Aki új albérletbe akar költözni, most tegye – mondja az ingatlanpiaci szakértő

A beszakadó albérleti árak egy ideig még csökkenhetnek, de nem jelentősen. Az ingatlan.com elemzéséből az is kiderül, hogy azért nem mindenhol csökkentek a bérleti díjak, és ahol csökkentek, ott sem egyenletesen.

A koronavírus-válság rányomta a bélyegét az albérletpiacra is: a KSH és az ingatlan.com lakbérindexe szerint 2020 decemberére már átlagosan 11 százalékkal estek vissza a bérleti díjak a 2019 decemberi értékhez képest. Ha pedig a tavaly januári adatokhoz viszonyítunk, a csökkenés még magasabb:

A több, mint 80 ezer kiadó lakás adatain alapuló kimutatás szerint 2020 decembere volt zsinórban az ötödik olyan hónap, amikor országos viszonylatban csökkentek az albérletárak. Azaz a nyár eleji ingadozás után augusztus óta folyamatos az árcsökkenés a lakásbérleti piacon.

Azért nem mindenhol csökkentek a bérleti díjak

Az előbbiekből is kitűnik, hogy a bérleti árak csökkenése nem egyenletesen következett be az ország különböző régióiban: ahogy Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági elemzője elmondta, az albérleti keresletcsökkenés leginkább a fővárost sújtja, így az árak ott is estek vissza a leginkább, éves szinten 14,3 százalékkal.

Ugyanez az esés Pest megyében már csupán 2,6 százalék. Az eltérés Balogh szerint részben azzal magyarázható, hogy „a fővárosi albérletáresés jóval magasabbról indult, és a befektetőknek folyamatosan alkalmazkodniuk kell a koronavírus okozta helyzethez és a külföldi turisták hiányához. Pest megyében nem volt korábban olyan mértékű áremelkedés, ráadásul a kínálat is szűkösebb volt.”

A kimutatás szerint az ország nagy részében csökkentek a bérleti díjak ugyan, de akadtak ez alól kivételek is:

Ahogy azt Balogh az Azonnali kérdésére elmondta, ennek oka leginkább az, hogy ezeken a területeken eleve jóval alacsonyabb szinten voltak az albérletárak, ahonnét nem volt nehéz növekedni: Miskolcon például egy garzonlakás havidíja átlagosan 80-ról 85 ezer forintra nőtt, míg mondjuk Székesfehérváron 120 ezer forintról indult a tavalyi csökkenés.

Mi a helyzet Budapesttel?

Az albérletárak csökkenése 2020 augusztusa óta általános tendencia Budapesten is: tavaly április óta a legnagyobb árcsökkenés a budai hegyvidéki kerületekben (I., II., XII.) következett be átlagosan 7,7 százalékos csökkenéssel, míg a pesti külső kerületekben (IV., XV., XVI., XVII., XVIII., XXI. és XXIII.) ez a csökkenés 7,1 százalékos volt.

az V., VI., VII., VIII. és IX. kerületben átlagosan a 2020. decemberi mértékhez képest 17 százalékkal csökkentek az albérletárak.

Így aztán nem meglepő, hogy legfőképp ezekben a kerületekben emelkedett meg a kiadó lakások száma és aránya. Ahogy az ingatlan.com az elemzésében írja: 2020-ban „az V., a VI. és a VII. kerületben az összes lakás 21-30 százalékára kerestek bérlőt a tulajdonosok. Jelentős – 11-16 százalékos volt – az albérletek aránya az I., a II., a VIII., a IX. és a XIII. kerületben is.

Ennek oka – mint Balogh az Azonnalinak elmondta – nyilván az airbnb-piac bedőlése: az ingatlantulajdonosok elkezdtek alkalmazkodni a rövid távra lakhatást kereső külföldi turisták elmaradásához, és inkább a költségeik minimalizálására törekedni. Azaz inkább kiadják a lakásaikat hosszabb távra is albérletként alacsonyabb áron, hogy – ha még a korábbiaknál kisebb mértékben is – mégiscsak hasznot realizáljanak az ingatlanjaikból.

Így az sem meglepő, hogy a belvárost elhagyva közel sem kínáltak ekkora arányban kiadásra lakásokat: a belvároshoz közelebb eső kerületekben 10 százalék alatt maradt a kiadó lakásoknak az összes lakáshoz viszonyított aránya, míg az amúgy is jóval szűkebb albérleti kínálattal rendelkező külső kerületekben ez az arány már csupán 2-3 százalék körül mozgott 2020-ban.

Ha budapesti átlagot nézünk:

Most kell akkor albérletet keresni?

Balogh László szerint annak az amúgy nem túl népes csoportnak, aki megteheti, hogy saját preferenciái alapján választja meg a bérleménykeresés idejét (és nem mondjuk munkahelyváltás vagy a korábbi lakástulajdonos eladása miatt kell gyorsan új helyet találniuk), nem igazán érdemes várnia a kereséssel, még akkor sem, ha féléves időtávlatban – tekintve, hogy addig az árakat nagyban befolyásolni képes nemzetközi turizmus aligha fog mostanában újraindulni – nem számíthatunk drasztikus változásra az albérletpiacon.

Az elemző szerint ugyanis elképzelhető, hogy a mostani csökkenés egy darabig ki fog még tartani, az azonban jelentős változást aligha fog hozni. Ahogy Balogh elmondta: „itt arról beszélünk, hogy 1-3 százalékos, tehát praktikusan havi párezer forintot jelentő csökkenéssel lehet még számolni az elkövetkező hónapokban.”

Márpedig ha valaki költözni akar – tette hozzá Balogh –, annak nyilván oka van: jobb helyen, jobb körülmények között szeretne élni, vagy az addigi komfortszintjét szeretné megtartani közel hasonló áron – azaz

GRADIKONOK: Az ingatlan.com elemzése

NYITÓKÉP: A miskolci Petneházy bérházak 1967-ben. Fortepan / Inkey Tibor