+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. október 27. kedd, 17:20
A Neos kormányzati részvétele annyiban mindenképpen üdvözlendő, hogy az erős szakértői bázissal és tenniakarással rendelkező párt most kap lehetőséget. Ám az erőviszonyok okán feltételezhető, hogy Ludwignak csak arra kellenek, hogy velük mutassa: vége a Häupl-korszaknak, egyben vége a zöld autómentesítésnek. Ha a Neos komolyan gondolja, hogy mára szociálliberális irányba fordult, akkor azonban éppen itt kéne erőt mutatnia. De feleannyi képviselővel, mint a Zöldeké, ez nem lesz túl egyszerű.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Az október 11-i bécsi választások egyetlen kérdése az volt, hogy a szociáldemokrata Michael Ludwig, aki 2018-ban vette át az osztrák főváros polgármesterségét, kivel fogja folytatni a kormányzást.

 

Ez annyiban mindenképpen megnyugató volt, hogy

 

a vörös Bécs lényege – azaz az 1919 óta érvényes ígéret, miszerint a város (meg persze a Párt) „a bölcsőtől a sírig” mindenkiről gondoskodik – nem változik.

 

Noha a kurzi ÖVP fel tudta magát szívni egy erős egyszerre idegenellenes és neoliberális arcéllel húsz százalék fölé, az osztrák főváros lakói nem akarnak kísérletezni a világ többedik alkalommal is legélhetőbb városi címét eredményező „vörös Bécs” helyett valami mással.

 

Ezért az egyetlen tét az volt, hogy a Zöldek, akik 2010 óta részei a bécsi kormánynak, tudják-e folytatni a „vörös Bécs” bezöldesítését. E téren

 

az ökopárt hatalmas eredményeket ért el már tíz év alatt is,

 

amelyek mára a kiváló lakáspolitika mellett szintén a bécsi magas életszínvonalat biztosítják.

 

A Mariahilferstrasse után több utca is csökkentett autóforgalmú lett, növekedett a belvárosi zöldterületek száma. Noha a biciklis közlekedés tekintetében Bécs még akár a német városoktól is – és akkor a hollandokról nem is beszélünk – le van maradva, azzal, hogy a Zöldek elérték az évi 365 euróba kerülő tömegközlekedési bérletet – azaz egy egész napos utazás ezzel egy euróba kerül –, fontos lépést tettek a 21. századi városi kihívások szempontjából.

 

A szociális háló – az olcsó városi vagy városilag támogatott bérlakásoktól, amelyek az osztrák főváros lakásállományának kétharmadát teszik ki, az ingyenes óvodákon át a mindenki számára hozzáférhető jó egészségügyig – Bécsben adott, és ezt igazából még azok is elismerik, akik ideológiailag esetleg nem azonosulnak szívesen a „vörös Béccsel”. Nem véletlen, hogy mostanra

 

a neoliberálisként indult Neos is letett arról, hogy privatizálják a lakásállományt.

 

A Momentum osztrák testvérpártja inkább a korrupcióra és a transzparencia hiányára hívta fel a kampányban a figyelmet, elvégre tény: az SPÖ száz év alatt „városállampárttá” lett, a „város” és a „párt” között sokszor eleve elmosódnak a határok. (Az 1980-as évekig városi bérlakáshoz is kellett a vörös párttagkönyv.)

 

A „vörös Bécs” nincs veszélyben, de lehetne sokkal-sokkal zöldebb,

 

mert hiába teszi ki a város területének egy jelentős részét a zöldfelület, ez főleg annak köszönhető, hogy a Bécsi-erdő belóg a városba. A belkerületekben ugyanúgy kevés a fa vagy a park, mint Budapesten.

 

A „vörösök” azonban nem akartak e téren változtatni. Különösen Michael Ludwig jön azon külkerületi pártszervezetekből, amelyeknek eleve nem tetszettek az autómentesítések. A „proli” autózni akar,

 

a Zöldek a maguk posztmateriális értékrendjükkel itt élesen szembekerültek a materialista szociáldemokrata bázissal.

 

Michael Ludwig új a város élén, 2018-ban vette át az irányítást. Már kezdettől érezni lehetett, hogy a Zöldekkel nincs meg az az összhang, ami Michael Häupl, a korábbi polgármester idején megvolt. Ludwig azonban azzal, hogy most kirúgta a Zöldeket, nem csak megszabadul az autómentesítő ökopártok kekeckedéseitől, de éles határvonalat tud húzni a Häupl-korszakkal.

 

A Ludwig-korszak most kezdődik,

 

és Ludwig most fogja csak tudni igazán lecserélni az embereire a Häupl-korszak embereit. Ehhez tényleg megkapta a felhatalmazást, mert ismét 40 százalék fölé repítette a pártot.

 

Ebben a hatalmi játszmában – egyrészről a Zöldek, másrészről a Häupl-korszak ellenében – a Neos csak eszköz Ludwig számára.

 

Egy kis, kormányzati tapasztalattal nem rendelkező párt mellett Ludwig hatalma még biztosabb lesz.

 

A Ludwig-korszak pragmatikusabbnak ígérkezik ezzel. Kérdés, hogy a Neos mire megy mellette. A párt az eredeti neoliberális terveit bizonyosan nem fogja tudni és akarni megvalósítani. A korrupció elleni és a transzparencia melletti harca üdvözlendő, de egy alig hét százalékos és hét éves pártként talán nem kérdéses, hogy mennyi esélye lesz egy 42 százalékos, száz éve uralkodó szocdem párttal szemben.

 

Ettől még tény:

 

a Neos mögött komoly szakmai csapat áll, a párt főleg azon értelmiséget tudhatja maga mögött, amelynek a kurzi ÖVP túl jobbos, a Zöldek meg túl hippik.

 

A Neos amúgy a Kurz előtti ÖVP holdudvarából jött létre, az alapító Matthias Strolz eredetileg egy Kurz-cal közös új modern jobboldali liberális mozgalmat akart volna. A Neos mára – és főleg Bécsben – egy progresszív erő, amely a lassú mozgású „vöröseket” a digitalizáció, de akár a Neosnak is fontos közlekedéspolitika területén megtolhatja. Bár azért látniuk kell:

 

ha ez a 15 százalékos Zöldeknek is alig ment, miért menne majd a feleakkora liberálisoknak?

 

Addig pedig a Zöldek, akiknek e sorok szerzője drukkolt, három belvárosi kerületben bizonyíthatnak: a jópolgári Währingben, a bobo-hipszter Neubauban és a dzsentrifikálódó Józsefvárosban ők adják ugyanis a kerületi elöljárókat.

 

Olvass még Techet Pétertől az Azonnalin!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Január 20-ig három szakaszban oldják fel az eddigi szigorú járványügyi korlátozásokat.

Logikusnak nevezte Volner János az általa benyújtott választásitörvény-módosítási javaslatot. Szerinte úgy is lehet értelmezni az ügyet, hogy megvalósították a DK szándékát.

A többségében németnyelvű olasz autonóm tartomány szerdán fejezte be lakosságának letesztelését – kevesebb, mint egy százalék koronavírusos.

Kovács Gergely szerint nem az a legszomorúbb, hogy az ő indulásuk megnehezül, hanem hogy a sem Orbánhoz, sem Gyurcsányhoz tartozni nem akaró kicsiket fojták meg vele.

Ők is behódolnak az antigénteszteknek, a miniszterelnöknek pedig jelenleg az a nagy álma, hogy azokhoz még karácsony ingyenesen hozzá lehessen férni

Térjünk vissza mielőbb a schengeni zónán belüli szabad mozgáshoz, sürgeti az Európai Parlament. Mindezt a fideszesek is megszavazták, pedig Orbán már szeptember óta zárva tartja a magyar határokat.

A gyógyszergyártó szerint azonban nem verseny, hogy kinek milyen hatékonyságú vakcinája van az előzetes tesztek alapján, mert a világnak úgyis sokféle vakcinára lesz szüksége.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

A Külügyi és Külgazdasági Intézet november 26-i online kerekasztal-beszélgetése.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás