+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. december 8. kedd, 13:15
A nagyvilági Thierry Baudet célja egy értelmiségi szélsőjobboldal megteremtése volt. Pártja, a Demokráciáért Fórum volt már Hollandia legerősebb pártja is, jelenleg azonban zuhanórepülésben van. Szövetségesei hagyják faképnél, ő sorosozik, tagadja a koronavírust. Mi vezetett ide?
Elegáns ruházat, franciás műveltség, kiváló zongoratudás, doktori fokozat jogelméletből

 

– nem így képzelünk el egy tipikus szélsőjobboldali politikust. Thierry Baudet Hollandiából valóban sok tekintetben – legalábbis esztétikailag és indulásának kezdetén – bizonyosan nem akart egy hagyományos szélsőjobboldalt teremteni, inkább értelmiségi pártot akart szervezni. Ez lett a 2016-ban alapított Fórum Demokráciáért (FvD) párt, amely egy elegáns hágai vitaklubból alakult meg, 2019-re pedig – az akkori hollandiai tartományi választásokon – 14 százalékkal az ország legerősebb pártja lett.

 

BAUDET EGY INTELLEKTUÁLIS SZÉLJOBBOT HOZOTT LÉTRE. FOTÓ: TB / FB

 

Széljobb bonviván

 

Thierry Baudet – amint neve is mutatja – hugenotta ősökkel rendelkezik. De a politikus, aki doktori munkáját a multikulturalizmus ellen írta, indonéz származású is. Történelmet tanult Amszterdamban, majd az egyik legismertebb holland jogfilozófusnál, a leideni Paul Cliteurnél doktorált (a másik témavezetöje az azóta elhunyt konzervatív filozófus, Roger Scruton volt) – könyvében Carl Schmitt-i alapokon érvelt a határok fontossága mellett, szerinte demokrácia csak homogén közösségben lehetséges. (A doktori értekezés itt olvasható el.)

 

Az 1983-ban született Baudet már a 2010-es évek elejétől a holland média kedvelt szereplője volt: provokatív mondanivalója és nagyvilági eleganciája a talk show-k kedvelt résztvevőjévé tette.

 

Itt egyszerre tudott jobboldali populista szólamokat hangoztatni, de ha kellett, fejből idézett ógörögül vagy latinul.

 

THIERY BAUDET ÉS ROGER SCRUTON, AZ IDÉN JANUÁRBAN ELHUNYT BRIT KONZERVATÍV FILOZÓFUS, AKINÉL A DOKTORIJÁT IS ÍRTA. FOTÓ: TB / FB

 

A holland sajtó imádta ezt a figurát. 2012-től a jobboldali liberális NRC Handelsbladet gazdasági napilapban lett állandó rovata, mellette pedig Hágában kezdett el Fórum a Demokráciáért (FvD) néven szervezni egy értelmiségi szalont, ahol süppedős bőrfotelekben, ezüst teáskészletek között jobboldali értelmiségiek bírálták az iszlámot, az Európai Uniót vagy a jóléti államot.

 

2016-ban ebből lett az ugyanilyen nevű párt. Ennek értelmiségi holdudvarában egykori professzora, Paul Cliteur is megjelent, aki azóta a párt egyik szenátora. Ő eleve egy sajátos jelenség a holland értelmiségi világban. Harcos ateista és liberális, de valláskritikusságát egyre inkább iszlámellenes aprópénzre váltja. Hasonlóan a francia laicista vitákhoz, Cliteur is úgy látja:

 

ahogy korábban a kereszténységet kellett kiszorítani a közéletből, most az iszlámmal kellene ugyanezt megtenni.

 

Az, hogy radikális liberális és iszlámellenes nézetek keverednek, nem újszerű Hollandiában. Már a 2000-es évek elején megjelent a marxistából jobboldalivá lett Pim Fortuyn, aki egy sikeres iszlámellenes pártot szervezett. De nem holmi klasszikus szélsőjobboldali (keresztény) nyelvezettel bírálta az iszlámot, hanem azt a liberális nyitott társadalomra vagy például – elvégre maga is érintett volt ebben – a homoszexuálisok jogaira látta veszélynek. Fortuynt 2002-ben egy radikális állatvédő aktivista ölte meg.

 

Fortuyn után a radikális jobboldalt Hollandiában is a „prolisabb”, konzervatívabb nyelvezetet képviselő, felesége miatt magyar kapcsolatokkal is (Bunyós Pityu, Orbán Viktor) rendelkező Geert Wilders vette át. Az ő Szabadság Pártja (PVV) már nem akart értelmiségi kalandokba bocsátkozni a liberalizmus és az iszlámellenesség párosításával, hanem azt kínálta, amit bármely európai szélsőjobboldali párt szokott: muszlimellenesség, konzervatív társadalompolitika, mindehhez pedig alapvetően szociális demagógia.

 

Fortuyn örökségét ennyiben Baudet vette újra elő – már csak abban is, hogy mindketten a szélsőjobboldaliságot a jóléti állam ellenzésével is összekapcsolták.

 

Befutottak

 

Baudet pártja nagyon hamar felfutott: 2016-ban alakult, 2017-ben már 1,78 százalékkal két mandátumot szerzett az alsóházban (Hollandiában nincs bejutási küszöb). Ezt növelte tovább 2019-re, amikor is a tartományi választásokon a nagyon szétaprózódott holland pártszerkezetben

 

14 százalékkal már megszerezhette az első helyet.

 

A sikerszéria – bár már csak a harmadik hely megszerzésével – a 2019 májusi EP-választásokon is folytatódott, itt Baudet pártja 10 százalékot szerzett. Ami a lényeg: mindkét választáson lenyomta Wilders pártját (Wilders a tartományi választáson 6,9 százalékot, az EP-voksoláson pedig 3,5 százalékot kapott csak) – azaz

 

úgy nézhetett ki másfél éve: Hollandiában a szélsőjobbot egy igazi értelmiségi tudja maga mögött összerántani.

 

Idénre azonban sokasodtak a problémák, botrányok a párt körül – ezek sokban összefüggtek a párt megváltozott választóbázisával, amelynek kevéssé intellektuális elvárásait is ki akarta Baudet elégíteni. Az év elején kiderült, hogy

 

a politikus szoros kapcsolatokat ápol Kreml-közeli orosz körökkel.

 

Ez rögtön más megvilágításba helyezte EU-ellenességét is. Baudet ugyanis – ellentétben Wildersszel – nem csupán EU-kritikus, de nexitet akart, azaz Hollandia kilépését szorgalmazza az EU-ból. Az orosz kapcsolat magyarázhatja azt is, miért volt az egyik fontos első politikai akciója az ukránokkal kötendő EU-megállapodás elleni népszavazás. 2016-ban sikerre vitte az ügyet: a hollandok 61 százaléka Baudet kezdeményezésére nemet mondott a Hollandia és Ukrajna közötti megállapodásra.

 

Botrányok, kilépés, összezuhanás

 

2020-ban azonban kiszivárogtak a párt ifjúsági szervezetének belső levelezései, amelyek már egy igazi széljobb párt képét mutatták: antiszemitizmus és homofóbia. Ami azért is jött rosszul Baudet-nak, mert ő szeretett mindig is meleg- és Izrael-pártinak mutatkozni, és ezen agendával a muszlimok ellen heccelni. A koronavírus kapcsán is az egyik szélsőséges álláspontból esett a másikba. Míg tavasszal nagyon szigorú lockdownt szorgalmazott, őszre már igazi koronavírus-tagadóvá vált. Szerinte Soros György találta ki az egész mostani vírust. (Arról, hogy a koronavírusra a német szélsőjobboldal is teljesen összefüggéstelenül reagál, itt írtunk.)

 

Közben többen is otthagyták Baudet-t.

 

Már 2019-ben egyik harcostársa, Henk Otten kilépett a parlamenti frakcióból, mert pénzügyi visszaélésekkel vádolta meg Baudet-t, és Nyitott Csoport (GO) néven saját mozgalmat gründolt. Theo Hiddema pedig „személyes okokra” hivatkozva vissza is adta a mandátumát – de tudható: nem ért egyet Baudet irányvonalával. Hiddemával a párt Baudet utáni második legfontosabb arca távozik. A többek között holland náci kollaboránsok védelmével ismertségre szert tett, gazdag amszterdami ügyvéd volt az FvD egyik alapítója, 2017-ben Baudet mellett ő volt a másik politikus, aki mandátumot szerzett a hágai parlamentben.

 

THEO HIDDEMA ÉS THIERRY BAUDET KÖZÖSEN HOZTA LÉTRE A FVD-T. FOTÓ: TB / FB

 

De még Paul Cliteur, Baudet egykori professzora is inkább vette a kalapját.

 

Noha Cliteur kezdetben Baudet mellett állt, hiszen a holland sajtó mindkettejüket antiszemitizmussal vádolta (Cliteur ugyanis egykoron a nácikhoz közelálló filozófusokat idézett, és nem határolódott el tőlük, amiért a leideni egyetem is bírálta a professzort).

 

Cliteur végül nem akart teljesen elmerülni a párt körüli botrányokban, azaz visszaadta szenátori mandátumát, hogy továbbra is a tudománynak szentelhesse magát. De azért világossá tette a Trouw napilapnak adott november végi interjújában: továbbra is támogatja ideológiailag Baudet-t. Ám inkább (többek között) a konzervatív Edmund Burke Alapítvány, valamint a jogelmélet terén akarja ezt a támogatását megmutatni.

 

PAUL CLITEUR, NEVES LEIDENI JOGFILOZÓFUSNÁL DOKTORÁLT EGYKORON BAUDET. (A KÉPEN EGYMÁS MELLETT.) AZ EGYETEMI TANÁR AZTÁN A BAUDET-PÁRT SZENÁTORA LETT. A RADIKÁLIS VALLÁSKRITIKUS CLITEURT IDÉN ANTISZEMITIZMUSSAL VÁDOLTÁK MEG, A PÁRT KÖRÜLI BOTRÁNYOK MIATT PEDIG VÉGÜL VISSZA IS ADTA SZENÁTORI MANDÁTUMÁT. DE ELLENTÉTBEN A PÁRT MÁS DISSZIDENSEIVEL, CLITEUR TOVÁBBRA IS KITART EGYKORI TANÍTVÁNYA NÉZETEI MELLETT. FOTÓ: FVD / FB

 

Baudet megszerezte a pártot, de az szét is esett

 

A párt ma is vitaklubként tekint magára, ami abban is megnyilvánul: eddig nem volt hivatalosan elnöke. (A sajátos pártszervezés Wildersnél is megjelenik: az ő PVV pártja egy egyszemélyes párt, aminek más nem is lehet a tagja.) Baudet úgy akart úrrá lenni a botrányokon, hogy bejelentette ősszel: a párt tagsága válasszon „vezetőt”, és ezen posztért jelölteti is magát.

 

Ez először majdnem a fórum széteséséhez is vezetett, ugyanis a többi vezető politikus ellenezte az ötletet – még Baudet kizárását is meglebegtették –, Baudet viszont megkaparintotta a párt szociális médiáit, és onnan heccelt politikustársai ellen. Ezek végül meg is hátráltak. December elején

 

le is zajlott a tagság körében a szavazás, amit Baudet 76 százalékkal nyert meg.

 

A pártot ezzel tényleg teljesen megszerezte. A hírre azonban az FvD három EP-képviselője azonnal ki is lépett a pártból, így ott Baudet-ék már nincsenek jelen.

 

A tavalyi 10 százalék feletti népszerűség pedig mostanra három százalék környékére olvadt.

 

Hollandiában jövő márciusban lesznek a parlamenti választások. Három százalékkal is be tud jutni Baudet a hágai parlamentbe – de most úgy néz ki: a meccset a széljobb uralásáért mégiscsak elvesztheti Wildersszel szemben, aki az FvD zuhanásával párhuzamosan jön vissza a közvélemény-kutatásokban. De számos FvD-szavazó, akik inkább az értelmiségi bázist jelentik, a Momentummal szövetséges liberális VVD-hez pártolhatnak át. A FvD szellemi hátországa – beleértve Cliteur professzort – ugyanis a VVD-nél volt korábban.

 

NYITÓKÉP: Thierry Baudet / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Tudják, hogy idén is lesöpri a Fidesz a javaslatukat, ám 2022 után szerintük meglesz az ügynöknyilvánosság. Keresztes László Lórántot, az LMP frakcióvezetőjét kérdeztük.

Az osztrák kancellár azt javasolja, hogy az EU-ban, de legalábbis Ausztriában, a koronavírus ellen beoltottak egy „zöld útlevéllel“ szabadon utazhassanak, és számukra szűnjenek meg a korlátozások.

Elkezdődött a harmadik hullám, a kormány szerint kemény két hét áll előttünk. Hogy március 15-e után mi lesz, azt majd a számok ismeretében döntik el.

Míg az EU darabonként 3,5 dollárt fizet az AstraZeneca vakcináiért, a Dél-Afrikai Köztársaság már 5,25 dollárt.

1991. február 25-én szűnt meg a Varsói Szerződés katonai szervezete – többek között a magyar miniszterelnök, Antall József közreműködése folytán.

Ásotthalomtól Szegeden át Csongrádig mindent megtudhatsz most a csongrádi borvidékről, ráadásul olyan borokkal, amelyek léte még az egyik legtájékozottabb magyar borszakírót is meglepték!

Ha nem nő meg az AstraZeneca vakcina elfogadottsága, kérdéses, hogy Németországban tartható lesz-e az oltási kampány menetrendje.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

Twitter megosztás Google+ megosztás