+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Antal Róbert-István
2020. december 23. szerda, 17:47
Hogy ne tárgyalják az ellene benyújtott bizalmatlansági indítványt, inkább lemondott a moldovai kormányfő. Közben az ország új államelnökét is beiktatják, viszont neki egyelőre egy vele ellenséges parlamenttel kell szembenéznie. A kiút Sandu számára az előrehozott választás lehetne, de lehet, ezzel csak saját magának adna egy nagy pofont.

Egy nappal a moldovai új államfő, Maia Sandu beiktatása előtt, december 23-án

 

lemondott a Ion Chicu vezette függetlenek (valójában Chicu annyira független, hogy az utolsó napját államfőként töltő Igor Dodon tanácsadója volt korábban) és a moldáv demokraták (PDM) alkotta kormány Moldovában,

 

írja a moldáv sajtó.

 

A korábbi részek tartalmából

 

Moldovában legutóbb 2019-ben tartottak parlamenti választást, amelyet a szocialisták (PSRM) nyertek meg 31 százalékkal. Őket a nyugatbarát ACUM pártszövetség (innen jön a legutóbb államfővé válaszott Maia Sandu) követte 26, majd pedig a moldáv demokraták (itt volt pártelnök a nemzetközi körözés alatt álló Vlad Plahotniuc oligarcha) pártja (PDM) szerzett 23 százalékot. Bejutott a moldáv parlamentbe a Șor Párt is a maga 8 százalékos eredményével. Mivel a választások eredményeképpen 90 napig nem sikerült parlamenti többséget létrehozni és ezáltal kormányt alakítani, az államfő, a szocialisták soraiból érkezett Igor Dodon 2019 kora nyarán kiegyezett a nyugatbarát Maia Sandu köré csoportosuló politikai aktorokkal.

 

Így jöhetett létre a rövid életű PSRM és a nyugatosok által formált Sandu-kormány.

 

Sandu rövid miniszterelnöki pályafutását viszont a moldovai establishment pártjai (a PSRM és a Plahotniuc-féle PDM) megbuktatták, mivel fenyegetést láttak Sandu antikorrupciós és igazságügyi reformjai mögött.

 

Sandu helyére érkezett a most lemondott Ion Chicu, akit a PDM és a PSRM támogatott, névleg azonban a PSRM nem vett részt a kormányzásban. Chicu mostani lemondásának előzményéhez tartozik, hogy még november 15-én az EU-párti Maia Sandu nyerte a moldovai elnökválasztást, ezáltal a kelet-európai kis ország első női elnöke lett. Sandu a moldovai szocialisták (PSRM) korábbi pártelnökét, az addig regnáló államfőt, az oroszpárti Igor Dodont körülbelül 15 százalékos különbséggel győzte le.

 

Sandu megválasztásával egy komplex folyamat vette kezdetét, ugyanis míg

 

a megválasztott államelnök EU-párti volt, addig a parlamenti többséget Dodon szocialistái (PSRM) adták, miközben egy névleg függetlenek és demokraták alkotta kormánya volt az országnak.

 

A demokraták készek lettek volna megbuktatni azt a kormányt, aminek maguk is tagjai

 

A Sandut támogató ellenzéki pártok, az Akció és Szolidaritás Párt (PAS), a Jogosság és Igazság Platform (DA) látva az elnökválasztás eredményét, valamint a fenti helyzetből adódó politikai zsákutca következményeit (hogy például Dodon szocialistái a parlamentben elkezdték megnyirbálni a még elnöki hivatalába se lépett Sandu hatásköreit, és saját maguknak kedvezni Sandu kárára), még december 16-án bizalmatlansági indítványt nyújtottak be a Chicu-kormány ellen. A kormányban szereplő PDM is támogatásáról biztosította a bizalmatlanságit benyújtó pártokat, vagyis hozzájárult volna saját kormányának buktatásához. A PDM elnöke, Pavel Filip azzal magyarázta saját maga buktatását, hogy a névleg független Chicu-kormány valójában Igor Dodon államfő és a Șor Párt érdekeit szolgálta ki.

 

Ezt a bizalmatlanságit december 23-án tárgyalták volna, azonban Chicu az utolsó államelnöki napját töltő Dodonnal, valamint a moldáv parlament elnökével, Zinaida Greceanîi-vel (ugyancsak a PSRM-ből) való konzultálást követően úgy döntött, hogy

 

megelőzi a bizalmatlansági indítvány tárgyalását és az arról történő szavazást, és benyújtja lemondását.

 

Chicu az elnökkel, Dodonnal és a házelnökkel tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy célja a parlament feloszlatása és új parlamenti választás kiírása.

 

Mi jön most?

 

Előrehozott választást kiírni (amiért Maia Sandu összetenné a két kezét, hiszen esély nyílna egy vele együttműködőbb törvényhozást alakítani) viszont csak abban a helyzetben lehetséges, ha a moldáv parlament elutasítja majd a hivatalba lépő Maia Sandu által felkért miniszterelnök-jelöltet. Ami összefüggésben azzal, hogy a parlamentben szocialisták körüli többség van, könnyen bekövetkezhet, már ha a szocialisták nem úgy gondolkodnak, hogy gyalulja csak le magát egy Sandu-párti kormány egy vele ellenséges törvényhozásban.

 

Azonban ha előrehozott választásokra kerül sor, akkor sem biztosított a Maia Sandu körül csoportosuló nyugabarát pártok győzelme. Egy novemberi közvélemény-kutatás szerint Dodon szocialistái ugyancsak nyernének: 40 százalékot szereznének, míg Sandu pártját, a PAS-t csak 23 százalékra mérték. Homlokegyenest ellenkező számokat mutatott a Europe Elects: szerintük a PAS 37 százalékot, míg Dodon szocialistái csak 32 százalékot tudnának összehozni. A korábbi tapasztalatok alapján egyelőre inkább annak van realitása, hogy

 

a kormány lemondását és az új államfő beiktatását követően még hosszan tartó hatalmi harc várható.

 

Sandu pártja, a PAS mindenképpen az előrehozott választásokra játszik, amit Sergiu Litvinenco képviselő meg is fogalmazott a Deutsche Wellének. „Egy új kormány – mindegy, hogy többségi, kisebbségi, átmeneti vagy nemzeti egységkormány – csak hozzájárulna ahhoz, hogy a jelenlegi parlament megmaradjon. Mi pedig új parlamentet szeretnénk.”

 

De úgy tűnik, hogy Sanduék óhajának adott esetben még a szocialisták sem állnák útját –

 

igaz, ehhez az kéne, hogy először is a mostani parlamenti viszonyok között esetleg megalakuló Sandu-párti kormány gyakorlatilag megbukjon.

 

„A szocialisták most hátrébb lépnek, és megadják az esélyt, hogy Sandu új kormányt formálhasson” – mondta Corneliu Ciurea a DW-nek, aki így vetette fel az előrehozott választás lehetőségét, mondván, hogy mivel Sandu pártja nem rendelkezik parlamenti többséggel, ezért az előrehozott választások opciója – véleménye szerint – egyre közelebb kerül.

 

NYITÓKÉP: Ion Chicu / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szijjártót Szlovákia barátjának tartja, Orbán tanácsára fordult hozzá, hogy segítsen felvenni a kapcsolatot az oroszokkal. Matovič a pozsonyi magyar nagykövet berendelésére és a Szijjártó Pétert ért szlovákiai kritikákra reagált így.

Már amennyiben ezt az iskolaigazgató engedélyezi, és a felkészítő tanár is vállalja. A középiskolai felvételi szóbeli fordulója sem marad el.

A kifejezés a Szovjetunió által megszállt területek határzárára, és a kelet-nyugati világ között feszülő ideológiai ellentétre egyaránt utalt. De honnan származik ez a név?

A bölcsődéket nyitva hagyják, de lehet, hogy később bezárják. A virágboltok nőnap után zárnak, míg „az élethez nem szükséges” szolgáltatások már hétfőtől.

Szakszervezeti sikerrel zárult a kedd óta tartó határozatlan idejű sztrájk a makói gumigyárban.

A magyar külügyminiszter a szlovák állampolgársági törvényről is tárgyalt egy szlovákiai magyar parlamenti képviselővel Révkomáromban, erre vár Szlovákia magyarázatot.

Eddig csak a politikusok kritizálták a brexit miatt kialakult különleges helyzetet Észak-Írországban, most már egységpárti fegyveresek is kifejezik a nemtetszésüket.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az új, 2020-as Egri Csillagok virtuálisan kerülnek a boruniverzumba. Március 15-én.

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás