1991. január 17-én vette kezdetét a hidegháborút követő évek egyik legnagyobb nemzetközi konfliktusa, az Öböl-háború, ami megágyazott a 21. századi baljós folyamatoknak is.
A vörösterror és a fehérterror során a hazai zsidóság egyenlően szenvedett, azonban a fehérterror hivatalos emlékezetkultúrájából mint áldozatok valamiért kimaradtak.
Egy bukaresti napilap szerint az RMDSZ a törékeny parlamenti többségért cserébe székelyföldi autonómiát kér, a PNL szerint ez ott már most is megvan.
Von der Leyen két alelnöke és a kohéziós biztos azután határozták erre magukat, hogy találkoztak a koronavírus-pozitív portugál pénzügyminiszterrel.
A helyiek szerint a kormány az 1200 főre rugó teniszezőket és a stábjukat választotta a saját állampolgárai helyett.
Nem csak elbukta a CDU elnökségéért folyó versenyt szombaton, de még a miniszteri terveire is nemet mondtak.
Sok vendéglátós nyitott ki péntek este Olaszországban, tiltakozva a római kormány lockdown-politikája ellen. Helyszíni riport fotókkal Firenzéből!
Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.
A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.
A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!
Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.
Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?
A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.
Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!
A lengyel igazságügyi minisztérium olyan törvényjavaslatot fogalmaz meg, amely megtiltaná a közösségi oldalak kezelőinek (vagyis a nagy techcégek vezetésének), hogy bárki bejegyzését töröljék, vagy a személyt letiltsák az oldalról – írja az Euractiv. A törvényjavaslat apropója az amerikai elnök, Donald Trump közösségi oldalakról történő letiltása.
Trump ugyanis hónapok óta kétségbe vonja a választások legitimitását, és közvetlenül a Kapitólum ostroma előtt arra hívta fel a híveit, hogy vonuljanak a törvényhozás épületéhez és mutassanak erőt. Az elnök ezért a Twitterről végleg, a Facebookról legalább két hétre, Joe Biden beiktatásáig, a Youtube-ról meghatározatlan ideig letiltották. Hasonlóan elérhetetlen Trump Instagram-oldala és Snapchatje is.
Európában többen is bírálták a nagy techcégeknek ezt a lépését – egyes európai politikusok még digitális oligarchiáról is beszéltek, amikor felhívták arra a figyelmet, hogy
A lengyel kormány ezzel fontos első lépést tett a techcégek szabályozása felé. A szélsőjobboldali Zbigniew Ziobro, a kisebbik lengyel koalíciós párt, az Egyesült Lengyelország (SP) vezetője, egyben lengyel igazságügyi miniszter szerint
A minisztérium indoklása szerint a közösségi oldalak a véleménynyilvánítás szabadságának eszközei kellene legyenek, ám ezzel ellentétben egyre inkább elterjedt az a gyakorlat, hogy a közösségi oldalak vezetői erőteljesen beleszólnak abba, hogy mi jelenthet meg vagy nem jelenhet meg az oldalon.
A törvényjavaslat szerint a közösségi oldalak adminisztrátorai
A javaslatban ugyanakkor arra is kitérnek, hogy a felhasználók panasszal fordulhassanak a közösségi oldalak adminisztrátoraihoz, sőt, be is perelhessék azokat, ha válaszukat nem tartják kielégítőnek, vagy nem válaszolnak 48 órán belül a beérkezett panaszra.
Az Európai Bizottság egyébként még decemberben mutatta be a nyilvánosságnak a nagy techcégek szabályozására vonatkozó ötleteit. A Bizottság elképzelései között egy olyan – a lengyel javaslattal egyébként ellentétes szándékú – a javaslat is szerepel, hogy a közösségi platformokat működtető techcégek nagyobb felelősséget vállaljanak a platformokon megjelenő tartalmakért. A Bizottság ezen kívül versenyjogi eszközökkel akadályozná meg a techcégek túlhatalmát, a tervek szerint az EU-s piacon bizonyos üzletrészeik eladására is kényszeríthetnék őket.
A szabályozás-kísérletre azért Margrethe Vestager, a Bizottság alelnöke szerint azért van szükség, hogy az európai felhasználók és vállalkozások továbbra is élvezhessék a digitalizáció előnyeit. A gigacégek mellett ugyanis szinte lehetetlen versenybe szállni, hiszen azok könnyedén felvárásolhatják a konkurenciát, és monopóliumot alakíthatnak ki egy-egy szegmensben a digitális szolgáltatások piacán.
NYITÓKÉP: Mass Media / Pixabay
1991. január 17-én vette kezdetét a hidegháborút követő évek egyik legnagyobb nemzetközi konfliktusa, az Öböl-háború, ami megágyazott a 21. századi baljós folyamatoknak is.
A vörösterror és a fehérterror során a hazai zsidóság egyenlően szenvedett, azonban a fehérterror hivatalos emlékezetkultúrájából mint áldozatok valamiért kimaradtak.
Egy bukaresti napilap szerint az RMDSZ a törékeny parlamenti többségért cserébe székelyföldi autonómiát kér, a PNL szerint ez ott már most is megvan.
Von der Leyen két alelnöke és a kohéziós biztos azután határozták erre magukat, hogy találkoztak a koronavírus-pozitív portugál pénzügyminiszterrel.
A helyiek szerint a kormány az 1200 főre rugó teniszezőket és a stábjukat választotta a saját állampolgárai helyett.
Nem csak elbukta a CDU elnökségéért folyó versenyt szombaton, de még a miniszteri terveire is nemet mondtak.
Sok vendéglátós nyitott ki péntek este Olaszországban, tiltakozva a római kormány lockdown-politikája ellen. Helyszíni riport fotókkal Firenzéből!
Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.
A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.
A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!
Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.
Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?
A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.
Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!