt egyik szenátora. Ő eleve egy sajátos jelenség a holland értelmiségi világban. Harcos ateista és liberális, de valláskritikusságát egyre inkább iszlámellenes aprópénzre váltja. Hasonlóan a francia laicista vitákhoz, Cliteur is úgy látja:
Az, hogy radikális liberális és iszlámellenes nézetek keverednek, nem újszerű Hollandiában. Már a 2000-es évek elején megjelent a marxistából jobboldalivá lett Pim Fortuyn, aki egy sikeres iszlámellenes pártot szervezett. De nem holmi klasszikus szélsőjobboldali (keresztény) nyelvezettel bírálta az iszlámot, hanem azt a liberális nyitott társadalomra vagy például – elvégre maga is érintett volt ebben – a homoszexuálisok jogaira látta veszélynek. Fortuynt 2002-ben egy radikális állatvédő aktivista ölte meg.
Fortuyn után a radikális jobboldalt Hollandiában is a „prolisabb”, konzervatívabb nyelvezetet képviselő, felesége miatt magyar kapcsolatokkal is (Bunyós Pityu, Orbán Viktor) rendelkező Geert Wilders vette át. Az ő Szabadság Pártja (PVV) már nem akart értelmiségi kalandokba bocsátkozni a liberalizmus és az iszlámellenesség párosításával, hanem azt kínálta, amit bármely európai szélsőjobboldali párt szokott: muszlimellenesség, konzervatív társadalompolitika, mindehhez pedig alapvetően szociális demagógia.
Fortuyn örökségét ennyiben Baudet vette újra elő – már csak abban is, hogy mindketten a szélsőjobboldaliságot a jóléti állam ellenzésével is összekapcsolták.
Befutottak
Baudet pártja nagyon hamar felfutott: 2016-ban alakult, 2017-ben már 1,78 százalékkal két mandátumot szerzett az alsóházban (Hollandiában nincs bejutási küszöb). Ezt növelte tovább 2019-re, amikor is a tartományi választásokon a nagyon szétaprózódott holland pártszerkezetben
A sikerszéria – bár már csak a harmadik hely megszerzésével – a 2019 májusi EP-választásokon is folytatódott, itt Baudet pártja 10 százalékot szerzett. Ami a lényeg: mindkét választáson lenyomta Wilders pártját (Wilders a tartományi választáson 6,9 százalékot, az EP-voksoláson pedig 3,5 százalékot kapott csak) – azaz
Idénre azonban sokasodtak a problémák, botrányok a párt körül – ezek sokban összefüggtek a párt megváltozott választóbázisával, amelynek kevéssé intellektuális elvárásait is ki akarta Baudet elégíteni. Az év elején kiderült, hogy
Ez rögtön más megvilágításba helyezte EU-ellenességét is. Baudet ugyanis – ellentétben Wildersszel – nem csupán EU-kritikus, de nexitet akart, azaz Hollandia kilépését szorgalmazza az EU-ból. Az orosz kapcsolat magyarázhatja azt is, miért volt az egyik fontos első politikai akciója az ukránokkal kötendő EU-megállapodás elleni népszavazás. 2016-ban sikerre vitte az ügyet: a hollandok 61 százaléka Baudet kezdeményezésére nemet mondott a Hollandia és Ukrajna közötti megállapodásra.
Botrányok, kilépés, összezuhanás
2020-ban azonban kiszivárogtak a párt ifjúsági szervezetének belső levelezései, amelyek már egy igazi széljobb párt képét mutatták: antiszemitizmus és homofóbia. Ami azért is jött rosszul Baudet-nak, mert ő szeretett mindig is meleg- és Izrael-pártinak mutatkozni, és ezen agendával a muszlimok ellen heccelni. A koronavírus kapcsán is az egyik szélsőséges álláspontból esett a másikba. Míg tavasszal nagyon szigorú lockdownt szorgalmazott, őszre már igazi koronavírus-tagadóvá vált. Szerinte Soros György találta ki az egész mostani vírust. (Arról, hogy a koronavírusra a német szélsőjobboldal is teljesen összefüggéstelenül reagál, itt írtunk.)
Már 2019-ben egyik harcostársa, Henk Otten kilépett a parlamenti frakcióból, mert pénzügyi visszaélésekkel vádolta meg Baudet-t, és Nyitott Csoport (GO) néven saját mozgalmat gründolt. Theo Hiddema pedig „személyes okokra” hivatkozva vissza is adta a mandátumát – de tudható: nem ért egyet Baudet irányvonalával. Hiddemával a párt Baudet utáni második legfontosabb arca távozik. A többek között holland náci kollaboránsok védelmével ismertségre szert tett, gazdag amszterdami ügyvéd volt az FvD egyik alapítója, 2017-ben Baudet mellett ő volt a másik politikus, aki mandátumot szerzett a hágai parlamentben.
Noha Cliteur kezdetben Baudet mellett állt, hiszen a holland sajtó mindkettejüket antiszemitizmussal vádolta (Cliteur ugyanis egykoron a nácikhoz közelálló filozófusokat idézett, és nem határolódott el tőlük, amiért a leideni egyetem is bírálta a professzort).
Cliteur végül nem akart teljesen elmerülni a párt körüli botrányokban, azaz visszaadta szenátori mandátumát, hogy továbbra is a tudománynak szentelhesse magát. De azért világossá tette a Trouw napilapnak adott november végi interjújában: továbbra is támogatja ideológiailag Baudet-t. Ám inkább (többek között) a konzervatív Edmund Burke Alapítvány, valamint a jogelmélet terén akarja ezt a támogatását megmutatni.
Baudet megszerezte a pártot, de az szét is esett
A párt ma is vitaklubként tekint magára, ami abban is megnyilvánul: eddig nem volt hivatalosan elnöke. (A sajátos pártszervezés Wildersnél is megjelenik: az ő PVV pártja egy egyszemélyes párt, aminek más nem is lehet a tagja.) Baudet úgy akart úrrá lenni a botrányokon, hogy bejelentette ősszel: a párt tagsága válasszon „vezetőt”, és ezen posztért jelölteti is magát.
Ez először majdnem a fórum széteséséhez is vezetett, ugyanis a többi vezető politikus ellenezte az ötletet – még Baudet kizárását is meglebegtették –, Baudet viszont megkaparintotta a párt szociális médiáit, és onnan heccelt politikustársai ellen. Ezek végül meg is hátráltak. December elején
A pártot ezzel tényleg teljesen megszerezte. A hírre azonban az FvD három EP-képviselője azonnal ki is lépett a pártból, így ott Baudet-ék már nincsenek jelen.
Hollandiában jövő márciusban lesznek a parlamenti választások. Három százalékkal is be tud jutni Baudet a hágai parlamentbe – de most úgy néz ki: a meccset a széljobb uralásáért mégiscsak elvesztheti Wildersszel szemben, aki az FvD zuhanásával párhuzamosan jön vissza a közvélemény-kutatásokban. De számos FvD-szavazó, akik inkább az értelmiségi bázist jelentik, a Momentummal szövetséges liberális VVD-hez pártolhatnak át. A FvD szellemi hátországa – beleértve Cliteur professzort – ugyanis a VVD-nél volt korábban.
NYITÓKÉP: Thierry Baudet / Facebook
Tudják, hogy idén is lesöpri a Fidesz a javaslatukat, ám 2022 után szerintük meglesz az ügynöknyilvánosság. Keresztes László Lórántot, az LMP frakcióvezetőjét kérdeztük.
Az osztrák kancellár azt javasolja, hogy az EU-ban, de legalábbis Ausztriában, a koronavírus ellen beoltottak egy „zöld útlevéllel“ szabadon utazhassanak, és számukra szűnjenek meg a korlátozások.
Elkezdődött a harmadik hullám, a kormány szerint kemény két hét áll előttünk. Hogy március 15-e után mi lesz, azt majd a számok ismeretében döntik el.
Míg az EU darabonként 3,5 dollárt fizet az AstraZeneca vakcináiért, a Dél-Afrikai Köztársaság már 5,25 dollárt.
1991. február 25-én szűnt meg a Varsói Szerződés katonai szervezete – többek között a magyar miniszterelnök, Antall József közreműködése folytán.
Ásotthalomtól Szegeden át Csongrádig mindent megtudhatsz most a csongrádi borvidékről, ráadásul olyan borokkal, amelyek léte még az egyik legtájékozottabb magyar borszakírót is meglepték!
Ha nem nő meg az AstraZeneca vakcina elfogadottsága, kérdéses, hogy Németországban tartható lesz-e az oltási kampány menetrendje.
Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!
Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!
Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.
Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!
Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.
Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.
A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.
