+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2020. november 18. szerda, 07:02
Egy olasz kutatócsoport már tavaly szeptemberben is talált olasz betegekben az új koronavírus-fertőzésre utaló antitesteket. A tanulmányukat rögtön számos kritika érte, ezért felkerestük Sienában az egyik társszerzőt, az antitestkutatásra specializálódott Emanuele Montomolit, hogy magyarázza el, mit bizonyít ez, és hogyan ellenőrizték az eredményeket. És hogy mi fog mindettől változni? Legfeljebb nem hívhatjuk kínai vírusnak. Interjú.

Miről szól pontosan a kutatásuk, aminek kapcsán napok óta hangos a világsajtó?

 

A Milánói Rákkutató Intézettel közösen elemeztünk nagyjából ezer mintát, amiket tüdőszűrő-vizsgálatokon vettünk. A mintákat Olaszországban gyűjtöttük különböző településekről 2019 júliusától 2020 január-februárjáig. Azt vizsgáltuk, hogy tartalmaznak-e a minták olyan antitesteket, amik SARS-CoV-2 vírusfertőzöttség esetén jelennek meg a szervezetben.

 

A júliusi és az augusztusi minták között még nem találtunk ilyet, de

 

2019 szeptember végétől, október elejétől kezdve már megjelennek az antitestek egyes mintákban,

 

januárra és februárra persze már magasabb arányban. Szerintem ez logikus is: vannak olyan kutatások, amelyekben kimutatták, hogy már 2019 november végétől fellelhető volt a vírus a Milánó környéki szennyvízben.

 

Aztán ott van egy Párizsban elhunyt beteg esete is, akinek halála után mintát vettek a tüdőszövetéből: az ő szervezetében is kimutatták az új koronavírust már 2019 december elején. Vagyis akkorra a vírus már jó eséllyel itt keringett Észak-Olaszországban és Európában, ezt mutatják az általunk elemzett minták is.

 

És mit bizonyít ez? Nem lehetséges, hogy a SARS-CoV-2 vírusáéval azonos, vagy hozzá hasonló antitestek másfajta koronavírusos fertőzés miatt is megjelenhetnek az emberi szervezetben?

 

Ezt a kérdést nagyon gyakran megkapom. Sokan kérdeznek a vizsgálatunk pontosságáról és érzékenységéről. Az általunk alkalmazott próbák a Nemzetközi Harmonizációs Konferencia (ICH) irányelveinek megfelelően vannak hitelesítve, és ezeket használják számtalan Covid-vakcina fejlesztéséhez is.

 

Ezen kívül vásároltunk húsz olyan mintát is, amik más koronavírus-antitestekre voltak pozitívak, és elemeztük őket ugyanolyan módszerrel, mint a SARS-CoV-2-t tartalmazó mintákat. Az új koronavírusra az összes negatív lett. Ez azt jelenti, hogy

 

a vizsgálatunk nem mutat fals pozitív eredményt más koronavírusok jelenléte esetén.

 

Megismételtük a vizsgálatokat tizenegy különböző influenzatörzzsel is, de az influenza esetében sem tapasztaltunk keresztreakciót. Száz százalékban sosem lehetünk persze biztosak abban, hogy ilyen keresztreakció nincsen, de módszertanilag nagyon alaposan jártunk el.

 

Ráadásul csak 2019 szeptemberétől bukkantak fel az antitestek a mintákban, tehát korábban, júliusban és augusztusban még nem. Még szeptemberben is csak két esetben találtunk antitesteket, aztán október-november-december során ehhez képest jött egy csúcs. Ha más koronavírus-fertőzések nyomán alakultak volna ki ezek az antitestek, akkor mi magyarázza ezt az időbeli tendenciát? Akkor miért nem találtunk antitesteket már a júliusi és augusztusi mintákban is?

 

Néhány virológus már nyilvánosan is kritizálta a tanulmányukat: azt mondják, a folyóirat, amiben publikáltak, nem vehető komolyan, nem bíznak az önök módszerében. Milyen kritikákat kaptak a peer review során a szakmai lektortól a megjelenés előtt?

 

A megjelenés helyéről Giovanni Apolonét (a tanulmány másik társzerzője, a Milánói Rákkutató Intézet tudományos igazgatója – a szerk.) kellene megkérdezniük. Ő azért választotta a Tumori Journalt, mert ez a Milánói Rákkutató Intézet folyóirata. Így volt esélyünk arra, hogy hamarabb publikálhassuk a cikket.

 

Ha más folyóiratnál akartunk volna publikálni, hónapokat kellett volna várnunk. A téma miatt azonban gyorsabb utat kerestünk, de a tanulmány természetesen ugyanúgy átesett előzetes szakmai lektoráláson.

 

A módszertanért én voltam a felelős a kutatás során, és garantálhatom, hogy nem volt keresztreakció. Ráadásul publikáltunk egy tanulmányt a Nature módszertani folyóiratában is, ami megmutatta, hogy a keresztreakció az S2 fehérjében történik. Ez a csúcsfehérje a koronavírusban. Ezt úgy kell elképzelni, hogy az S1 fehérje van felül és az S2 a szár. A keresztreakció ebben a szárban történik. Mi azonban a felső, S1 fehérjének egy részét, a receptormegkötő részt használtuk, ami nagyon specifikus a vírusra nézve. Ezért is mondom, hogy nem számítunk keresztreakcióra, az ugyanis a másik fehérjében történik.

 

AZ S1 FEHÉRJE VAN FELÜL, AZ S2 A SZÁR, MUTATJA A VISMEDERI ÉPÜLETÉNEK EGYIK TÁRGYALÓJÁBAN A SZEMÜVEGÉN INTERJÚALANYUNK, EMANUELE MONTOMOLI, A SIENAI EGYETEM PROFESSZORA. AZ ANTITESTEK KUTATÁSA A SZAKTERÜLETE.

 

Ha ez az új típusú koronavírus már ilyen korán jelen volt Európában, hogyan lehetséges, hogy senki nem észlelte azt? Olaszországban február végén kezdett csak romlani a helyzet.

 

Ennek véleményem szerint három lehetséges oka van. Egyrészt egy vírusnak a tetőzés előtt szüksége van egy időszakra, amíg háborítatlanul terjedhet. Ez a szokványos módja a járványok kitörésének.

 

A vírus exponenciális terjedése előtt ez a lappangó időszak valószínűtlenül hosszúnak is tűnhet.

 

A LAPPANGÁSI IDŐSZAK A PROFESSZOR NOTESZÉBEN ÁBRÁZOLVA.

 

A másik oka az lehet, hogy a koronavírusok általában nem szeretik a telet. Ez olyasmi, amit nagyon sokan nem látnak. Az influenzavírusok szeretik a hűvösebb időjárást és a telet, a koronavírusok inkább a tavaszt és az őszt. A nagy hideg nem a legideálisabb környezet a SARS-CoV-2-nek. Valószínűleg ezért sem terjedt 2019 telén olyan gyorsan a vírus.

 

Harmadszor pedig nem igaz, hogy teljesen váratlanul jelentek meg a tüdőbetegek 2020-ban. Már november és december körül megjelentek olyan tüdőbetegek, akiknek akkor még ismeretlen volt a betegségük oka. Nem tudták diagnosztizálni őket, még nem tudtunk a vírusról. A Párizsban meghalt beteget is a halála után tesztelték le, utólag találták meg a szervezetében a vírust.

 

Ezek szerint ha a vírus a túl hideget nem szereti, akkor most télen is számíthatunk arra, hogy lelassul, vagy ehhez már túlságosan elterjedt? És várhatók-e e tekintetben földrajzi eltérések, mondjuk az olaszországi enyhe telet eszerint jobban szereti a vírus, mint a hideg magyart vagy a svédet?

 

Pontosan, de igazából ezt majd most fogjuk meglátni. Eddig általánosságban tapasztaltuk azt, hogy a koronavírusok többnyire nem szeretik a hideget. Sosem láttunk nagy fertőzéscsúcsokat Oroszországban vagy Finnországban, annál inkább Spanyolországban, Portugáliában, Dél-Olaszországban. De most nehéz ezt megmondani, mert a vírus tünetei jellemzően enyhék, viszont könnyen terjed.

 

Hogyan jelenhetett meg akkor a vírus? Eddig úgy tudtuk, hogy Kínából indult, ahol denevérről terjedt át emberre. Az önök kutatási eredménye most azt jelenti, hogy a koronavírus valójában nem is kínai, hanem olasz?

 

Ezt lehetetlen megmondani.

 

Amit tudunk, az az, hogy ez a vírus már tavaly szeptember-október környékén jelen volt Olaszországban valamilyen formában.

 

Az én személyes tippem az, hogy valami történt a vírussal 2019 decemberében a vuhani piacon: megváltozott valahogy, talán fertőzőképesebb vagy virulensebb lett. Azt nem tudom kijelenteni, hogy az októberben terjedő vírus egészen pontosan ugyanaz volt, mint ami most is terjed. A most terjedő vírus is kicsit más, mint amit eredetileg sikerült izolálni.

 

Azért, mert a vírus folyamatosan mutálódik?

 

Igen. És valószínűleg az a mutáció, ami 2019 októbertől decemberig terjedt, nagyon domináns a vírusban, és utána megváltozott valami. Ezt nem tudom megmondani, ez a munka még a genetikusok előtt áll.

 

És mire következtethetünk a mai állás szerint az önök tanulmányából? Hogyan lehet hasznosítani az eredményeiket a vírus elleni védekezésben?

 

Következtethetünk belőle arra, hogy a vírus már korábban átterjedt az emberre, mint azt a járvány kirobbanásakor gondoltuk. Következtethetünk arra is például, hogy vírus immunválaszt kiváltó hatása nem olyan erős, hogy immunitást eredményezzen, bár ez csak egy lehetséges következtetés, bizonyítása további kutatást igényelne.

 

Szóval azt mondja, hogy most is jelen van számos vírus az emberekben, amik később olyan módon mutálódhatnak, ami veszélyes lehet?

 

Most kinyitottunk egy ajtót: bizonyítékot találtunk arra, hogy ez a vírus már korábban terjedt. Ezt észben tartva lehet tovább haladni a kutatással. Már tervezzük, hogy az eddigi ezer helyett százezer mintára kiterjesszük a vizsgálatot más európai országokra is, mondjuk Franciaországra vagy Magyarországra. Ha más országokból is össze tudunk gyűjteni 2019-es mintákat, azokat egy nagyívű kutatásban vizsgálnánk, hogy megtudjuk, hol volt már korábban is jelen a vírus.

 

Már most is dolgoznak ezen a nemzetközi együttműködésen?

 

Sok érdeklődést kaptunk a tanulmányunkra és sok kolléga van, aki részt venne egy ilyen jövőbeni kutatásban. Eddig három nap alatt rengeteg figyelmet kaptunk, most alaposan meg kell terveznünk, hogyan tovább.

 

Ha azt találják, hogy a Covid-19 jelen volt más országokban is már tavaly ősszel, abból mi következik, mi lesz a következő lépés?

 

Semmi.

 

Ha ki is mutatjuk más országokban, és végül rájövünk, hogy honnan jött a vírus, az se változtat semmin. Legfeljebb az elnevezésen. Nem mondhatjuk majd, hogy vuhani vírus.

 

A spanyolnáthát is spanyolnak nevezték el, aztán évekkel később kiderült, hogy Amerikából érkezett.

 

Ha már az antitesteket vizsgálják: azt lehet-e tudni, hogy mitől függ, hogy valakinek a szervezete antitesteket fejleszt, míg sok újrafertőződéses esetről is hallani, amikor valaki akár másodszor, harmadszor is elkapta a koronavírust viszonylag rövid időn belül?

 

Ezt nehéz megmondani. Mindenki ezt akarja tudni, hiszen ez szükséges ahhoz, hogy a vakcinák tényleg hosszú távon védelmet nyújtsanak a Sars-COV-2 minél több különböző alfajtája ellen. De egyelőre ezt nem tudjuk. A tanulmányunk sem ad erre választ. A tanulmányunkban csak azt állítjuk, hogy tavaly október-november-december során az emberek bizonyos százalékában jelen voltak antitestek a Covid-19 ellen.

 

Olyan esetek is előfordulnak, hogy valakinél enyhe lefolyású a koronavírus, később azonban mondjuk szívpanaszai lesznek a fertőzés szövődményeként. Mitől függ, hogy kialakul-e ilyesmi?

 

Ez egyelőre egy fekete lyuk őszintén szólva. Valakinek egyáltalán nincsenek tünetei, valakinek nagyon erősek a tünetei. Nem lehet tudni, hogy miért, ugyanis nem lehet egy koron, nemen, vagy ilyesmin alapuló trendet megfigyelni, teljesen esetleges. Az köztudott, hogy a vírus megtámadhatja a tüdőt, azonban megtámadhat más szerveket is, mondjuk a szívet. A vírus ugyanis az ace 2 receptorokat támadja, amelyek a szervezetünk számos részében jelen vannak

 

MI NEM ELÉGEDTÜNK MEG A SAJÁT CIKKÜNKKEL, EZÉRT KERESTÜK FEL A PROFESSZORT.

 

Önök dolgoznak saját vakcinán itt a sienai VisMederinél?

 

Nem, mi csak a más cégektől beérkező vakcinaváltozatok klinikai tesztelését végezzük hitelesített módszerekkel.  

 

Hogyan működnek a vakcinák, és hogyan érik el, hogy a vírus különböző mutációi ellen is hatékony legyen?

 

A vakcinát a vírus egy közös csúcsa ellen fejlesztik ki. A vírusnak van egy csúcsfehérjéje, és mielőtt a vakcinát elkezdjük fejleszteni, kell keresnünk egy olyan részt, egy olyan epitópot a csúcsfehérjében, ami a vírus számos különböző alfajtájában jelen van. Ha megtaláljuk a vakcinát a csúcsfehérje ezen részére, akkor az a vírus összes alfajtája ellen védelmet biztosít.

 

Sokat hallunk a vakcinákról, de kevesebbet a koronavírus elleni gyógyszerek kifejlesztéséről. Miért?

 

Mert a vakcina az egyetlen módja a járvány megállításának. A gyógyszereknek amúgy nem vagyok a szakértője, én az antitestekkel foglalkozom. Mindenesetre a gyógyszer már csak arra jó, hogy megoldja a problémáit mondjuk egy kórházban lévő betegnek. De nem állítja meg a járványt. A járványt csak immunitással lehet megállítani, azt pedig vagy nyájimmunitással vagy vakcinával lehet elérni, máshogy nem.

 

Honnan lehet tudni, hogy melyik vakcina mennyire megbízható? A magyar kormány például aktívan reklámoztatja a külügyminiszterével az orosz vakcinát. Hogyan döntsük el, hogy melyikben bízhatunk?

 

Az európai, japán és amerikai vakcinákat könnyű ellenőrizni. Viszont szinte lehetetlen adatokhoz hozzáférni az orosz és kínai vakcinákkal kapcsolatban. De az orosz egészségügyi szabályozó hatóság csak Oroszország területére engedélyezheti a vakcinák kibocsátását. Ugyanígy a kínai pedig csak Kínában.

 

Tehát nem is lesz legális ezeket az Európai Unióban forgalmazni?

 

Nem, az orosz vakcina itt nem legális. Azt viszont nem lehet kizárni, hogy ennek ellenére egyesek majd az interneten elkezdenek kereskedni ilyenekkel. Ahogy lehet kamu Adidast venni Kínából, miért ne lehetne vakcinákat is?

 

FOTÓK: Bukovics Martin, Siena / Azonnali

 

Montomoliék tanulmányát angolul itt lehet elolvasni, előfizetés kell hozzá.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ez a’ Tsúfos Tükör, mely a’ jó-kedvnek istápja, ’s kímélet nélkül való ostora mind a’ kevély hatalmasságoknak, ’s meg-általkodott rosszaknak, mellyek e’ Hazát ’s a’ Világot fenyegetik.

Hogyam gyógyíthat meg egy pszichológus egy sárkányt? Mit lépjünk, ha az erdei boszorkány fura dologra kér minket? Minden kiderül Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2020 című válogatásból.

Ingyen netet most nem adnak, inkább a digitális oktatáshoz és a gazdaság újraindításához kapcsolódó oldalakat teszik szabadon elérhetővé.

A Vaslady tizenöt évig vezette a brit Konzervatív Pártot, és tizenegy évig a szigetország első női miniszterelnöke volt.
De miért is mondott le
1990. november 22-én?

Hétvégén mérsékelt érdeklődés mellett zajlott Szlovákiában a tömeges tesztelés harmadik fordulója. A kormánykoalíción belüli feszültségekből két újabb válságkezelési terv is született.

Ma több hír esik arról a magyar médiában, hogy mi folyik innen 5000 kilométerre, mint a magyar határtól 200 kilométerre. Ezt szerettük volna megváltoztatni egy kicsit erre a pár napra.

Van-e helye Boszniának az Európai Unióban? És miért lógott sokáig Orbán Viktor irodájának falán az ország térképe? Politikusok válaszolnak. Videó!

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

A Külügyi és Külgazdasági Intézet november 26-i online kerekasztal-beszélgetése.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás