A vasárnapi bécsi választás tétje nem az, hogy marad-e Bécs vörös – és ennek köszönhetően a világ legélhetőbb városa. Mert az marad. A tét az, hogy a 21. század kihívásainak megfelelően zöldebb is lesz-e.
Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!
Vasárnap tartományi választások lesznek Bécsben, az első megmérettetésére készülő Dr. Michael Ludwig szociáldemokrata polgármesternek nincs különösebb aggódnivalója:
a felmérések szerint az SPÖ jó eséllyel akár még a 40 százalékot is megugorhatja.
Öt éve még az egységes szélsőjobboldal komoly kihívást jelentett a szocdemek számára. Ám mostanra a szélsőjobboldal kettészakadt és eleve megfeleződött: külön indul az FPÖ, és külön egykori elnöke, HC Strache és listája. Másrészről a Sebastian Kurz-féle Néppárt (ÖVP) vett át számos hagyományos szélsőjobboldali témát, de ezzel se tudnak még 20 százalékot se hozni.
Michael Ludwig főpolgármesternek a választás estéjén nagyon könnyű dolga lesz, mert kedvére válogathat majd a koalíciós partnerek közül.
Folytatja-e a tíz éve tartó kormányzást a Zöldekkel, noha számos kérdésben – főleg az autómentesítés kérdésében – éles ellentétek vannak köztük? Vagy beveszi maga mellé a Néppártot (ÖVP), amelynek gazdasági szárnyával, a Bécsi Gazdasági Kamarával most is már elég jó a viszonya, számos járványügyi gazdaságsegítő programot velük dolgozott ki közösen? Vagy a liberális Neos-szal áll össze? Ez utóbbi nem túl valószínű persze, elvégre a Neos liberalizmusa távol áll az SPÖ tényleg baloldali politikájától.
Az ÖVP-vel való koalíció ellen szól, hogy – hiába a jó viszony a Gazdasági Kamarával – a politikai ellentétek azért élesek, pláne amióta Gernot Blümel pénzügyminiszter személyében Kurz jobb- és balkeze, a yuppie jobboldal fenegyereke határozza meg a bécsi ÖVP-t. És eleve országosan is rossz üzenet lenne, ha az SPÖ összeállna Kurz pártjával.
Azaz nagy valószínűség szerint – hiába a néha persze csak választástaktikai, a kampánynak szóló keménykedés – maradnak a Zöldek a koalíciós partnerek. Ez mindenképpen örömteli.
Ugyanis Bécs nem csupán azért a világ egyik legélhetőbb városa, mert a szociáldemokraták 1919 óta gyakorlatilag egy működőképes szocializmust, jóléti „városállamot” teremtettek, amely tényleg – amint már a 1920-as években a párt hirdette –
„a bölcsőtől a sírig” gondoskodik az emberekről.
De azért is, mert Bécs azóta, hogy a Zöldek is kormányoznak, elkezdett jobban bezöldülni, egyre több autómentes övezet lett, még megfizethetőbb és jobb lett a tömegközlekedés, és a multikulturalizmust támogató politikájuk miatt ma
Bécs ugyanolyan sokszínű, mint volt egykoron a Habsburg Monarchiában,
amikor a ma muzulmánellenes szélsőjobboldal elődjei a csehek ellen hecceltek. (Akkoriban még a csehek voltak veszélyesek eszerint „a keresztény Nyugatra”.)
A vörös Bécs érdemeit már taglaltam egy írásomban. De valóban nem lehet elégszer kiemelni, hogy
1919-ben egy milyen sikeres, máig ható modell született az osztrák fővárosban.
Ebből a legismertebb a bécsi lakáspolitika, amelynek révén ma is a bécsi lakások egyharmada eleve városi tulajdon (az itteni bérleti árak jóval a piaci alatt vannak), egyharmada városilag támogatott szövetkezeti lakás (ahol ezért szintén alacsonyabbak a bérleti árak) – és csak egyharmadban tud a szent szabad piac hatni.
Ám mivel a bécsi lakások kétharmadát – közvetlenül vagy közvetve – maga a város támogatja, az ottani lenyomott bérleti árak miatt a szent szabad piac se tud teljesen elszállni. Egyetlen összehasonlítás: miközben Münchenben a lakbér átlagban 22 euró négyzetméterenként, Bécsben ennek majdnem a fele: csak 12 euró (a városi tulajdonú lakásokban összesen 6 euró csak). A fizetések nem ennyivel magasabbak Münchenben.
A vörös Bécs az élő bizonyíték arra, hogy a szocialisztikus törekvések működőképesek lehetnek, ha nem ideolológiából, hanem gyakorlati megoldásokból állnak.
Aki szerint a baloldal csak utópiákat kínál, az menjen Bécsbe – és nézze meg a valóságot.
A város vörössége mára Bécs identitásává vált, ahogy az SPÖ választási reklámja is hirdeti: „támadhatnak minket, besározhatnak minket, üthetnek minket – mi járjuk a bécsi utat”, ami nem más, mint: „Bécs szolidáris, Bécs szolidárisan szavaz, Bécs Dr. Michael Ludwig polgármesterre szavaz”.
Ez nagyon helyes. Azonban – hálistennek – ezen a választáson aztán tényleg még a leghalványabb veszélye se fenyeget annak, hogy Bécs kevésbé lenne vörös október 11. után.
A kérdés ezért az: vajon Bécs csak vörös marad, vagy zöldebb is lesz?
TÖBB ZÖLDET BÉCSNEK – HIRDETI A BALOLDALI-LIBERÁLIS OSZTRÁK ÖKOPÁRT JÓZSEFVÁROSI IRODÁJA. FOTÓ: DIE WIENER GRÜNEN / FB
Márpedig e téren a szociáldemokraták még nagyon is a 20. század gyermekei – meg persze az autózni szerető külvárosi szavazóiknak foglyai. Nem véletlen, hogy Dr. Ludwig éppen az autómentesítés kapcsán kapott össze többször is koalíciós partnerével – meg is alázva őket, éppen a választási kampányban söpörte le ugyanis a Zöldek egyik régóta (ráadásul az ÖVP és a Neos által is támogatott) tervezett tervét az első kerület (azaz a belváros) részleges autómentesítéséről.
Ma Bécs a világ egyik legzöldebb városa: a 415 négyzetkilóméter nagyságú városterületből 189 négyzetkilométer zöldfelület. Ez így nagyon szépen is hangzik, de sajnos ha már a kerületi eloszlást nézzük, látni kell: Bécs főleg a bécsi erdőbe nyúló 18. és 19. kerületeknek, valamint a „dunántúli”, nagy kiterjedésű külterületeknek (Donaustadt) köszönhetően ilyen zöld – a belső kerületekben (azaz a Gürtelen belüli részen) nagyon alacsony továbbra is a zöldfelületek száma. Mindehhez jön, hogy az autóforgalom viszont annál nagyobb.
A Zöldek jelenléte mindkét téren jelentős változásokat hozott – és hozhat. Egyrészről sikeresen tették a forgalmas Mariahilferstrassét gyakorlatilag autómentessé, másrészről a napi egy euróba kerülő éves bérlet miatt valós alternatíva az egyébként is nagyon jól kiépített tömegközlekedés.
A Zöldek további autómentesítéseket, csökkentett forgalmú utcákat, parkosításokat vagy – éppen a klímaválság miatt – ún. „coole Strassékat” akarnak, ahol vízzel hűtik a levegőt. Ezen projekt keretében valósult meg a Gürtel melletti hatalmas szabaduszoda is, amely nemcsak hűvöset visz a belváros egyik legforgalmasabb pontjára, de számos gyereknek, akik ott élnek (ez főleg a bevándorlók lakta 15. kerületet jelenti) fontos kikapcsolódási lehetőség is.
A vörös Bécs amúgy a maga korában, az 1920-as években, szintén jelentős környezeti újításokat is jelentett.
A munkások számára épített hatalmas háztömbök nem a 19. századi „bérkaszárnyák” fátlanságát, szűkösségét, sötétségét jelentették: minden ilyen új háztömböt nagy park vesz körül, a lakásokat úgy tervezték, hogy levegősek, világosak legyenek, és már akkor is számos városjóléti intézkedés keretében közös uszodákat, de akár konyhákat (stb.) hoztak létre.
Ha lehet mondani: ezt a jellegű reformszellemet ma a vörös Bécsben éppen a Zöldek viszik tovább.
Mivel ma az osztrák fővárosban a szociáldemokraták hatalma kikezdhetetlen, megingathatalan – számos városi cég, a szakszervezetek (stb.) révén egy több tízezres párthoz kötődő apparátusról beszelhetünk (az SPÖ-nek eleve 60-80 ezer „hadra fogható” aktivistája van most is) –, a mostani választás tétje az: a Zöldek csak alig látható juniorpartnerként a szocdemek többségét tudják biztosítani, de mást nem? Vagy tudják-e folytatni (néha éppen az SPÖ-vel szemben) a tömegközlekedés-barát, az autóforgalmat korlátozó, a zöldfelületeket a belvárosban is növelő eddigi sikeres projektjeiket?
Aki ma Bécsben szavaz, szavazzon a Zöldekre, mert ez egy 2 in 1-opció.
A Zöldek biztosan megadják a többséget a vörös Bécshez – de ezen felül ők teszik a várost a 21. századi értelemben is vörössé, azaz zölddé.
Olvass még Techet Pétertől az Azonnalin! Vitáznál vele? Írj!
Tetszett a cikk?
Az Azonnali hírlevele
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.
