+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Antal Róbert-István
2021. február 8. hétfő, 11:10
Iskolanyitás, nyugdíjemelés, oltáslogisztika: három ponton is elbeszél egymás mellett a kormánykoalíció három jobbközép pártja. A legnagyobb kormánypárt, a PNL frakcióvezetője már inkompetens USR PLUS-os miniszterekről beszél és kormányátalakítást sürget, az USR PLUS a 2024-es választási szuperévre készül, az RMDSZ pedig csendben kivár. A járványt talán még kibírják együtt.

Van a román nyilvánosságban egy remek oknyomozó portál, a Recorder: ez körülbelül a román Átlátszónak felel meg, annyi különbséggel, hogy inkább videóriportokat készítenek. Pár nappal ezelőtt egy újabb felkavaró, botrányos ügyet tártak fel.

 

Románia keleti felén, a Kárpátokon túl található a moldvai régió. Ez egy dombos, folyókkal tarkított vidék, és jellemzően a legtöbb árvíz/áradás itt szokott előfordulni. A Recorder csapatának legújabb dobása erre, azaz a moldvai vízügyi hatóságnál tapasztalható visszásságokra mutatott rá. Mégpedig arra, hogy a vízügy regionális igazgatója – aki egyben a legnagyobb romániai kormánypárt, a nemzeti liberális PNL megyei önkormányzati képviselője, valamint a korábbi nemzeti liberális környezetvédelmi miniszter sógora is – befolyásolta egy köztisztviselői poszt elnyerését. Konkrétan az történt, hogy

 

a vízügyhöz felvettek egy pincérnőt mindenféle szakmai előélet és szükséges képzettség nélkül. Ráadásul nem is akármilyen pozícióba: árvízvédelemért felelős mérnöknek.

 

(A románul beszélő budapesti, gyulai és méhkeréki olvasóink itt nézhetik meg az anyagot, általában angol felirattal is el szokták látni a videókat, szóval érdemes később is csekkolni.)

 

A történet kiválóan rávilágít arra, hogy noha Romániában elvileg most a „jófiúk” kormányoznak, az állam működési elve nem sokat változott. Ugyanaz történik, mint négy évvel korábban: az összes jól fizető állami pozíciót pártemberekkel – jelen esetben nem a vörös pestises szocdemekkel, hanem az „européér, kompetens nemzeti liberálisokkal” töltenek fel. A vízügyes csak az egyik ilyen sztori, csepp a Prutban, a Recorder korábban már az erdőgazdálkodási hatóságok nemzeti liberális megszállására is rámutatott egy korábbi projektjében.

 

Zűr a földre szállt paradicsomban

 

A sztori koalíciós feszültségeket is okozott a csak december 23. óta, azaz másfél hónapja kormányzó bukaresti PNL-USR PLUS-RMDSZ-kormányban. Az újhullámos, liberális-technokrata USR PLUS évek óta arra építette imidzsét, hogy ők az új erő a román politikai szcénán, velük majd meg fog változni a korábbi gyakorlat. A párt urbánus szavazói – akik nyilván megnézték a Recorder-videót – máris számonkérik a kormánytagokat: mit lépnek erre? Hivatalos, elítélő reakció eddig még nem volt a párt részéről.

 

Mindeközben úgy néz ki, hogy egy jó hónap után nem igazán működik még a jobbközép pártok boldog házassága, vagy legalábbis a politikai kommunikációt nem egyeztetik előre. Romániában már több éve téma a nyugdíjak 40 százalékos emelése – ezt anno a most ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) annak ellenére megszavazta az akkor még általa kontrollált parlamentben, hogy nem is volt költségvetési fedezet rá. A PNL munkaügyi minisztere azzal riogatott múlt héten: befagyaszthatják a nyugdíjak összegét, viszont az egyik miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ-t elnöklő Kelemen Hunor ugyanaznap azt mondta: szó sincs erről, sőt, ő a költségvetés függvényében még emelné is nyugdíjakat. A koalíciós partnerek tehát el-elbeszélnek egymás füle mellett, viszonyukat pedig több tényező is zavarja.

 

Az USR PLUS hosszú távra tervez: 2024-ben egyszerre négy választás lesz Romániában: államelnöki, parlamenti, önkormányzati és európai parlamenti. Ezekre kívánják saját jelöltjeiket, valamint a párt brandjét felépíteni:

 

államfőnek Dan Barna jelenlegi miniszterelnök-helyettest, vagy pedig Dacian Cioloș jelenlegi EP-képviselőt, a Renew Europe EP-frakció vezetőjét szánják. A PNL-nek még nincs egyértelmű jelöltje: a pártelnököt, a miniszterelnökséget a képviselőház vezetésére cserélő Ludovic Orbant belülről puccsolják éppen, a párton belüli Orban-ellenes ellenzék vezetője, a kolozsvári román nacionalista Rareș Bogdan pedig még nem bír akkora támogatással, hogy átvegye a párt fölött az uralmat és egyértelműen ő legyen a 2024-es elnökjelölt, miután egyes sajtóinformációk szerint ez lenne a célja.

 

Szerelem a korona idején

 

A PNL és az USR PLUS közötti koalíciós feszültségeket nemcsak a költségvetés, a politikai pozíciók elosztása, hanem a koronavírus-járvány is befolyásolja. Romániában ugyanis hétfő reggel egy négyes forgatókönyv szerint – erről itt írtunk – kinyitnak az iskolák. A döntést komoly feszültségek előzték meg. Egyrészt ott volt Vlad Voiculescu USR PLUS-os egészségügyi miniszter, aki szerint még nem lett volna indokolt az iskolák újranyitása. Voiculescu ezt a kevés elvégzett teszttel magyarázta, szerinte hiába mutat jól Románia a statisztikákban, valójában a kevés teszt miatt nem tudják, mi a valós járványhelyzet.

 

VLAD VOICULESCU EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTER TAVALY NYÁRON A JÁRVÁNYKEZELÉSBEN IS RENDKÍVÜL FEGYELMEZETTEN VISELKEDŐ SZÉKELYEKET ÁLLÍTOTTA PÉLDAKÉNT A ROMÁN TÁRSADALOM ELÉ AZ AZONNALINAK ADOTT INTERJÚJÁBAN. Ő VOLT AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTER A 2015-ÖS COLECTIV-TŰZESET UTÁN IS, ERRŐL EGY DOKU IS KÉSZÜLT.

 

A másik oldalon a nemzeti liberális tanügyminiszter, valamint maga az államelnök, Klaus Johannis áll, akik komoly nyomást fejtettek ki azért, hogy kinyithassák az iskolákat. Johannisék felismerték, hogy ezzel a lépéssel népszerűségüket növelhetik, valamint a választáson elért 9 százalékról január közepére 13 százalékra erősödő szélsőjobboldali AUR – amely már régóta követeli az iskolák kinyitását – elől vehetik el a levegőt.

 

De feszültséget okozott Vlad Voiculescu és a nemzeti liberálisok között az oltás koordinálása is. Az egészségügyi miniszter és a kolozsvári polgármester, a PNL-s Emil Boc a sajtóban üzengettek egymásnak arról, hogy kinek kellene kifizetni az oltáshoz szükséges infrastruktúrát és személyzetet: Boc szerint az egészségügyi minisztériumnak kell állnia ennek költségeit, Voiculescu viszont az önkormányzatokra hárította ezt. Nem nagy összegről van szó: Voiculescu a 350 ezer fős Kolozsvár esetében nagyjából 200 ezer lejt, azaz 14 millió forintot emlegetett,

 

szerinte ha ezt Kolozsvár nem engedheti meg magának, akkor jobb nem tudni, mi lesz azokban a falvakban, ahol lesz oltási pont.

 

A PNL és az USR PLUS harcai miatt a választók még nem pártoltak el eddigi kedvencük mellől: mind a PNL, mind az USR PLUS támogatottsága ott van most is, ahol tavaly december 6-án volt: a PNL 25 százalékon, az USR PLUS 15-16 százalék között. Az Azonnalin figyelni fogjuk a meccset.

 

Mit csinált eddig az RMDSZ a kormányban?

 

A PNL és az USR PLUS küzdelmében az RMDSZ a nyugodt erő: az esélytelenek nyugalmával vagy épp a parlamentbe még jó ideig biztos bejutó kisebbségi erőként kivárnak. A romániai magyarság érdekképviseleti szerve amúgy négy politikussal képviselteti magát a Cîțu-kormányban.

 

+ Kelemen Hunor RMDSZ-elnök egyben miniszterelnök-helyettes is. Rendszeres médiaszereplésein túl miniszterelnök-helyettesként az RMDSZ-nek jutott minisztériumok tevékenységét koordinálja, informálja a miniszterelnököt ezen minisztériumok tevékenységéről, valamint ellenjegyzi az RMDSZ-es miniszterek döntéseit. Ennyit tudunk meg legalábbis a Hivatalos Közlönyben megjelent kinevezéséről. 

 

KELEMEN HUNOR MÁR BEOLTATTA MAGÁT. ROMÁNIA NEM AKARJA MEGVÁSÁROLNI AZ OROSZ SZPUTNYIK V-VAKCINÁT, INKÁBB ŐK GYÁRTANÁK NYUGATI OLTÁST.

 

+ Cseke Attila vezeti az egyik legnagyobb fajsúlyú minisztériumot, a fejlesztésit. Eddig egyetlen nagyobb döntés fűződik a nevéhez: elérte, hogy a prefektusok immár nyíltan pártemberek lehetnek. Olaszországhoz és Franciaországhoz hasonlóan Romániában minden megyében létezik a prefektus intézménye, amely a központi kormány területi képviselője, kvázi mint Magyarországon a kormányhivatalok élén álló fideszesek. Közel egy hónapi koalíciós egyezkedés eredményeképpen öt magyar prefektusa, valamint tizenegy alprefektusa lett Romániának. Arad, Szatmár, Szilágy és Kovászna mellett Kolozs megyében is RMDSZ-es prefektus lett, háborognak is utóbbi miatt a helyi PNL-sek.

 

Tánczos Barna vezeti a környezetvédelmi minisztériumot. Hozzá fűződik az illegális fakivágásokat monitorizáló alkalmazás elindítása – azért tegyük hozzá, hogy több éve fejlesztették már. Valamint Tánczos a már említett Recorder moldvai tényfeltáró anyagának hatására kilátásba helyezte, hogy ellenőrzik majd a vízügyi igazgatóságokat.

 

Az RMDSZ-es sportminiszter, Novák Eduárd csíkszeredai paralimpiai kerékpárbajnok az ország sportéletének teljes átszervezését szeretné elérni a mandátuma alatt. Még decemberi bemutatkozó interjújában pozitív módon beszélt a magyarországi sporfejlesztésekről: szerinte káros az a román gyakorlat, hogy kis mértékben mindegyik sportágazat támogatásban részesül, nagy sikert viszont egyik sem tud felmutatni. A sportminiszter célzott támogatásokat helyezett kilátásba több jól teljesítő sportágnak – ebbe a román foci szerinte nem tartozik bele –, valamint beszélt arról is, hogy a célja, hogy mandátuma végén mindegyik elemi iskolás gyerek megtanuljon úszni.  

 

Miközben két koalíciós partnere már most egymást próbálja meg lejáratni, az RMDSZ kivár.

 

Tudja, hogy semmi esélye az államelnökségre, ezért az ideális pillanatot várja, hogy szakadjon a koalíció. Erre azonban – ha racionálisan gondolkodunk, és ha eltekintünk a már most is intenzív csatározásra a két kormánypárt között – csak pár év múlva kerül majd sor, hiába nyilatkozta azt a PNL képviselőházi frakcióvezetője több USR PLUS-os miniszterről, hogy inkompetenesek, sőt „ideje lenne munkához látni, nem a tévében szerepelni”. A nemzeti liberálisoknál állítólag többen is kérték már a miniszterelnököt, hogy alakítsa át a kormányát, és szabaduljon meg a kényelmetlennek – elsősorban Vlad Voiculescu egészségügyi miniszterre gondoltak – tartott miniszterektől. Florin Cîțu eddig ellenállt a pártjából jövő belső nyomásnak, és a lassan másfél hónapos kormányzása alatt még egyik miniszterét sem szólította fel a távozásra.

 

Az egyik legismertebb román politikai elemző, Cristian Pîrvulescu politológus ezt úgy fogalmazta meg egy tévés műsorban, hogy nem az a kérdés, hogy Voiculescu meddig marad miniszter, hanem az, hogy meddig marad fenn a kormánykoalíció. Szerinte a járványt kibírják egymással, így maximum 2022-ben, vagy azt követően kerülhet sor erre. Ennek bekövetkeztét a politológus már szinte biztosnak is veszi. A román belpoltika rugalmasságát tekintetbe véve azonban kvázi bármikor bekövetkezhet a krízis és a szakadás.

 

FOTÓK: A román kormány Facebook-oldala

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A német Zöldek hétfőn döntik el: Baerbockkal vagy Habeckkel lesz-e esélyük az ország történetében először zöld kancellárt adni. Vajon kit és mit támogatnak a két magyar zöldpártnál? Megkérdeztük.

Az orosz cég így biztosan nem vehet részt a dukovany-i atomerőmű bővítésében. Szombaton Csehország 18 orosz diplomatát utasított ki.

Szilágyi György Jobbik-alelnököt indítják Jakab Péterék az előválasztáson a Budapest 14. választókerületben, ahol az előző két parlamenti választáson a Fidesz jelöltje nyert.

Az Európai Bizottság német elnöke protokollhibát vétett, amikor a kabinetfőnökével utasíttatta vissza az ukrán elnök meghívását Kijevbe.

Elszabadult a képregényboom Magyarországon, tele vagyunk jobbnál jobb címekkel: ötöt ajánlunk a klasszikusoktól Harari világmegfejtéséig!

Budapest a költségvetéséből egymilliárd forintot különített el arra, hogy a politikusok helyett a városlakók dönthessék el, hogy mit fejlesszenek ebből a pénzből. De mire akarják költeni az adóforintokat a budapestiek?

Az elmúlt egy hónapban adták be az eddigi összes covid elleni oltás 58 százalékát, de ez nem egységesen oszlik el a világon. Mutatjuk, hogyan áll az oltásokkal Közép-Európa!

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás