+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2020. szeptember 29. kedd, 18:10
Az Európa Kulturális Fővárosa-program keretében a horvát tengerparti város egy toronyházára vörös üvegszilánkokból álló ötágú csillagot helyeztek ki. Az elüldözött olaszok képviselői tiltakoznak, a város szociáldemokrata polgármestere védelmébe vette a vörös csillagot.

A horvátországi Fiume (Rijeka) az Európai Kulturális Fővárosa-program keretében a város változatos múltját szeretné többek között középpontba helyezni: egykori olasz többségű magyar kikötőből Gabriele D´Annunzió kalózállama lett, majd jött a fasiszta uralom, a német megszállás, és végül a jugoszláv korszak. Mivel a hagyományosan baloldali városban erős az antifasizmus – amit az olasz uralom alóli felszabadítással kötnek össze –, a városvezetés már januárban elhatározta:

 

a város szívében álló, még Mussolini alatt épült toronyház tetejére vörös csillagot tesznek ki.

 

AZ ÉPÜLET MÉG MUSSOLINI ALATT ÉPÜLT, A JUGOSZLÁV IDÖKBEN HATALMAS TITO-FELIRAT VOLT A TETEJÉN, AMI 1990-BEN KERÜLT LE. FOTÓ: LOKALPATRIOTI-RIJEKA.COM

 

Az alkotás tudatosan megosztó: sokaknak jelentheti eleve a szocializmus előtti tisztelgést, de

 

mivel a csillag összetört vörös üvegszilánkokból áll, utalhat éppen a szocializmus kudarcára is.

 

Mivel a kínai koronavírus miatt számos programot eleve le kellett mondani vagy el kellett tolni, a tervezett május 3-i időpontban, amikor a város 75 éve felszabadult, nem tudott kikerülni a vörös csillag. Szeptember 20-án azonban megtörtént mégis: 1943. szeptember 20-án alakult meg a horvát antifasiszta ellenállás szervezete, a Zavnoh – erre emlékezve helyezték ki a vörös csillagot a toronyházra.

 

NOHA A TITO FELIRT NINCS MÁR OTT, ÚJRA KINT A VÖRÖS CSILLAG A FIUMEI KORZÓ VÉGÉN ÁLLÓ TORONYÉPÜLETEN. FOTÓ: UNIONE DEGLI ISTRIANI / FB

 

A Zavnoh ezen a napon nemcsak megalakult, de egyben ki is mondta: nemcsak azon területeket kívánja felszabadítani, amelyek a második világháború előtt a királyi Jugoszláviához (a világháború alatt meg nagyrészt az usztasa bábállamhoz) tartoztak, hanem az első világháború után Olaszországhoz került Fiumét, Isztriát és a dalmáciai Zárát (Zadart) is. Ezzel

 

az antifasizmust összekötötték a horvát (vagy jugoszláv) nacionalizmussal is.

 

Nem véletlen, hogy amikor Tito partizáncsapatai a térséget – amúgy egészen Triesztig – 1945 májusában felszabadították a német megszállás alól, számos olasz elmenekült, mert megtorlástól tartottak. Tény: ahogy Trieszt és Fiume, úgy Isztria többsége is akkor még olasznyelvű volt, bár ez sokban a Mussolini-idők brutális olaszosításának, a horvát és a szlovén nyelv teljes elnyomásának volt „köszönhető”.

 

A helyi olaszok közül többen is bosszútól tartottak – erre volt is példa: Tito csapatai Trieszt közelében tucatnyi olaszt lőttek bele barlangokba a Karszt-vidéken (ún. foibe) –, vagy eleve nem akartak élni egy kommunista országban, ezért kivándoroltak Olaszországba.

 

Hozzá kell tenni persze, hogy ellenkező irányú vándorlást is volt,

 

számos olasz kommunista ugyanis éppen Tito államát választotta a kapitalista Olaszország helyett: csak a Trieszt melletti Monfalcone városából többezer olasz munkás költözött át Jugoszláviába,

 

hogy segíthesse a kommunizmus építését. Mivel többségük sztálinista volt, Tito 1948 után, amikor szakított Moszkvával, munkatáborokba internálta nagyrészüket. Noha az 1945-ös felszabadításkor Tito még megígérte, hogy Fiume kétnyelvű maradhat (1945-ben még a lakosság több, mint kétharmada olasz volt),

 

1953 után betiltották a kétnyelvűséget, ami miatt a megmaradt olaszság jelentős része is inkább kivándorolt

 

– ma Fiume lakosságának kevesebb, mint két százaléka (azaz olyan 2000 ember) vallja magát olasznak.

 

A vörös csillag vagy Tito tehát igencsak megosztó téma: az elvándorolt olaszoknak (ún. esuli), akik jelentős lobbival rendelkeznek ma is az olasz jobboldalon, az üldöztetést jelenti. Bár hozzá kell tenni: noha voltak valóban gyilkosságok, az olaszok többsége 1945 után önként döntött a kivándorlás mellett. Alapvetően csak azon olaszok maradtak, akik ideológiailag is tudtak azonosulni a kommunista rendszerrel.

 

VOJKO OBERSNEL SZOCDEM POLGÁRMESTER (BALOLDALT EGY VETERÁN PARTIZÁN MELLETT) ÜDVÖZÖLTE A VÖRÖS CSILLAG VISSZAKERÜLÉSÉT A TORONYHÁZRA. FOTÓ: VO / FB

 

A vörös csillag felállítása ismét előhívta a régi frontvonalakat, amelyekben a jugoszláv antifasizmus erősen horvát nacionalistának is számít, az ezzel szemben álló olaszok pedig a saját nacionalizmusukat fedik el antikommunizmussal. A vörös csillag szeptemberi felállítása ellen tiltakozott az elmenekült olaszokat képviselő, erősen jobboldali, trieszti székhelyű Isztriaiak Uniója is. Felemelte a szavát azonban a horvátországi olasz kisebbségi szervezet, az Olasz Unió (UI), amely szerint

 

„súlyos politikai és kulturális hiba” volt felállítani egy vörös csillagot egy olyan városban, ahol ez a jelkép nem csak a felszabadulást, de számos olasznak a menekülést jelenti inkább.

 

De horvát részről is volt tiltakozás: az 1991 és 1995 közötti horvát ún. honvédő háború (más neveken: jugoszláv polgárháború, délszláv háború) veteránjai tüntetést is rendeztek Fiumében a vörös csillag ellen.

 

Vojko Obersnel, a város szociáldemokrata polgármestere azonban védelmébe vette – ráadásul nem pusztán a kulturális performasznak szánt vöröscsillag-állítást, de magát a vörös csillagot is:

 

„Hol lenne ma Isztria és Fiume, ha nem lett volna vörös csillag?”

 

tette fel a kérdést a városvezető, utalva arra, hogy a vörös csillag alatt harcoló partizánok nem csupán felszabadították, de Jugoszláviához is csatolták az addig olasz részeket.

 

OBERSNEL 2017-BEN AZT IS TÁMOGATTA, HOGY A HABSBURGOK KÉTFEJŰ SASA VSSZAKERÜLHESSEN AZ ÓRATORONYRA (AMINT A KÉPEN LÁTSZIK IS). FOTÓ VO / FB

 

Vojko Obersnel persze nem csak a jugoszláv emlékekkel szemben megengedő. A polgármester támogatta 2017-ben, hogy a város jelképének számító Óratorony tetejére kerüljön vissza a fasiszták által levert Habsburg-sas. De ő volt az egyik legnagyobb szószólója annak is, hogy a város visszakaphassa a magyar időkben használt történelmi lobogóját, amit a zágrábi belügyminisztérium többször is megtiltott Fiumének.

 

NYITÓKÉP: Vörös csillag a fiumei toronyházon / Rijeka2020, FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A TUI már építi át ennek megfelelően a portugáliai és Kanári-szigeteki hoteljeit.

Kedden három fontos magyar közéleti személyiség koronavírus-tesztje is pozitív lett. Van, aki már a tüntetek kezelésekor otthoni karanténba vonult, és van, aki örül, hogy nincs tüdőgyulladása.

Hol tart majd Magyarország 2030-ban? EU-tagok leszünk-e akkor még? Milyen adottságaink vannak? Kihasználjuk-e ezeket? Mit kellene tenni? Elolvastuk az Egyensúly Intézet új kötetét.

A romániai megyei közegészségügyi hivatalok már nem állnak a helyzet magaslatán, most két település nevét keverték össze.

Daniel pátriárka figyelmeztette őket: '89-ben a kommunisták is valami hasonlóval rukkoltak elő, s lám, hamarosan el is buktak.

Az ápolásért felelős államtitkár azt tanácsolja a családoknak, ünnepeljék a karácsonyt inkább kétszer és kisebb létszámban.

Mutatjuk, hogyan néz ki a gyakorlatban a szoft lockdownnak nevezett lélekölés. Fotóriport Firenzéből!

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás