Turizmusból élnek, nem érdekli őket az online, alig érinti a piacukat a járvány

A városi sétákat szervező cégek ugyan nem nyertesei a járványnak, de sokkal kevésbé rázta meg a piacukat a koronavírus, mint bárki másét a turisztikai szektorban. A forgalmuk a tavalyihoz képest nem esett jelentősen, és nagy reményekkel indulnak neki 2021-nek is. Elmondták nekünk, miért.

A magyar turizmusban és kulturális szektorban dolgozók közül a koronavírus-járvány kitörése óta ritkán lehet olyanokkal beszélni, akik elégedettek, és nem borúlátóak a saját piacuk helyzetével kapcsolatban. Ez érthető is, hiszen a bizonytalanság teljes a turizmusban és a vendéglátásban – az Azonnali például még szeptemberben beszélt klubtulajdonosokkal és vendéglátósokkal, és a helyzetük már akkor sem volt rózsás, most pedig már egyáltalán nem is nyithatnak ki.

Vannak azonban olyan szereplők a kultúra és a turizmus területén, akik saját bevallásuk szerint gazdaságilag igencsak jól átvészelik a járványt:

A Magyar Sétaszövetségbe hárman tömörülnek közülük, a Hosszúlépés, az ImagineBudapest és a Budastep, az ő képviselőik tartottak háttérbeszélgetést a városi séták helyzetéről a járvány alatt. Itt megtudtuk: a 2019-es forgalmuknak a négyötödét tudták eddig realizálni idén, pedig a tavaszi kijárási korlátozások idején és jelenleg sem tudnak működni.

De hogyan csinálják?

Merker Dávid (Hosszúlépés), Káldi Emese (ImagineBudapest) és Csillag Zsófi (Budastep) szerint több oka is van annak, hogy miért tudtak felszínen maradni:

+ Magyar ügyfelekre építenek. Az általuk séták nagy része magyar közönségnek szól, olyan közös alaptudást feltételez, ami egy külföldi turista esetén nincs meg. Egy Tabánt bejáró séta során egy külföldi például csak egy parkot lát, annak a történetét, szövetét nehéz kontextussal együtt átadni úgy, hogy a közös popkulturális ismeretanyag nincs ott mint hivatkozási alap – magyarázza Csillag.

+ Válságban születtek. A városi sétákat szervező cégek nagy része pont a 2008-2009-es válság során jött létre – amikor számtalan romkocsma is elindult –, hozzá vannak szokva a nehéz gazdasági helyzethez.

+ Budapest miatt. Merker Dávid szerint a XX. század hányattatott történelme miatt

Ez az oka annak, hogy témákból szinte sosem fogynak ki. A város ráadásul egy metropoliszhoz képest kicsi, tehát besétálható, és a saját tulajdonú lakások magas aránya miatt a helyi, lokális kötődések is sokkal erősebbek, mint máshol – ez pedig mind kedvez nekik.

+ Alternatíva az utazásra. Káldi Emese szerint a séták az utazáshoz hasonló élményeket tudnak hozni a budapesti embereknek helyben.

Miért csak Budapest, miért csak magyaroknak?

Bár a Hosszúlépésnek a Balatonnál, az ImagineBudapest leánycégeinek pedig Pécsen és Debrecenben is vannak sétái, az egész piac alapvetően Budapest-központú. Merker szerint a miértre egyszerű a válasz:

Merker szerint nekik a Hosszúlépésnél már régóta tervük a terjeszkedés Debrecen felé, de jelenleg még úgy látják, nem tudnának ott profitábilisan működni.

A külföldi vendégekkel más a helyzet. Bár az Imagine és a Hosszúlépés – elsősorban alvállalkozóként – szervez sétákat cégek, más piaci szereplők felkérésére külföldieknek is, az elsődleges célközönség mégiscsak a magyar. Ez egyrészt azért van, mert a magyar sétálókból is bőven meg lehet élni: Csillag Zsófi szerint a Budastep mint családi vállalkozás, a kapacitásai és mérete miatt sem tudna nagyobb volumenben külföldi sétálókat fogadni. A másik ok az, hogy

ezért tudják az általuk szervezett sétákat nehezen átalakítani úgy, hogy külföldi turistáknak is értelmezhető legyen. A Magyarországon élő külföldiekkel viszont más a helyzet: Merker például el tudja képzelni, hogy rájuk a Hosszúlépésnél fognak építeni a jövőben.

Újságírói kérdésre a három cég képviselője egységesen azt mondta, hogy bár természetesen náluk is felmerült az, hogy valamilyen módon online térbe is bevigyék a sétákat, erre egységesen mondtak nemet a Sétaszövetség tagjai.

lényege pontosan a személyes jelenlétben, az azonnali visszajelzésekben, a sétálók és a sétavezetők közötti közvetlen kommunikációban van. Merker Dávid szerint kicsit olyanok ők a turizmusban és a kultúrában, mint a bakelitlemezek a Spotify által uralt zeneiparban vagy a Moleskine-határidőnaplók a Google-naptár korában.

Fenntarthatóbbá válhat-e budapesti turizmus?

Merkernek és Káldinak még tavasszal az Azonnalin jelent meg egy kiáltványnak is beillő véleménycikke, ami a budapesti turizmus fenntarthatatlanságáról és a járvány miatt Budapest előtt álló lehetőségekről szólt. Káldi Emese szerint

bár ezeknek nem mindegyike kapcsolódik a járványhoz. A budapesti, építészeti értékkel rendelkező társasházakat nagyközönségnek megnyitó Budapest 100-at, az építészetet gyerekeknek népszerűsítő ArchiKids és a Kulturális Örökség Napjait is kifejezetten előremutató kezdeményezéseknek tartja.

Ugyan séták most nincsenek (bár a Budastep továbbra is szervez városi játékokat kicsi, 4-5 fős csoportoknak), a Sétaszövetség tagjai abban reménykednek, hogy a nekik is különösen fontos karácsonyi időszakban sok utalványt fognak vásárolni náluk ajándékba – ezek a Hosszúlépésnél és az ImagineBudapestnél egyébként most már nemcsak egy évig, hanem bármeddig beválthatóak.

NYITÓKÉP: Budastep / Magyar Sétaszövetség

FOTÓK: Hosszúlépés / Magyar Sétaszövetség