+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2021. február 11. csütörtök, 11:10
Már több, mint félmillió embert oltottak be a kínai koronavírus ellen Szerbiában alig két hét alatt. Aleksandar Vučić rendszere nyugati, kínai és orosz oltóanyagokat is használ. Hogy ki melyiket választaná, nagyban ideológiai kérdés is. Közben pedig még az oltás kapcsán is össze tudott Szerbia és Koszovó veszni.

Január közepén indultak a tömeges oltások Szerbiában – mivel Ana Brnabić kormányfő meg tudott állapodni a Pfizer-BioNTech céggel, déli szomszédunkhoz valamivel hamarabb érkezett meg az oltóanyag, mint az Európai Unióba. Miközben ott még a szállításra vártak, Szerbiában karácsonykor Ana Brnabić

 

nagy médiaesemény keretében beoltatta magát a Pfizer vakcinájával.

 

ANA BRNABIĆ SZERB MINISZTERELNÖK DECEMBER 24-ÉN MEGKAPJA A PFIZER-OLTÁST, A LAKOSSÁG TÖBBSÉGÉNEK KÍNAI OLTÁS JÁR. FOTÓ: AB / TWITTER

 

Vučić elnök pártjának kisebbik koalíciós partnere, a miloševićista Szocialista Párt elnöke, Ivica Dačić viszont orosz vakcinával oltatta be magát. Hasonlóan tett Anđelko Vučić, az államfő Aleksandar Vučić apja is: koronavírus-fertőzéssel került kórházba, januárban viszont megtagadta, hogy a Pfizer-oltást adják be neki, és ragaszkodott az orosz vakcinához – legalábbis a kormányhű média ezt állította. Ezt az irányt követi a Bosznia-Hercegovinán belüli Szerb Köztársaság is, amely kizárólag orosz vakcinákkal kezdte február elején az oltást.

 

Egymillió kínai vakcinával indultak

 

Nemcsak hamarabb indult az oltás, de gyorsabb is, mint bárhol másutt Európában. Miközben a kontinensen eddig Dánia áll a legjobban 5,8 százalékos beoltottsággal (az EU-átlag 3,9 százalék),

 

Szerbiában több, mint félmillió embert, azaz a lakosság majdnem 8 százalékát beoltották már.

 

Brnabić szerint az oltás nem geopolitikai, hanem egészségügyi kérdés, ezért Belgrád minden rendelkezésre álló oltóanyagból igyekszik beszerezni. Januárban már egymillió vakcinát kaptak azon Pekingtől, amellyel Belgrád nagyon szoros kapcsolatokat ápol. Már tavaly tavasszal Vučić – hivatalosan az Informer nevű , a Riposzthoz hasonló revolverlap nevében – kiplakatírozta egész Szerbiát azzal, hogy

 

„Köszönjük, Xi testvér”

 

– amivel akkor Xi Jinping kínai pártfőtitkárnak mondtak köszönetet a maszkokért és egyéb járványügyi csomagokért. A mostani előnyét Szerbia újfent Kínának köszönheti, ugyanis nyugati és orosz vakcinákból csak pár tízezer érkezett eddig az országba.

 

VUČIĆ SZERB ELNÖK TAVALY MÁRCIUSBAN KÍNÁBÓL ÉRKEZETT SZÁJMASZKOKNAK ÖRÜL A BELGRÁDI REPTÉREN. FOTÓ: AV / FB

 

Figyelemreméltó azonban, hogy EU-ellenességre se használja a belgrádi kormányzat az oltási politikát, Brnabić ki is emelte, hogy nagyon sokat köszönhet Szerbia az EU-nak, mert segítettek nekik a BioNTech-hel való tárgyalásokon – csak Szerbia hamarabb engedélyezte a vakcinát, mint az amszterdami székhelyű Európai Gyógyszerügynökség (EMA), így gyorsabban tudta az oltásokat is beindítani. Vučić többek között Izraelt nevezte meg példaképnek, amit leginkább követ – az ottani kiemelkedően jó oltási eredményektől azonban még Szerbia is messze van: a közel-keleti állam február elejére a lakosság több, mint kétharmadát beoltatta.

 

Szerbiában az állami egészségügyön kívül magánkórházakban is lehet 8 és 17 euró közötti összegért oltáshoz jutni – több horvát állampolgár is állítólag már átment Belgrádba, hogy ott oltathassa be magát. Krunoslav Capak, a horvát egészségügyi hatóság elnöke azt mondta minderre:

 

„Aki akarja, oltassa be magát Szerbiában, ez az ő döntésük” – üzente a horvátoknak.

 

A horvát RTL információi szerint eleve 4000 külföldi állampolgár nem is magánszolgáltatásként, hanem kicselezve a szerb egészségügyet helyi állami szolgáltatásként kapott oltást.

 

Csak az elitnek jár a nyugati vakcina?

 

Miközben Ana Brnabić nagy médiacsinnadratta mellett a Pfizerrel oltatta be magát, ezt a lehetőséget nem adják meg a lakosság többségének. Jovana Grigorljević szerb független újságíró azt állította a horvát Slobodna Dalmacija napilapnak, hogy

 

„az elit a Pfizert kapja, a többieket meg az orosz és a kínai vakcinával oltják”.

 

Az újságíró felidézte azt az esetet, amikor a titkosszolgálat emberei azért nem kaptak oltást, mert számukra elfogyott éppen a Pfizer – de ekkor hazaküldték őket, ugyanis ellentétben az átlagemberekkel, nekik szintén a nyugati oltóanyagot szánja a belgrádi kormány. (Hogy kell-e tartani az orosz és a kínai vakcináktól, azt itt jártuk körbe szakértők segítségével az Azonnalin. Röviden: nem.)

 

A Vučić-rezsim az egész ellenzéket oltásellenességgel vádolja

 

Az oltás tehát Szerbiában is politikai üggyé vált. Egyrészről Aleksandar Vučić támogatói között sokkal kisebb a vakcinák iránt szkeptikusok aránya, mint az ellenzékiek között: miközben a rendszer híveinek több, mint 50 százaléka mindenképp beoltatná magát (és csak 14 százalék zárkózik el ettől),

 

az ellenzékiek között éppen fordított az arány, mert ott 44 százalékos az ellenzők aránya.

 

Másrészről Vučićék eleve megpróbálták a rezsim ellenzékét oltásellenességgel megvádolni, a rezsimpárti média – amelynek egyoldalúsága és brutalitása a magyarországi kormánysajtó nyelvezetét idézi – címlapokon hergelt például Dragan Đilas, Belgrád egykori ellenzéki polgármestere ellen. A vučićista bulvárnapilap, a Kurir címlapján azt írta: „Dragan Đilas egy kártevő, ez az ember veszélyes!” Mivel a balliberális politikus kritizálta a kínai vakcinát, a kormánymédia rögtön oltásellenest faragott belőle, holott a politikus többször elmondta – igaz, ezt csak a Deutsche Welle szerbnyelvű adása hozza le –, hogy „teljes mértékben az oltás mellett vagyok“. Đilas az Azonnalinak adott tavaly nyári interjúban így beszélt arról, ahogyan a szerb kormánypárti média bánik vele: „Olyan vagyok, mint Charlie Chaplin a némafilmjeiben. Minden nap látják a képemet az újságokban és a tévében, de a szerbek soha egy szót sem hallottak tőlem.”

 

DRAGAN ĐILAS AZ IRODÁJÁBAN. FOTÓ: BUKOVICS MARTIN / AZONNALI

 

Oltásellenesség persze van Szerbiában is: Vučić egykori minisztere, Saša Radulović „Elég volt” („Dosta je bilo”) nevű szélsőjobboldali mozgalma tagadja eleve a koronavírus létét is, és mihamarabbi nyitást szorgalmaz. A politikus ezzel persze jószolgálatot tesz Vučićnak is, aki

 

rá hivatkozva tudja az egész ellenzéket oltásellenesekként összemosni.

 

Miközben a parlamenten kívüli – mert a tavaly nyári választásokat bojkottáló – ellenzék emiatt folyamatosan védekezni kényszerül, az állami médiában is nagy teret kapó „Elég volt“ mozgalom már most öt százalékra jött fel, amivel a legerősebb (legalábbis névleg) ellenzéki párt. Ez megint csak jó indok arra a hatalomnak, hogy azt mondhassa: ha jön az ellenzék, akkor nem lesz oltás.

 

Ki olthat Koszovóban?

 

Nem csak belpolitikai játszmákra alkalmas azonban a szerbiai oltáspolitika. Szerbia ugyanis bejelentette, hogy

 

a többségében szerbek lakta Észak-Koszovóban is megkezdi az oltásokat

 

– amire nagyon ingerülten reagált Pristina. Avdulah Hoti koszovói miniszterelnök szerint Szerbia ezzel megsértené országa szuverenitását – igaz, Szerbia eleve el se ismeri hivatalosan Koszovót szuverén államként, és továbbra is Koszovó és Metohija néven emlegeti.

 

Ráadásul miközben Koszovóban csak februárban tud megindulni az oltás, a koszovói szerbeknek eleve párhuzamos egészségügyi rendszerük van: Kosovska Mitrovicában albánok és szerbek különböző kórházakba, különböző orvosokhoz járnak, a helyi szerbek egészségügyi ellátását nagyrészt Szerbia – vagy a szerb ortodox egyház – finanszírozza. Ana Brnabić miniszterelök szerint „a koszovói szerbek nem saját akaratukból élnek Koszovóban”, ezért Belgrádnak kötelessége a ő beoltásukról is gondoskodni. Amúgy Koszovó számos részéről utaznak fel emberek, hogy átjuthassanak Szerbiába az oltásért –

 

sokszor maguk a koszovói albán hatóságok szállítják át Szerbiába a szerbeket, mert így abban bíznak: akkor legalább az ő beoltásukat a szerb állam finanszírozza.

 

A dél-szerbiai oltópontoknál emiatt viszont akár tömeges sorok alakulnak ki, a helyi orvosok közül pedig többen ellenzik, hogy nemzetiségi alapjon diszkrimináljanak, elvégre oltás csak a koszovói szerbeknek jár, noha albánok is próbálkoznak vakcinához jutni Szerbiában. Belgrád azt mondja: a szerb kormány nem diszkriminál senkit, mindenkinek, aki szerb személyi igazolvánnyal rendelkezik, jár a vakcina – Koszovóban pedig csak a helyi szerbeknek van ilyenjük.

 

NYITÓKÉP: Aleksandar Vučić templomban ad hálát / AV, FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az összeget Parragh László mondta az Azonnalinak. Mi ez az összeg, mi mindenből áll és hogyan jött ki? Utánajártunk.

Jövő hétfőtől szerdáig a Sinopharm-vakcinával való oltásra már magunk bejelentkezhetünk, nem kell a háziorvos hívását, mailjét várni.

Lehet majd menni könyvtárba
és edzőterembe is, de csak védettségi igazolással.

Ezzel véget ér az orosz erődemonstráció, aminek a pontos célja nem ismert, és enyhülhet a hetek óta tartó feszültség a két ország között.

Szerdán vették az első szállítmányt a szintetikus antitestet tartalmazó gyógyszerből. A kórházak kérhetik, elmondjuk, mi ez.

Ahhoz, hogy ezt el tudják dönteni, először átláthatóvá kéne a tenni a Diákváros területére tervezett kínai egyetemmel kapcsolatos kormányzati döntéseket.

Hogy pontosan mit fog tartalmazni a törvényjavaslat, amit a Fidesz-KDNP bizonyára nem fog elfogadni, nem tudni.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás