+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2020. október 27. kedd, 14:51
Tíz év után véget érhet Bécsben a vörös-zöld-koalíció, ezzel végleg vége a Häupl-korszaknak. Az októberi választást fölényesen megnyerő Michael Ludwig szociáldemokrata polgármester a Momentum osztrák testvérpártjával, a neoliberális Neos-szal szeretné folytatni. Mindez kevéssé az SPÖ liberális fordulatával, hanem számos szocdem zöldellenességével függ össze. A Neos pedig kicsisége miatt könnyebb partnernek bizonyulhat.

Az október 11-i bécsi tartományi választásokat a várost – a diktatúrák megszakításait nem számolva – 1919 óta uraló szociáldemokraták (SPÖ) olyan jelentős előnnyel nyerték (több, mint 42 százalékot kaptak), hogy kényelmesen válogathattak a koalíciós partnerek között.

 

Michael Ludwig, aki 2018-ban vette át a bécsi polgármesterséget, a Heinz-Christian Strache miatt eleve kétrészre szakadt és népszerűségének majdnem kétharmadát elvesztő szélsőjobboldallal nem kívánt összefogni, de ők jelenleg nem is játszanak fontos szerepet Bécsben.

 

A Zöldek nem tetszettek a külkerületek elvtársainak

 

Az SPÖ ugyan 2010 óta a Zöldekkel irányítja az osztrák fővárost, de ez számos szocdem pártszervezetnek – főleg azon külső kerületekből, amelyek Ludwig bázisát adják – nem tetszik.

 

Főleg a közlekedéspolitikában alakultak ki konfliktusok a szocdemek és az ökopárt között:

 

az elmúlt 10 évben a Zöldeknek több belvárosi utcaszakaszról is sikerült kitiltaniuk vagy legalább mérsékelniük az autósforgalmat. A Zöldek a biciklisközlekedést és a napi egyeurós jegy bevezetésével a tömegközlekedést akarták erősíteni – a szocdemeknek azonban sok volt az autóellenesség.

 

Már a választási kampányban is többször hajba kapott Ludwig és zöld polgármester-helyettese, Birgit Hebein a közlekedéspolitikában, sőt, Ludwig az utolsó percekben még a Zöldek egy presztízsprojektjét, az első kerület autómentesítését is megvétózta.

 

BIRGIT HEBEIN EDDIGI ALPOLGÁRMESTER, A ZÖLDEK BÉCSI ELNÖKE TÚL AUTÓELLENES VOLT A VÖRÖSÖK SZEMÉBEN. FOTÓ: BH / FB

 

Noha akkor ezek a lépések tűnhettek választási kampánytaktiktának is, tény, hogy felmerült: Ludwig esetleg a választások után azon konzervatív Néppárttal folytatná, amelynek gazdasági köreivel, a Bécsi Gazdasági Kamarával eleve nagyon jó viszonyt ápol. Ludwig például a Zöldeket megkerülve az ÖVP-közeli Gazdasági Kamarával dolgozta ki a kínai koronavírus-járvány miatti gazdasági mentőcsomagokat is.

 

Azonban az ÖVP bécsi listavezetője, Sebastian Kurz osztrák kancellár jobbkeze, Gernot Blümel pénzügyminiszter mégiscsak ideológiailag túlságosan jobbra tolta a pártot, azaz az SPÖ-ÖVP-nagykoalíció nem volt valószínű.

 

Mivel azonban az SPÖ olyan sok mandátumot szerzett, hogy csak pár hely kell neki az abszolút többséghez,

 

a neoliberális, jómódú urbánus réteget képviselő Neos is felértékelődött a szemükben,

 

amely 7,47 százalékot szerzett (közel másfél százalékponttal többet, mint öt éve).

 

A Neos könnyebb partnernek ígérkezik, mint a Zöldek

 

Noha a Neos, amikor 2013-ban megjelent az osztrák politikai életben, jobboldali liberális véleményekkel (például a vízkészlet vagy a bécsi városi lakásállomány privatizációjának ötleteivel) sokkolta a közvéleményt, mára visszavett a neoliberalizmusából.

 

Egyrészről belátták, hogy az etatista Ausztriában neoliberalizmussal nem sokra mennek. Másrészről eleve a párt ideológiailag is számos kérdésben inkább balrább tolódott, bár még mindig egy alapvetően jobboldali liberális pártról van szó az esetében, amely azonban társadalom- és EU-politikai kérdésekben akár még a Zöldeknél is progresszívebb.

 

Bécsben pedig Christoph Wiederkehr személyében egy olyan politikussal vágtak neki a választásoknak, aki ugyan kritizálta a vörös Bécs átláthatatlan struktúráit (a vörös Bécs és a szocdemek gazdasági háttérvilágáról itt írtunk bővebben), de kezdettől fogva nem zárkózott el attól, hogy juniorpartnerként beálljon a bírált szocdemek mögé. Mivel

 

a konzervatívok túl jobbosak, a Zöldek pedig közlekedéspolitikában túl kekeckedőek lettek a szocdemek számára,

 

a választások után már több külső kerületi SPÖ-vezér szorgalmazta: ne a Zöldekkel, hanem a Neosszal folytassák. Michael Ludwig megfogadta a kérésüket: kedd délben jelentette be, hogy

 

a Neosszal kezd koalíciós tárgyalásokat, ami sokként érte a bécsi Zöldeket.

 

A NAGYPOLITIKÁBAN EDDIG GYAKORLATILAG ISMERETLEN CHRISTOPH WIEDERKEHR (JOBBOLDALT), A NEOS BÉCSI VEZETŐJE MÁR A MÚLT HETI TÁRGYALÁSOKON MIGNONT AJÁNDÉKOZOTT MICHAEL LUDWIG SZOCDEM POLGÁRMESTERNEK. FOTÓ: ChW / FB

 

Miért döntött így Ludwig?

 

Ludwig döntése hatalompolitikai lehet. A 42 százalékos SPÖ mellett a majdnem 15 százalékos Zöldek több beleszólást kérhetnek a közös kormányzásba, mint azon alig nyolcszázalékos Neos, amelynek

 

szemét a „vörösök” majd kiszúrják egy jól hangzó, de nem túl fontos portfólióval. A Neos viszont mégis hatalomra tehet szert,

 

a párt eddig egyetlen tartományban se volt kormányon. Most Bécsben tehát először próbálhatja ki magát kormányzati szerepben.

 

KÖRMÉRE NÉZÜNK AZ SPÖ-NEK: EZ VOLT A NEOS KAMPÁNYSZLOGENJEI IDÉN BÉCSBEN. NÉZD VISSZA A TÖBBI PLAKÁTOT A FOTÓRIPORTUNKBAN! FOTÓ: PÁL BENEDEK / AZONNALI

 

Fontos szempont az is, hogy a mostani döntésével Michael Ludwig végleg nyilvánvalóvá tette: vége a Häupl-korszaknak. Michael Häupl 2018-as lemondásáig huszonöt éven állt Bécs és a bécsi SPÖ élén. Utódlásáért harc alakult a belvárosi kerületek támogatását élvező Andreas Schieder és a külkerületek által favorizált Ludwig között. A harc arról is szólt, hogy merre tartson a bécsi SPÖ: az igazi balliberális értelmiségi Schieder a pártot urbánusabbá, nagyvilágibbá tette volna, Ludwig szerint azonban a bécsi vörösöknek továbbra is a külkerületek adják a bázist, azaz nincs értelme a Zöldek mellé egy másik értelmiségi balliberális pártot csinálni.

 

Mindez az országos politikára is kihathat, elvégre ezzel a Neost be lehet húzni ott is egy közös ellenzéki stratégiába. Miközben ugyanis országosan a Zöldek az ÖVP-vel közösen kormányoznak, a Neos és az SPÖ ellenzékben ül. Ha a Neost sikerül az SPÖ-nek lekapcsolnia a jobboldalról – elvégre a Neos eredeti terve az lett volna országosan, hogy velük kössön koalíciót Sebastian Kurz, ehhez azonban nem volt meg a kellő többség –, akkor a következő választásokon

 

egy SPÖ-Neos-Zöldek-hármas lehet a kurzi jobboldal alternatívája.

 

Ludwigot azonban most leginkább bizonyosan az érdekelhette, hogy a Neosszal összefogva lezárhassa a Häupl-korszakot és akár még a Zöldek egyes intézkedéseit vissza is fordíthassa, noha közlekedéspolitikában a Neos sem épp autóspárti (például a bécsi belváros autómentesítését a Zöldek a Neosszal közösen dolgozták ki).

 

MICHAEL LUDWIG AZ SPÖ ÉRTELMISÉGI ÉS BELVÁROSI KÖREIVEL SZEMBEN AZON KÜLKERÜLETEKET KÉPVISELI, AKIK SOHASEM KEDVELTÉK KÜLÖNÖSEN A ZÖLDEKET. LUDWIG NÉPKÖZELSÉGÉT A KAMPÁNYBAN IS HANGSÚLYOZTA: A KÉPEN ÉPPEN KUKÁSNAK ÖLTÖZVE KAMPÁNYOL. FOTÓ: ML / FB

 

Ha érdekel, hogy Techet Péter szerint miért lett volna mégis fontos a Zöldekkel való kormányzás folytatása, itt olvashatod vissza.

 

NYITÓKÉP: Michael Ludwig a tömegközlekedési vállalat dolgozóinál kampányol / ML, FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ez a’ Tsúfos Tükör, mely a’ jó-kedvnek istápja, ’s kímélet nélkül való ostora mind a’ kevély hatalmasságoknak, ’s meg-általkodott rosszaknak, mellyek e’ Hazát ’s a’ Világot fenyegetik.

Hogyam gyógyíthat meg egy pszichológus egy sárkányt? Mit lépjünk, ha az erdei boszorkány fura dologra kér minket? Minden kiderül Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2020 című válogatásból.

Ingyen netet most nem adnak, inkább a digitális oktatáshoz és a gazdaság újraindításához kapcsolódó oldalakat teszik szabadon elérhetővé.

A Vaslady tizenöt évig vezette a brit Konzervatív Pártot, és tizenegy évig a szigetország első női miniszterelnöke volt.
De miért is mondott le
1990. november 22-én?

Hétvégén mérsékelt érdeklődés mellett zajlott Szlovákiában a tömeges tesztelés harmadik fordulója. A kormánykoalíción belüli feszültségekből két újabb válságkezelési terv is született.

Ma több hír esik arról a magyar médiában, hogy mi folyik innen 5000 kilométerre, mint a magyar határtól 200 kilométerre. Ezt szerettük volna megváltoztatni egy kicsit erre a pár napra.

Van-e helye Boszniának az Európai Unióban? És miért lógott sokáig Orbán Viktor irodájának falán az ország térképe? Politikusok válaszolnak. Videó!

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

A Külügyi és Külgazdasági Intézet november 26-i online kerekasztal-beszélgetése.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás