+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Antal Róbert-István
2021. április 6. kedd, 19:00
Ludovic Orban, a román Nemzeti Liberális Párt elnöke nem elégedett a jelenlegi jobbközép kormánykoalícióval. Egy sajtóba kiszivárogtatott beszélgetésen állítólag arról panaszkodott párttársainak, hogy alig tudja magában tartani kritikáit a koalíciós partner minisztereivel szemben. Mi folyik Romániában?

2020. december 23-a óta hárompárti, jobbközép koalíciós kormánya van Romániának. A miniszterelnököt a legnagyobb kormánypárt, a jobboldali Nemzeti Liberális Párt (PNL) adja Florin Cîțu (ejtsd: Kücu), nemzetközi bankár karriert is befutott neoliberális politikus személyében.

 

A második legnagyobb kormánypárt a liberális-technokrata Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és Dacian Cioloș PLUS nevű formációjának közös pártja, a jelenleg a román bíróságokon a pártbejegyzés elismerésére váró USR-PLUS. Az USR-PLUS Dan Barna társelnök személyében egy miniszterelnök-helyettessel, valamint több miniszterrel (például az igazságügy, a gazdaság, az egészségügy vagy éppen a közlekedésügy és az EU-s alapok minisztériuma) is képviselteti magát a kormányban.

 

A KORMÁNYKOALÍCIÓ MŰKÖDÉSBEN: BALRÓL FLORIN CÎȚU MINISZTERELNÖK MAGYARÁZ DAN BARNA ÉS KELEMEN HUNOR (HÁTTAL) MINISZTERELNÖK-HELYETTESEKNEK. FOTÓ: ROMÁNIA KORMÁNYA / FACEBOOK

 

A legkisebb kormánypárt az erdélyi magyarok egyik politikai formációja, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ). Kelemen Hunor RMDSZ-elnök egyben miniszterelnök-helyettes is a Cîțu-kormányban, illetve magyar miniszter irányítja a fejlesztési, a környezetvédelmi, valamint a sportminisztériumot.

 

Ami nem működik, azt nem kell erőltetni

 

Mindeközben úgy néz ki, hogy december óta nem igazán működik a jobbközép pártok boldog házassága, vagy legalábbis a politikai kommunikációt nem egyeztetik előre.

 

Az év első hónapjaiban a román kormánypártok közötti viszony tele volt ugyan feszültségekkel, ám olyan kormányválság, mint a négypárti kormány vezette Szlovákiában, nem alakult ki. Még.

 

Ok azonban lett volna rá bőven.

 

+ Még március elején az USR-PLUS-os egészségügyi miniszter, Vlad Voiculescu – állítólag a miniszterelnökkel való konzultálás nélkül – nyilvánossá tette az összes oltópontra, tesztközpontra lebontott járványadatot: hol tesztelnek és mennyit, hol oltanak és mennyit.

 

Eddig ugyanis csak az országos adatok voltak nyilvánosak, a megyei adatok csak a fertőzöttségi rátát közölték, és ezek szerint sorolták a megyéket a járvány elleni védekezéshez szükséges zöld, sárga vagy vörös kategóriákba. Most viszont, köszönhetően a miniszternek, már jóval részletesebb számokkal lehet dolgozni. Az USR-PLUS a parlamenti választási kampányában eleve az átláthatósággal kampányolt – úgy tűnik, ebben őszinték is voltak: nemcsak Voiculescu, de a gazdasági miniszter, Claudiu Năsui is publikálta azokat az 5000 euró feletti szerződéseket, amelyek a gazdasági szereplők és az állam között jöttek létre.

 

VLAD VOICULESCU EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTER. FOTÓ: ROMÁNIA KORMÁNYA / FACEBOOK

 

+ Pár nappal később ugyancsak Voiculescu bonyolódott nyilatkozatháborúba az egyik volt nemzeti liberális miniszterrel. Voiculescu ekkor kvázi

 

megvádolta a nemzeti liberálisokat azzal, hogy a decemberi parlamenti választások menetrend szerinti megtartása érdekében meghamisították a fertőzési adatokat.

 

Később Voiculescu korrigálta álláspontját, azt állítva, hogy a jelenleg vezetése alatt működő egészségügyi minisztérium által alkalmazott fertőzési mutatók kiszámolása, valamint elődje, a nemzeti liberális Nelu Tătaru vezette egészségügyi minisztérium fertőzési mutatói között csak „kisebb, módszertani különbségek” voltak.

 

+ Ugyancsak Voiculescu keveredett nézeteltérésbe a nemzeti liberális tanügyminiszterrel, Sorin Cîmpeanuval. Ugyanis a romló romániai koronavírus-számok hatására a nemrég bevezetett szigorítások azt is tartalmazták, hogy az iskolákat is bezárják, online oktatásra térnek át. A jelenléti oktatáshoz való visszatérést pedig az iskolákban elvégzett antigéntesztek használatához kötötte volna az egészségügyi minisztérium. A tanügyminiszter viszont úgy vélte, hogy az „egészségügyi előírások betartásával, a tanszemélyzet beoltásával, valamint a járványgörbe április tetőzése után” ki lehet nyitni az iskolákat.

 

Orban, a megmondó

 

Kedden délelőtt a román sajtón végigszántott az a hír is – belsős információkra hivatkozva –, hogy a PNL elnöke, a volt kormányfő, jelenlegi házelnök Ludovic Orban nagyon elégedetlen a koalíciós partner, az USR-PLUS minisztereivel. 

 

A PNL vezetőségének ülésén Orban állítólag azt mondta, hogy „alig tudja visszatartani, hogy ne nyilatkozzon a sajtónak, hogy mennyire elégedetlen” az USR-PLUS-os miniszterekkel.

 

A jelenlegi feszültséget viszont meglepő módon nem Vlad Voiculescu egészségügyi miniszter, hanem Stelian Ion igazságügyi miniszter okozta.

 

Az igazságügyi törvények, az örök konfliktusforrás

 

Orban azért is bírálta az igazságügyminisztert, mert az anélkül bocsájtotta a Legfelsőbb Bírói Tanács elé véleményezésre a jelenlegi igazságügyi törvény módosító indítványát, hogy Románia államelnökével konzultált volna erről. Továbbá Orban szerint a módosító javaslatok nem a miniszter sajátjai kellene legyenek, hanem az egész koalíció előre kellett volna egyeztessen róla.

 

A találkozón állítólag Orban felvetette, hogy a koalíciós pártok képviselőiből, illetve az államelnöki hivatal egy képviselőjéből munkacsoportot kell alakítani, amely az igazságügyi törvények módosításával fog majd foglalkozni.

 

STELIAN ION, USR-PLUS-OS IGAZSÁGÜGYI MINISZTER. FOTÓ: STELIAN ION / FACEBOOK

 

De elégedetlenségét fejezte ki az USR-PLUS-os miniszter tevékenységével kapcsolatban Lucian Bode nemzeti liberális belügyminiszter is. Szerinte Stelian

 

az igazságszolgáltatás túlhatalmát építi ki, ugyanis „darabonként a belügyi hatóságokat is alárendeli az igazságszolgáltatásnak”.

 

Bode itt arra utalt, hogy a román korrupcióellenes ügyészség (a hírhedt DNA), valamint a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni nyomozó hatóság (DIICOT) alá rendelt rendőri csoportok (vagyis a nyomozóhatóságok) között vetélkedés fog kialakulni, hogy ki menjen ezen intézmények mellé kisegítőnek, mivel az igazságügyminisztérium az alá tartozó ezen szervek fizetését jelentősen megemelte, amely automatikusan a velük kooperáló rendőri fizetéseket is érinti. „Ha ez megtörténik, akkor elástuk a rendőrséget és a belügyet” – fogalmazott a belügyminiszter. Bode hozzátette még, hogy körülbelül 50 ezres rendőrségi állománynak felét venné át az igazságügyminisztérium, amelyet ő logisztikailag kivitelezhetetlennek tart. A Szabad Európa Rádió romániai szerkesztősége szerint ezen az ügyön a két miniszter állítólag össze is szólalkozott, és a belügyminiszter azzal fenyegette meg a liberális-technokrata igazságügyi minisztert, hogy negatívan fogja ellenvéleményezni ezután minden egyes javaslatát.

 

A nap folyamán az érintett, Stelian Ion is megszólalt, aki úgy nyilatkozott, hogy neki semmi konfliktusa nincs Ludovic Orbannal. Stelian még azt is elmondta, hogy

 

a módosító indítvány „80 százaléka a PNL-s kollégáktól jön”, ezért sem érti, hogy miért van problémájuk a jelenlegi módosító javaslattal.

 

Stelian még azt is elmondta, hogy a módosító javaslatok együttesen körülbelül 600 cikkely hosszúak és „elképzelhetetlennek tartja, hogy egy koalíciós ülésen végigmenjünk ezeken”. Stelian a sietséget azzal magyarázta, hogy a korábbi nemzeti liberális igazságügyi miniszter megígérte, hogy március végéig elküldik véleményezésre a megfelelő igazságügyi szerveknek, hogy aztán be lehessen nyújtani a parlamentbe a módosító indítványt és április végéig megszavazni azt. Továbbá még arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi módosító indítvánnyal az ügyészek kinevezésésébe való politikai beleszólást szüntette meg.

 

Azonban a kormánykoalíciós tárgyalások során az USR-PLUS ragaszkodott az igazságügyi minisztériumhoz, így az kicsúszott a PNL kezéből (Ludovic Orban már akkor, decemberben bírálatokat foglamazott meg, hogy a nemzeti liberálisok kulcsminiszétiumokat adtak át a koalíciós partnereiknek).

 

A koalíciós tárgyalások során a partnerek arról is megegyeztek, hogy azért osztják el így a minisztériumokat, hogy egymás javaslatait ellenjegyezhessék.

 

Ettől az ügyrendtől tért el most Stelian Ion, aki – a belső, nemzeti liberális vádak szerint – anélkül küldte el a Legfelsőbb Bírói Tanácsnak a módosító javaslatot, hogy azon a aminiszterelnök, Florin Cîțu ellenjegyzése szerepelt volna.

 

A feszültséget végül a már Orban által javasolt koalíciós munkacsoport felállításával oldották meg. Erről Dan Barna, USR-PLUS-os miniszterelnök-helyettes nyilatkozott kedd délután. Barna szerint a következő napokban a kormánykoalíció pártjai egyeztetik véleményüket a módosító javaslatokkal kapcsolatosan, hogy azt, „mint egységes, kormánykoalíciós javaslatot nyújtsuk be a parlament elé”.

 

Barna szerint a még 2016-2020 közötti korszakban, a posztkommunista nacionalista Szociáldemokrata Párt (PSD) által módosított – a párt akkori elnöke, az azóta már börtönben ülő Liviu Dragnea a módosítással próbált megszabadulni a büntetésétől – igazságügyi törvényekre „ráfér az újabb módosítás”.

 

Barna kedden este a Digi24 élő adásában azt állította, hogy az igazságügyi miniszter nem tévedett akkor, mikor nem egyeztetett előzetesen a PNL-vel. Szerinte „az ügy, amelyet a nemzeti liberálisok felróttak csupán procedúra kérdése volt. Azonban az alapvető kérdésekben egyetértünk a koalíciós partnerrel a továbbiakban is.”

 

NYITÓKÉP: Ludovic Orban / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Újabb fejezetéhez érkezett az Angela Merkel utódlásáért vívott hatalmi harc a német jobboldalon: most minden szem Münchenre szegeződik.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

Egy most nyilvánosságra került, 2010-es jelentés szerint az akkori lakosság majdnem 40 százalékának hívásaihoz voltak képesek hozzáférni a kínaiak.

Van egy hely, ahol már most megvalósult Orbán, Salvini és Morawiecki budapesti álma.

Az iskolák is újra teljesen nyitva vannak, bár az osztályokban továbbra is viselni kell a maszkot. Az országban heteken belül jöhet a teljes nyitás.

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás