Most akkor kell tartani az orosz és a kínai vakcinától, vagy nem?

Szakértőkkel léptünk ki a közéleti szekértáborharc értelmezési keretéből, hogy megnézzük, mit kell tudni az orosz és kínai vakcina technológiai hátteréről. Kell-e amiatt gyanakodni, hogy könnyebbé tették itthon az engedélyeztetést? Melyik a jobb: márciusban oltatni a kínai vakcinával, vagy októberben a Pfizerrel?

2021. január 27-én a kormány módosította azt a rendeletét, amit még novemberben hozott „a biztonságos veszélyhelyzeti gyógyszerellátáshoz szükséges egyes intézkedésekről”, és ami szerint az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) a folyamat felgyorsítása érdekében engedélyezhetett itthon gyógyszereket az Európai Gazdasági Térség más országaiban (például Norvégia vagy Izland) vagy az Egyesült Királyságban kiadott engedély alapján. 

A januári rendeletmódosítás szerint ezeken felül az OGYÉI olyan vakcinát is engedélyez (vagyis nem engedélyezhet, hanem engedélyeznie kell, mint arra a HVG jogásza felhívta a figyelmet),

Ez a feltétel, aminek a „a teljesülését a külpolitikáért felelős miniszter állapítja meg”, kimondottan a kínai Sinopharm vakcinára illik, amivel csak Kínában már többmillió embert oltottak be, de használják az EU-tagjelölt Szerbiában, az Egyesült Arab Emírségekben, Bahreinben és Peruban is. A rendeletmódosítást követően, január 29-én az OGYÉI engedélyezte is a vakcinát.

Az orosz vakcina még a rendeletmódosítás előtt megkapta az engedélyt, azzal a feltétellel, hogy annak „át kell esnie a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) laboratóriumi vizsgálatán is”, és az NNK minden gyártási tételt külön is leellenőriz majd.

A vakcina találkozik a magyar szekértáborokkal

Emögött az eleve meglévő bizalmatlanság mögött egyrészt ott áll az a gyanú, hogy a kormány a vakcinabeszerzéseket is a „keleti nyitás” jegyében folytatott külgazdasági politikájának, valamint a nyugati librális demokráciáktól elforduló és a keleti autoriter berendezkedések felé orientálódó illiberális törekvéseknek, illetve az ezekhez kapcsolódó gazdaságpolitikai döntéseknek rendelné alá. Az ellenzéki pártok közül különösen a DK és a Momentum kommunikálja az orosz és kínai vakcinákkal szembeni bizalmatlanságot, például arra hivatkozva, hogy az Európai Gyógyszerügynökség azokat (egyelőre?) nem engedélyezte.

Másrészt pedig az orosz technológia örökös elavultságának és a „kínai gagyinak” a sok esetben tapasztalatokon alapuló sztereotípiája is táplálja a gyanút. Ezek miatt a magyar közéletben a kínai és az orosz vakcina megítélése is a kormány-ellenzék törésvonal mentén alakul; az orosz és főleg a kínai vakcinával kapcsolatban több információ is kering a médiában, amik kétségbe vonják a hatékonyságukat, a kínai vakcina esetében tudományos körből érte kritika magát a technológiát is, aminek az elvén a vakcina működik, holott a kínai vakcina azon a régóta alkalmazott, hagyományos elven működik, hogy inaktivált vírust juttat a szervezetbe.

A bizalmatlanságot mindenesetre tovább erősíti az engedélyezés megkönnyítése.

De mi történik, ha erőt veszünk magunkon, és megpróbálunk megfeledkezni a kínaiakkal közösen épített Budapest-Belgrád vasútvonalról, az oroszokkal közösen épített Paks II-ről, az orosz vakcina itthoni használatért rengeteget és látványosan dolgozó külgazdasági miniszterről, a kínai vakcina reklámarcának saját magát megtevő miniszterelnökről, a kormány kül- és gazdaságpolitikájának ideológiai hátteréről, és egyúttal legalább feltesszük, hogy Kína és Oroszország is képes biztonságos és hatásos vakcinát gyártani? 

Szakértőkkel léptünk ki a közéleti szekértáborharc értelmezési keretéből, hogy megnézzük, mit kell tudni az orosz és kínai vakcina technológiai hátteréről, és mi állhat az itthoni bevezetéseik könnyebbé tétele mögött.

Azt tudjuk értékelni, amit megmértünk

A technológiai kérdésekben Letoha Tamás kutatóorvos segített rendet tenni az Azonnalinak.

– fogalmazott Letoha. A kutatóorvos elmondta: a vakcinák esetében az állatokon és embereken végzett kísérletek, majd a nagy esetszámú populáción végzett vizsgálatok eredményei alapján alakítható ki kellően objektív álláspont. 

A hagyományos, elölt vagy gyengített kórokozót használó vakcinák, függetlenül attól, hogy a koronavírusról beszélünk vagy más betegség elleni oltásról, egy jól bevált technológián alapulnak, ahogy a kötelező védőoltások nagy része is – emelte ki Letoha. 

A kínai vakcina esetében – foglalta össze a kutatóorvos – egy béta-propiolakton nevű vegyülettel kezelik a vírust, aminek hatására az elveszíti a szaporodásra való képességét. Ugyanakkor a burokfehérjéje sértetlen marad, vagyis az a képessége, hogy aktiválja a különböző immunsejteket, megmarad, viszont nem képes szaporodni. Emiatt, mint Letoha elmondta,

Ez valóban egy sokkal egyszerűbb technológia, mint amit a csak tüskefehérjével dolgozó mRNS- és vektorvakcinák használnak – emlékeztetett rá a kutatóorvos, ugyanakkor hangsúlyozta: általánosságban elmondható, hogy az inaktív kórokozókon alapuló védőoltások a legjobban karakterizált, azaz a legjobban ismert és jellemzett technológiát képviselik. 

A harmadik fázis hiányzó eredményei

Viszont minden kórokozó más – hívta fel rá a figyelmet Letoha –, ezért ahhoz, hogy a koronavírus elleni kínai vakcinával kapcsolatban is nyugodt szívvel ki lehessen jelenteni, hogy ugyanolyan hatásos és biztonságos, mint az ugyanilyen technológiával működő, már használt védőoltások, ahhoz látni kellene, hogy milyen eredménnyel zárultak a vakcina teljeskörű, azaz harmadik fázisú klinikai tesztjei. 

Egy dolgot lehet kijelenteni – fogalmazott Letoha –,

Ez nem jelenti azt – mondja a kutatóorvos –, hogy nincs ilyen jelentés, hiszen például az Egyesült Arab Emírségekben szeptember óta használják az oltást, és Letoha elképzelhetetlennek tartja, hogy ott a harmadik fázis eredményeinek ismerete nélkül engedélyezték volna a vakcinát. 

A kínaiak az első és második fázisú tesztek eredményeit még 2020 júniusában tették közzé az egyik legnagyobb presztízsű orvostudományi szaklapban, a Lancetben – emlékeztet rá Letoha. Ezek azt mutatják, hogy a kínai vakcina hatékonyan generál immunválaszt, emellett sem súlyos mellékhatást, sem autoimmun megbetegedést nem okoz, Letoha ugyanakkor hangsúlyozta: a harmadik fázisú klinikai vizsgálatok eredményeinek ismerete nélkül „találgatás” lenne bármi továbbit kijelenteni. 

Szputnyik V – modern technológia, de lesz-e kapacitás gyártani?

Az orosz vakcina – mondja Letoha – a kínaihoz képest egy jóval modernebb technológiát használ: az oltás két dózisa a koronavírus tüskefehérjéjének DNS kódját juttatja be egy-egy másfajta, ártalmatlan vírus segítségével a sejtekbe, amik ez alapján elkezdenek tüskefehérjét gyártani – ez váltja ki az immunválaszt. Az adenovírus-vakcinák nagyon hatékonyan termeltetik a tüskefehérjét az emberi szervezetben, és hatékonyan képesek kiváltani az immunválaszt – magyarázza Letoha, hozzátéve, hogy ugyanakkor az adenovírus-vektorok önmaguk is képesek kiváltani nem kívánt immunválaszt – tehát nem azt, amit a koronavírus ellen akarunk az oltással kiváltani –; ennek elkerülése érdekében szerepelnek a két dózissal immunizáló orosz vakcinában dózisonként eltérő adenovírus-variánsok.

Az oroszok által közzétett első és második fázisú vizsgálatok eredményei egyébként egy nagyon hatékony oltásról számolnak be, és ezt megerősítik a kedden közzétett harmadik fázisú vizsgálatok eredményei is – hangsúlyozza a kutatóorvos. Mindez alapján a Szputnyik V Letoha szerint nem marad el az AstraZeneca vagy a Johnson&Johnson szintén ugyanezen az elven működő vakcinája mögött.

– fogalmazott a kutatóorvos, hozzátéve: „Az egyetlen kérdés, hogy az oroszok ezt a minőséget a milliós adagokat biztosító tömeggyártás során is tudják-e tartani. Ez pedig minden, modern technológiára építő vakcina esetében komoly kihívás.” 

Ha nem akarunk oltás nélkül maradni, szükség lesz az orosz és a kínai vakcinára is 

Rusvai Miklós víruskutató, egyetemi tanár szerint látni kell, hogy az az Európai Gyógyszerügynökség, az EMA által eddig engedélyezett vakcinák gyártói, a Pfizer, a Moderna és az AstraZeneca nem tudnak annyi oltóanyagot szállítani, amennyire igény lenne az Európai Unióban. Többek között Németországban és Olaszországban is nagy vakcinahiány van, és Rusvai szerint ez Magyarországra is igaz. 

Mivel más vakcina nincs a látóhatáron,

– mutat rá a víruskutató. Rusvai szerint ez az oka, hogy nemcsak mi, hanem az EU több tagállama is barátkozik a gondolattal, hogy ezeket a vakcinákat is felvegye a vészhelyzetben felhasználható oltások körébe. 

Ami a vakcinák hazai engedélyeztetését illeti, a normál menet úgy néz ki – magyarázza Rusvai –, hogy az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) átnézi a beadott dokumentációt, vizsgálóbizottságot küld a vakcina gyártójához, ami megnézi a gyártási körülményeket, majd a gyártó mintamennyiséget küld a vakcinából, amit a Nemzeti Népegészségügyi Központ bevizsgál: az NNK szakemberei sokrétű fizikai és biológiai vizsgálatnak vetnek alá minden gyártási tételt a forgalomba bocsátás előtt. Ezt követően kapja meg a vakcina az engedélyt. 

A kínai vakcina esetében a két utolsó lépés felcserélődött – mondja a kutató –,

Ezt egyébként még nem is tudná megtenni – mutat rá Rusvai –, hiszen nem érkezett még Magyarországra szállítmány a kínai vakcinából. Az orosz vakcina még a normál menet szerinti lépéseken ment végig az engedélyeztetés folyamatán – emlékeztet rá a kutató –, és a kínai vakcina esetében is megvolt még a gyárlátogatás is, azonban az új szabályozással az NNK-t „átlépték” az engedélyeztetés során. 

Rusvai azonban arra számít, hogy – bár „erre nincs semmi utalás” –

A kutató szerint ugyanez igaz az orosz vakcinára is, amit az OGYÉI még a rendeletmódosítás előtt engedélyezett azzal a feltétellel, hogy azt az NNK is bevizsgálja. Rusvai szerint a rendeletmódosítás nem jelenti azt, hogy ez a lépés kimaradna; a kutató értelmezésében a módosítás ha megkönnyíti is a forgalomba hozatalt, a használatba vétel feltételein nem változtat, ezért a kutató úgy gondolja: az NNK az eredeti terveknek megfelelően külön-külön le fogja ellenőrizni az orosz vakcina minden gyártási tételét, ahogy az egyébként más vakcinák esetében is megtörténik.

Rusvai Mikós feltételezését megerősíteni látszik Szijjártó Péter külügyminiszter keddi közleménye is arról, hogy megérkezett az első szállítmány Magyarországra az orosz vakcinából. Szijjártó a 20 ezer ember beoltására elegendő, 40 ezer ampullát tartalmazó szállítmányról azt mondja: „ezek az ampullák haladéktalanul a Nemzeti Népegészségügyi Központba kerülnek, ahol a még szükséges teszteket le fogják folytatni a magyar szakemberek”. 

Nemcsak a közvélemény, a tudományos körök is bizalmatlanok

Rusvai úgy látja, hogy az orosz és a kínai vakcinával szembeni fenntartások a közéleti vitáktól függetlenül is megvannak a tudományos körökben. Ennek az az oka – mondja a víruskutató –, hogy a vakcinák gyártása és a kipróbálása nem a nemzetközi nyilvánosság előtt zajlott. Az összes többi vakcina esetében, amit engedélyezett az Európai Gyógyszerügynökség, az EMA, és Magyarországon is elérhető, a kipróbálási folyamat leírása nyilvános és elérhető az interneten, és ez igaz az esetleges oltási balesetek kivizsgálására is, olyan részletekbe menően, mint hogy milyen százalékban történtek, milyen korú népességen, hány ember vett részt a tesztekben. Az orosz és a kínai vakcina esetében azonban nem így volt, a gyártással és a kipróbálással kapcsolatos adatok nem hozzáférhetőek ilyen részletességgel.

Ennek ellenére komolyan számolnak nyugaton is mindkét vakcinával. Rusvai több erre utaló jelet is felsorolt: együttműködés körvonalazódik a orosz gyártó és a brit AstraZeneca között;  és a németek is erősen fontolgatják az orosz és a kínai vakcina engedélyezését, figyelembe véve, hogy a jelenlegi ütemezés mellett 2022 végére sikerülne Németországot a megfelelő mértékben átoltani. Rusvai Miklós maga sem idegenkedik ezektől a vakcináktól. Azt mondja:

NYITÓKÉP: Fortepan / Urbán Tamás