+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Galavits Patrik
2020. december 17. csütörtök, 07:04
Akár fel is darabolhatják a Facebook, a Google vagy az Amazon európai részét, ha nem tartják majd magukat az Európai Bizottság új elképzeléseihez, de jobb esetben is mélyen a zsebükbe kell majd nyúlniuk. Mit vehetünk majd ebből észre felhasználóként, ha valósággá válik? Utánajártunk!

Kedden egy sajtótájékoztatón mutatta be Margrethe Vestager, az Európai Bizottság alelnöke és az EU-t a digitális kor kihívásaira felkészítő biztos, valamint Thierry Breton belső piacért felelős biztos az általuk összeállított Digital Services Actet (DSA) és Digital Markets Actet (DMA).

 

 

A két intézkedéscsomagra szerintük azért van szükség, hogy a jövőben a felhasználók és a vállalkozások továbbra is élvezhessék a digitalizáció előnyeit.

 

Persze még hosszú az út a konkrét jogszabályok esetleges megszületéséig:

 

a tervezetet még véleményezni fogja mind a 27 uniós tagállam, ezután kerülhet majd sor szavazásra az Európai Parlamentben. Az addig garantáltan eltelő hónapokban még jelentősen átalakulhat a most bemutatott tervezet. Ebben az Európai Bizottság kifejti:

 

+ biztonságosabb digitális teret kívánnak biztosítani, amelyben mindenki alapvető jogai védelmet élveznek;

 

+ olyan környezetet szeretnének teremteni, amely kedvez az innovációnak, növekedésnek és versenynek az uniós és a globális piacon egyaránt.

 

A megfogalmazások meglehetősen ködösek és semmitmondóak, amelyekből nem feltétlenül következik a valódi cél:

 

ez ugyanis a legnagyobb techcégek rövidebb pórázon tartása, könnyebb felelősségre vonása, és hatalmuk csökkentése.

 

 A tervezett szabályozások eleve csak a 45 milliónál több felhasználóval rendelkező techóriásokra vonatkoznak: tehát egyértelmű, hogy

 

a Google-t, a Facebookot, a Twittert, az Amazont és a hozzájuk hasonló gigacégeket célozzák a nagyobb szigorral.

 

Az egyébként nem újdonság, hogy az Európai Bizottság jobban kontroll alatt akarja tartani a nagy techcégeket. Tavaly például az Amazon működését vizsgálták meg alaposabban, ebben ugyanúgy Vestager játszott főszerepet, mint a mostani esetben, novemberben pedig a versenyjogi szabályok áthágása miatt meg is büntették a céget. 

 

De mit is jelentene most a nagyobb szigor? A DSA és a DMA az adatvédelem mellett a techcégek gátlástalan terjeszkedésének igyekszik gátat szabni. Ennek érdekében:

 

+ az EU-s versenyjogi szabályok megszegése esetén akár az éves forgalmuk 10 százalékának megfelelő összeggel is büntethetik őket;

 

+ akár egyes üzletrészeik eladására is kényszeríthetik (magyarán feldarabolhatják) őket;

 

+ „az emberek életét és biztonságát veszélyeztető” oldalak működését „végső esetben” időlegesen felfüggeszthetik;

 

+ a cégeknek minden cégösszevonás és részesedés vásárlása előtt tudatniuk kell az EU-val, mire készülnek;

 

+ bizonyos adatokat nemcsak az illetékes szervekkel, de a konkurenciájukkal is meg kell osztaniuk;

 

+ a saját szolgáltatását előnyben részesítő céget büntethetik;

 

+ egyben a felületeiken megjelenő illegális, félrevezető vagy sértő tartalmakért több felelősséget kell vállalnia a jövőben a cégeknek.

 

Vestager kedden azt mondta: a cél az, hogy a felhasználók, a vásárlók és a vállalkozások ugyanolyan széleskörű szolgáltatások között válogathassanak a digitális térben, mint azon kívül.

 

Hozzátette azt is: „ami illegális offline, épp ugyanannyira illegális online”.

 

Ezzel a Bizottság alelnöke elsősorban a monopóliumok kiépítésére és a szabályok megkerülésére gondolt. Az érintett cégek egyelőre vegyesen fogadják Vestagerék ötleteit.

 

MARGRETHE VESTAGER KOMOLYABBAN VENNÉ A TECHCÉGEK MEGREGULÁZÁSÁT FOTÓ: ALEXIS HAULOT / EP

 

Google: célpontok lettünk; Facebook: a szabályok ránk is vonatkoznak

 

„Alaposan megvizsgáljuk majd a Bizottság javaslatait a következő napokban. Mindenesetre attól tartunk, hogy a Bizottság kifejezetten néhány céget céloz a javaslataival” – idézi a Deutsche Welle Karan Bhatiát, a Google kormánykapcsolatokért felelős alelnökét.

 

„Az innovációt elősegítő szabályokat is támogatjuk, ahogy a verseny lehetővé tételét és a fogyasztók jólétének védelmét is. Elismerjük, hogy a szabályoknak ránk is vonatkozniuk kell” – fogalmazott sokkal megengedőbben a Facebook egyik szóvivője.

 

Már nem lehet kis büntetésekkel szabályozni

 

Makay József kiberbiztonsági szakértő az Azonnalinak azt mondta a DSA-ról és a DMA-ról, hogy bár a korábbi hasonló kísérletek ugyan mind hamvukba haltak, de könnyen lehet, hogy legnagyobb techcégek akkorára nőttek és olyan befolyásra tettek szert, ami fölött már a döntéshozók sem akarnak szemet hunyni.

 

 „Látva azt, hogy az elmúlt években ezek folyamatosan csak kísérletek voltak,

 

nem vagyok róla meggyőződve, hogy a mostani próbálkozások nem fulladnak kudarcba.

 

Viszont lehet, hogy most már olyan kritikus szintre jutott el a helyzet, hogy a felülgyeleti szervek és a törvényhozók sem hunyhatnak szemet, és az érintett szervezetek számára már nem csak jelentéktelen büntetéseket fognak kiszabni” – fogalmazott Makay.

 

Hozzátette: a Google-nek igaza van, amikor azt mondja, rájuk szabták az új szabályokat, hiszen ezek a vállalatok akkorára nőttek, hogy megkerülhetetlenek a piacon – mások gyakorlatilag esélytelenek, hogy labdába rúgjanak mellettük. Ha mégis megteszik, akkor könnyen lehet, hogy egyből felvásárolják őket.

 

A Makay Kiberbiztonsági Kft. ügyvezetője azt mondja: ha tényleg eurómilliókban mérhető büntetéseket számláznak majd ki a cégeknek, azt mi, fogyasztók is megérezhetjük. Makay szerint ugyanis a legvalószínűbb az, hogy a fizetős szolgáltatásaikból próbálnák meg visszaszerezni az így „elveszett” pénzüket. „Ha a gazdasági eredményüket veszélyeztető büntetéssel néznek majd szembe, akkor ezt a költséget átvezetik majd a fizetős tartalmaikra

 

A Google például több pénzt kérhet majd a Drive-ért, vagy épp a Facebook-hirdetések költségei ugorhatnak meg.

 

A befektetőiknek aligha fogják azt mondani, hogy kisebb lett a nyereség” – mondta a szakértő.

 

Makay szerint az, hogy a Bizottság indokolt esetben akár fel is darabolná a cégeket (legalábbis az európai részüket), jelentős és egyáltalán nem biztos, hogy megugorható kihívást jelentene. A felhasználók sem biztos, hogy jó néven vennék ezt: jelenleg például az Instagram-fiókjába mindenki könnyedén beléphet a Facebookon megadott jelszavával, és a legtöbben nem szívesen mondanának le az ilyen kényelmes megoldásokról.

 

Mit jelenthet vajon, hogy egyes adatokat meg kell osztani az illetékes szervekkel és akár a versenytársakkal is? Makay úgy látja: a személyes adataink csereberélésétől ebben az esetben nem kell tartani.

 

„A GDPR korlátozza a személyes adatok gyűjtését, ráadásul a szabályozás szerint harmadik félnek csak a felhasználó beleegyezésével lehet azokat kiadni. Itt valószínűleg inkább piaci statisztikákról van szó: például arról, hogy adott oldalon melyik volt a legtöbbet letöltött zeneszám” – mondta Makay, aki szerint a tartalmak hatékonyabb szűrése kifejezetten helyes cél.

 

„Ebben mindig van hova fejlődni. Ha ezek a cégek ebből a szempontból nem kapnak folyamatos felügyeletet és büntetéseket, akkor nem lesz motivációjuk a továbblépésre. Tény, hogy jelenlegi tartalomszűrési formák, történjen az emberek vagy mesterséges intelligencia által, messze nem hibátlanok, de ez egy folyamat. Nem lehet elvárni, hogy hirtelen a semmiből olyan szűrőinfrastruktúrát alakítsanak ki, amely hibátlanul működik” – fogalmazott.

 

„Jelenleg ott tartunk, hogy a már megosztott tartalmakat moderálják az oldalak – ebben hibáznak az emberek és a mesterséges intelligencia is –,

 

a legjobb viszont azt lenne elérni, hogy egy rendszer már a megosztás előtt megakadályozza a kifogásolható tartalmak megjelenését.

 

Erre már vannak jó kezdeményezései a Google-nek és a Facebooknak is, de egyelőre kiforratlanok” – vetítette elő a „tisztább” internet jövőjét Makay.

 

A Bizottság legködösebbnek tűnő elképzelése az, hogy a cégek ne részesíthessék előnyben a saját termékeiket. Ez csak elsőre hallatszik meglepőnek, és Makay azt is elmondta, hogy miért.

 

„Erre jó példa volt, amikor

 

a Microsoftot azért büntették, mert kizárólag az Internet Explorert ajánlotta fel böngészőnek.

 

Ezt követően aztán sikerült elérni, hogy az Explorer már nem kizárólagosan, de mindig az első helyen került az ajánlottak közé. Miután ezért is jött a büntetés, már véletlenszerű lett a felajánlott böngészők sora” – fogalmazott Makay, aki ezzel arra is rávilágított, miképpen működhet Vestager elképzelése arról, hogy a fogyasztók az interneten is ugyanolyan széles skálán érjenek el szolgáltatásokat, mint az offline térben.

 

NYITÓKÉP: Pixabay

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A koronavírus-járvány miatt a tavalyi évhez hasonlóan bár nagyobb számban, de még mindig csak saját, szaúdi állampolgárai vehetnek részt az idei mekkai zarándoklaton.

Egy hónapig minden a fociról fog szólni, a szurkolók közös mámorban ünneplik csapataik győzelmét a kocsmák teraszain és az utcákon. Összeszedtünk tizenegy helyet Budapesten, ahol megúszhatod mindezt.

Lukasenka így akar elébe menni az uniós szankciónak, ugyanis az unió szigorítana az eddig bevezetett fegyverembargóján.

A független képviselő szerint a pontszerzés is már akkora népünnepélyt váltana ki, hogy sokan bizony nem tudnának másnap munkába menni.

Így jelenleg az LMP titkárát már kettő, míg a DK-s Czeglédy Csabát egy párt támogatja. Ugyanakkor elég szoros előválasztást ígér kettejük harca.

A hét elején meghirdetett akció igen népszerű: reggel már rengetegen álltak sorba az oltásért, majd azt követően miccsért és kenyérért.

Ötszáz évvel ezelőtt halt meg Bakócz Tamás érsek. Ő volt az egyetlen magyar főpap, akinek lehetősége nyílt megszerezni Szent Péter trónját.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

A helyszín Mecseknádasd, de Pécsről és Szekszárdról különbuszok is mennek majd a helyszínre. Június 12., érdemes már most foglalni!

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás