A koronavírus-válság alatt jellemzően lefelé tendáltak a bérleti díjak, most azonban a szállást kereső diákok újra megjelentek a piacon, gyorsuló ütemben felfelé tolva az árakat.
Az egész világon csak Romániában laknak nagyobb arányban saját ingatlanban, mint nálunk. A magyar otthontulajdonlási ráta közel másfélszerese a britnek és majdnem kétszerese a németnek. Aki tud, inkább lakáshitelt fizet, mint lakbért, albérletet egyébként is csak pár tucat nagyobb településen találunk. Mindezek megértéséhez egészen a rendszerváltásig kell visszamenni, de a koronavírus és az állami támogatások is felkavarták az állóvizet az ingatlanpiacon.
Öt év alatt majdnem négyszeresére nőtt az átadott új ingatlanok száma tavalyra, aminek oka a koronavírus előtti időkben keresendő.
Lakhatási aktivisták szerint nem segítség a túl laza terézvárosi Airbnb-szabályozás, ami az első fecske Budapesten, ráadásul őket be sem vonták annak megalkotásába. Soproni Tamás polgármester az Azonnalinak arról beszélt: „élni és élni hagyni alapon, orvosi szikével” javítanák ki az eddigi kaotikus rendszert. Mutatjuk az első kerületi tervezetet a rövidtávú lakáskiadás szabályozására!
Kiszámíthatóságot teremtett a kormány lakásprogramja, így legfeljebb kicsit elhalaszthatják az ingatlanvásárlást az emberek, de ennél nagyobb hatása nem lesz a piacra a harmadik hullám.
A beszakadó albérleti árak egy ideig még csökkenhetnek, de nem jelentősen. Az ingatlan.com elemzéséből az is kiderül, hogy azért nem mindenhol csökkentek a bérleti díjak, és ahol csökkentek, ott sem egyenletesen.
Mennyit kell fizetni ma egy albérletért? Az átlagos magyar keresetek mekkora hányadát emészti fel egy albérlet Budapesten, Szegeden és Miskolcon? Mire jó a közjegyző által hitelesített szerződéskötés? Mi az albérlők ördögi köre, és hogyan lehet beleesni? Ezekről beszélgetett az Azonnali Balogh Lászlóval, az ingatlan.com szakértőjével.