A gyógyszergyártó cég szerint az EU kötött velük túl későn szerződést, az EU szerint ők viszont rengeteg pénzt adtak az AstraZenecának, hogy ilyen véleletlenül se fordulhasson elő.
Egy lombardiai kórház elhunyt covidos betegeiről szóló aktáiban azzal szembesültek a nyomozók, hogy a betegek állapota hirtelen drasztikusan romlani kezdett.
A Fidesz központi e-mailcíme áll az Azonnali videóját ellopó trolloldal mögött, derítették ki.
A' HétköznaPITSAlódások punkus-banda musikálása után a' bohótz kopaszok által rútúl megveretett. De vajjon e' história ennyiben marad-é?
Hiába hív össze az ellenzék rendkívüli ülést a járványkezelésről, a fideszeseket semmi nem kötelezi arra, hogy azon meg is jelenjenek.
Eltökélt szándékuk, hogy megmentik Szlovákiát a liberálisoktól és a korrupciótól.
A firenzei jogászprofesszornak jó esélye van elkerülni az előrehozott választásokat.
Minden nap járványparáztató cikkek tucatjait termeli ki magából a magyar média, de van-e ezzel egyáltalán baj?
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.
Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.
A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.
A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!
Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.
Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?
A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.
A francia oktatási miniszter kötelezné az oktatókat és kutatókat, hogy a republikanizmus értékeivel összhangban tevékenykedjenek. Ha ezt a hírt valamikor 1905 körül olvassuk, rögtön tudhatnánk, hogy egy baloldali javaslatról van szó. Most mégis egy jobboldali miniszter terjeszti be, és a baloldal tiltakozik ellene, köztük ön is. Feladja a francia baloldal a laicizmust, ha azt már nem a katolikusokkal, hanem a muzulmánokkal szemben kell „védeni”?
Amikor állam és egyház szétválasztása volt a cél a Forradalom idején, s aztán bő egy évszázadon át, míg végül 1905-ben megszületett az ezt biztosító törvény, akkor egy, az élet minden területét átszövő, a lakosság többségére döntő befolyást gyakorló egyházzal, a reakciós, monarchista francia klérussal szemben kellett megvédeni a demokráciát, a nép hatalmát.
Társadalomkutató vagyok. Franciaországban, Párizs egyik „sokszínű” külvárosában érettségiztem, részben ott jártam egyetemre, idén októberben pedig egy hónapig az egyik párizsi – de valójában szintén „külvárosi” – egyetemen, Créteil-ben tanítottam szociológiát. Beszélem kicsit a külvárosok nyelvét, argóját, a verlan-t is.
Épp azért írtam alá kollégáim tiltakozó petícióját, mert egyetértek velük abban, hogy a muzulmán vallást
Egyetértek velük abban is, hogy egy kisebbség ellen uszítani 2020-ban egészen más, mint a nagyhatalmú klérus világi hatalmát visszanyesni 1905-ben.
Végül azért is, mert magát az egyetemi világot is támadás érte a hatalom és az azt támogató jobboldali értelmiségiek részéről. A megbélyegző „islamo-gauchiste” (kb. „iszlamista-balos”) jelzővel illetve őket (minket), a Macron-Castex-kormány lejárató-kampányt indított az egyetemek ellen, az oktatókat az iszlamizmus szellemi partnerének, szálláscsinálójának, a diákokat (az egyik baloldali diákszakszervezetet) pedig konkrétan is iszlamistának titulálva.
Értem, hogy most egy kisebbség van a célkeresztben. De a laicizmus számára a lényeg nem az, hogy kisebbség vagy többség, hanem hogy a vallásnak nincs keresnivalója a közéletben. Ezért nem értem, miben más a mai kultúrharc, ami sokszor jobbról fogalmazódik meg az iszlámmal szemben, mint a baloldali antiklerikalizmus, amely 1905-ben győzelemre vitte az egyház és állam szétválasztásának ügyét. Tehát miben más?
Abban, hogy ez a mostani nagyrészt nem más, mint píszi rasszizmus.
A baloldali antiklerikalizmus a kisebbségeket védte a katolikus klérus túlhatalmával szemben, a szélsőjobboldali muzulmánellenesség, melyet az elvileg liberális-centrista Macron-Castex-kormány újabban kezd magáévá tenni, épp ellenkezőleg: egy kisebbséget stigmatizál. Az egyetemek esetében pedig – a már előbb emlegetett jelzők mellett – megjelent az amerikai eszmék importjának vádja, mintha a posztkolonializmus és a multikulturalizmus elmélete hazafiatlan volna, megrontaná az ifjúságot, sőt: a terrorizmust táplálná.
Az oktatási miniszter mellett azért baloldaliak is kiálltak, például Charles Yves Zarka professzor. Az iszlám kapcsán a baloldal megosztottá vált?
Nem cél, hogy egységes legyen a baloldal; a nyilvános vitáknak ez a természetük, és ez így jó. Ettől függetlenül,
például egy a köztársasági eszmét megsértő szellemi kihágásokat feljelentő új intézmény létrehozására is javaslatot tesz.
De ha már a baloldal szóba kerül, ez a vita arról is szól, hogy elismerjük-e a kisebbségeket, a bevándorlók második, harmadik, negyedik generációját sújtó elnyomást mint rendszerszintű rasszizmust (tehát nem előítéletességet, hanem az intézmények – így az iskola – működéséből fakadó diszkriminációs mechanizmusok összességét), de úgy, hogy közben azt is észrevesszük, hogy mindez az elnyomás „hagyományos” formáira, a kizsákmányolásra, az osztályegyenlőtlenségekre erősít rá.
Tehát egy külvárosi fekete fiút triplán sújt a rendszer: mint „afrikait”, mint munkásszülők gyerekét és mint a minderre érzéketlen köztársaságeszme vakságának áldozatát. A baloldaliak többsége, a petíciót aláíró társaim ezt felismerték. S hogy a példámat továbbvigyem: ez a fekete fiú keresztény, de mégis kimarad az iskolából, mégis munkanélküli vagy védtelen, alulfizetett dolgozó lesz. Így talán már világos: mindennek semmi köze a valláshoz.
A francia laicizmus modellje sokban a multikulturalizmus ellen is van, elvégre egyetlen közösséget, a francia nemzetet ismer csak el politikailag. A baloldali identitáspolitikai diskurzus ebben valóban nehezen fér meg. Arról van szó, hogy a baloldal a köztársasággal szemben a partikuláris identitásokat kezdi el védeni?
Nem, a baloldal mindig is az univerzalizmust képviselte. Ezt épp a franciáktól tanulta a világ, és jó is, hogy ők továbbra is ezt képviselik. De ez a szabadság, egyenlőség, testvériség egyetemessége, nem az elnyomásé.
Az már lehet kérdés, hogy az egyéni szabadságjogokból, egyéni identitásokból mennyire lehet kollektív jogokat származtatni. És itt jön a (vallási, etnikai) közösségalapú elkülönülés baloldali, illetve a szeparatizmus jobboldali, macroni kritikája.
De hogy mennyire reflektálatlan, rosszabb esetben álszent ez a kritika, azt jól mutatja, hogy ezen a vegytiszta szekularizmuson, vegytiszta köztársaságiságon már rég túl van Franciaország. Korzikán most választottak meg egy függetlenségpárti, tehát nyíltan szeparatista szenátort, Bretagne-ban divat a breton nyelvet tanulni az állami iskolákban (is), és
állami finanszírozással; több mint kétmillió tanuló jár ezekbe. De persze ők keresztények. Gondoljunk bele, mit mondana a jobboldal, ha muszlim iskolába járnának ilyen tömegek?!
Macron elnök a laicizmus őre, vagy egyszerű jobboldali fordulat a részéről a téma felmelegítése?
Bár úgy tisztességes, ha megemlítjük, hogy a ZEP-, mostani nevén REP-iskolai programmal már évtizedek óta igyekeznek a külvárosok elhanyagolt iskoláinak elhanyagolt diákjait plusztámogatásban részesíteni. Több-kevesebb sikerrel. Mindeközben Macron az elnöki ciklusát két azóta is emlegetett, az egyenlőtlenségeket növelő lépéssel kezdte: a gazdagok által fizetett vagyonadó eltörlésével és a szegényeknek folyósított lakhatási támogatások csökkentésével.
csak eleinte jobboldali-liberális volt, aztán a sárgamellényesek mozgalma rendpárti jobboldalit csinált belőle, most meg már-már Le Pen húrjait pengeti. Végül Macron jobboldali fordulatának része az is, hogy
miközben a társadalomkritikai baloldal elemez és kutat (Felouzis és társai például bizonyították, hogy igenis van etnikai alapú szegregáció a francia iskolákban), ő előítéleteket mozgósít és kinyilatkoztat.
A laicizmus kérdése egy nagyon francia vita, elvégre a laicizmus és a republikanizmus más európai országban nem jelenik meg ilyen egyértelműen és radikálisan. Üzen mégis ez a francia vita valamit az európai és a magyar baloldalnak, vagy tényleg egy „lefordíthatatlan” francia ügy az egész?
Üzen, persze! Például, hogy
Ha kiállunk az eddigieknél kicsit határozottabban a romákért, az nem holmi liberalizmusszagú identitáspolitikai tévelygés, hanem a rendszer áldozataiért való kiállás.
A köztársasági eszmének pedig az egyetemes, emancipatorikus üzenetét érdemes magunkévá tennünk, ha már a franciák ezt most épp „elengedték”. És talán épp itt van a legfontosabb feladat: felismerni, leírni és megváltoztatni azokat az intézményi működésmódokat (az oktatásügyben, a szociális ellátásban, a gazdaságban), amelyek
Bibót „kifordítva”: létrehozzák a rabság nagy köreit.
Ha érdekel, hogy Franciaországban és más nyugat-európai országokban miként zajlott és zajlik – például a blaszfémia körül – a „kultúrharc“, itt olvashatod el.
NYITÓKÉP: Dr. Eröss Gábor / EG, FB
A gyógyszergyártó cég szerint az EU kötött velük túl későn szerződést, az EU szerint ők viszont rengeteg pénzt adtak az AstraZenecának, hogy ilyen véleletlenül se fordulhasson elő.
Egy lombardiai kórház elhunyt covidos betegeiről szóló aktáiban azzal szembesültek a nyomozók, hogy a betegek állapota hirtelen drasztikusan romlani kezdett.
A Fidesz központi e-mailcíme áll az Azonnali videóját ellopó trolloldal mögött, derítették ki.
A' HétköznaPITSAlódások punkus-banda musikálása után a' bohótz kopaszok által rútúl megveretett. De vajjon e' história ennyiben marad-é?
Hiába hív össze az ellenzék rendkívüli ülést a járványkezelésről, a fideszeseket semmi nem kötelezi arra, hogy azon meg is jelenjenek.
Eltökélt szándékuk, hogy megmentik Szlovákiát a liberálisoktól és a korrupciótól.
A firenzei jogászprofesszornak jó esélye van elkerülni az előrehozott választásokat.
Minden nap járványparáztató cikkek tucatjait termeli ki magából a magyar média, de van-e ezzel egyáltalán baj?
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.
Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.
A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.
A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!
Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.
Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?
A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.