Megsemmisítette a bíróság azokat a földhivatali határozatokat, amikkel egy magánszemély öt ingatlanjára jegyeztek be csak úgy elővásárlási jogot a veszélyhelyzeti kormányrendeletre hivatkozva.
A koronavírus-válság alatt jellemzően lefelé tendáltak a bérleti díjak, most azonban a szállást kereső diákok újra megjelentek a piacon, gyorsuló ütemben felfelé tolva az árakat.
Az egész világon csak Romániában laknak nagyobb arányban saját ingatlanban, mint nálunk. A magyar otthontulajdonlási ráta közel másfélszerese a britnek és majdnem kétszerese a németnek. Aki tud, inkább lakáshitelt fizet, mint lakbért, albérletet egyébként is csak pár tucat nagyobb településen találunk. Mindezek megértéséhez egészen a rendszerváltásig kell visszamenni, de a koronavírus és az állami támogatások is felkavarták az állóvizet az ingatlanpiacon.
Öt év alatt majdnem négyszeresére nőtt az átadott új ingatlanok száma tavalyra, aminek oka a koronavírus előtti időkben keresendő.
Kiszámíthatóságot teremtett a kormány lakásprogramja, így legfeljebb kicsit elhalaszthatják az ingatlanvásárlást az emberek, de ennél nagyobb hatása nem lesz a piacra a harmadik hullám.
A beszakadó albérleti árak egy ideig még csökkenhetnek, de nem jelentősen. Az ingatlan.com elemzéséből az is kiderül, hogy azért nem mindenhol csökkentek a bérleti díjak, és ahol csökkentek, ott sem egyenletesen.
Abszurd helyzet alakult ki a veresegyházi Gyermekliget lakóparkban: a beruházó cég arra hivatkozva rúgná ki a lakókat ingatlanjaikból, hogy azok nem fizették ki a vételár utolsó részletét. A bökkenő csupán az, hogy a vevők nem is tartoznak semmivel, mert az utolsó részlet addig nem is esedékes, amíg a beruházó nem kér használatbavételi engedélyt, erre pedig következetesen nem hajlandó. De miért akarná utcára tenni a cég a vevőit, akik a lakások árának nagyrészét már kifizették?
Egy csomó budapesti ingatlant kap a Pázmány az államtól, cserébe csak a piliscsabai kampuszát kell adnia. Megkérdeztük a Katolikus Püspöki Konferenciát, hogy csináltak ilyen jó bizniszt.