+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2020. szeptember 5. szombat, 08:00
Soós Zoltán független jelöltként, több párt támogatásával indul a marosvásárhelyi polgármesterségért. A városnak húsz éve nem volt magyar polgármestere, élhetőségben nemcsak az erdélyi nagyvárosok, hanem a székelyföldi kisvárosok is elhagyták. De miért? Mihez kezdene az RMDSZ-es képviselőkkel a független Soós, ha nyerne? Kolbászt eszik, vagy miccset? Interjú.

Marosvásárhely tényleg Székelyföld fővárosa?

 

Hagyományosan annak számít, de jelenleg Maros megye központja. Kulturálisan azt lehet mondani, hogy Erdélyben Marosvásárhely a legjelentősebb magyar lakossággal rendelkező város, így értelemszerűen fontos kulturális központ is. Mindig is vitatott volt, hogy mi Székelyföld fővárosa: Marosvásárhely vagy Székelyudvarhely?

 

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád az Azonnalinak azt nyilatkozta, hogy Sepsiszentgyörgy Székelyföld szíve. Ha ők a szív, akkor Marosvásárhely mije Székelyföldnek?

 

Ezt testvériesen mi úgy osztottuk el, hogy Sepsiszentgyörgy Székelyföld szíve, Székelyudvarhely az anyaváros és Marosvásárhely a főváros. Ez a felosztás azért készült, hogy ne legyen vita. Ez persze csak vicc. (Nevet.)

 

Hogyhogy nincs magyar polgármestere Marosvásárhelynek 2000 óta, vagyis húsz éve?

 

A kétezres évek elején Marosvásárhely egy olyan tervnek volt a része, ahol központi gondolat volt, hogy itt román polgármester legyen.

 

Ennek a gondolkodásnak a gyökerei a kilencvenes évek román belpolitikájában keresendők. A román polgármester jelenléte az elmúlt húsz évben pont, hogy nem vált be, sőt: egyenesen katasztrofális városvezetést alakított ki. Ennek köszönhető, hogy most Marosvásárhelyen románok és magyarok, nemzetiségtől függetlenül változást szeretnének. A városlakók meggyőződtek arról, hogy nem a polgármester nemzetisége az, ami befolyásolja a város jövőjét, hanem az, hogy milyen csapat áll mögötte és milyen teljesítményt tud felmutatni.

 

Mennyire valós az az állítás, amelyet több sajtótermék is használ, hogy Marosvásárhely frontváros? Tehát fele-fele arányban lakják románok és magyarok: a két nemzetiség között nagy a küzdelem a vezető pozícióért?

 

A nemzetiségek között nincs se konfliktus, se küzdelem. A város lakosságán belül a nagyon sok vegyesházasság következtében a hangulat kifejezetten jó.

 

Marosvásárhely lakosságának mintegy 20 százalékáról mondhatjuk el azt, hogy mindkét nemzetiséghez kötődik. Vegyes, román és magyar gyökerekkel rendelkezik, vagy pedig jelenleg vegyesházasságban él.

 

A két közösség között politikai ellentét van. Ezt a politikai ellentétet mesterségesen tartották fenn az évek során annak érdekében, hogy ez a korrupt figura (Dorin Florea, aki 2000 óta Marosvásárhely polgármestere – a szerk.), aki ma még Vásárhelyen van, békésen tudja folytatni a rablógazdálkodását. Ennek a vezetésnek csak az volt a célja, hogy Marosvásárhely lemaradjon, ne fejlődjön, a lakosság elvándoroljon. A frontváros jelleget mindkét közösség megelégelte. Floreáék igazi rablógazdálkodást folytattak, a fanarióta hagyományt idézték fel.

 

Mit ért azalatt, hogy fanarióta?

 

Ez a bizánci kultúrának az egyik vetülete. Görög származású uralkodók honosítottak meg a román fejedelemségekben a 18. században egy igazi rablógazdálkodást. Floreaék ugyanezt követték, a város nem fejlődött.

 

Florea csapatának bankszámlái és zsebei viszont növekedtek a város gazdálkodásának rovására.

 

Ezzel a szemlélettel szemben vállaltuk a küzdelmet. Más romániai városokban a polgármestereket akár kisebb kihágásokért is letartóztatták, de Marosvásárhelyen erre nem került sor. Szerintem a marosvásárhelyi magyar és román lakosság számára mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy a polgármester tevékenykedése nem szolgálta még a román közösség érdekeit sem. Ugyanúgy károsan érintette őket is ez a rendszer, tönkretette a lehetőségeiket. A fiatalok tömegesen elvándoroltak ebből a városból, az elmúlt húsz évben mintegy húszezer ember hagyta el Marosvásárhelyt.

 

SOÓS ZOLTÁN DIPLOMÁJA SZERINT TÖRTÉNÉSZ, RÉGÉSZ, ERDÉLYI TANULMÁNYAI UTÁN TANULT A CEU-N IS. 2006 ÓTA VEZETI A MAROS MEGYEI MÚZEUMOT, ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ IS VOLT MÁR MAROSVÁSÁRHELYEN.

 

Az én víziómban úgy indíthatjuk el a változást, ha a fiatalokat hazahozzuk. Marosvásárhelyt össze lehet hasonlítani a Funar-éra (Gheorghe Funar Kolozsvár ultranacionalista polgármestere volt a kilencvenes években – a szerk.) Kolozsvárával, hiszen 2004-ig az is egy nagyon nyomott hangulatú szürke, leszakadt város volt. Mostanra pedig nagyon dinamikussá, Erdély legfejlettebb városává vált.

 

Kolozsvár, Brassó és Nagyszeben után Marosvásárhely történelmileg Erdély legjelentősebb városa volt. Mostanra oda jutottunk, hogy Gyulafehérvár, Beszterce, sőt még a székelyföldi kisebb városok is az élhetőség szempontjából messze megelőzték Marosvásárhelyt. Nagyváraddal meg Temesvárral meg össze sem lehet hasonlítani a mostani Vásárhelyt.

 

Miért szakadt le ennyire Marosvásárhely?

 

A rablógazdálkodás miatt. Nincsenek munkahelyek, nem épültek terelőutak, nincs fejlett közszállítás. (Erdélyben ez a neve a tömegközlekedésnek – a szerk.) Odáig merészkedett ez az adminisztráció, hogy minden rendezvényt igyekezett akadályozni, nehezen engedélyeztek bármit is.

 

Mit tanulhatna Marosvásárhely az ön által előbb felsorolt sikeres erdélyi nagyvárosoktól, hogy gazdaságilag prosperáló, pörgős várossá váljon?

 

A legfontosabb szerintem az online közigazgatás bevezetése, illetve a költségvetés átláthatósága. Jelenleg a városi szerződések nem nyilvánosak, ha valaki igényli az információt egy adott szerződés kapcsán, akkor nem adják neki ki, vagy nagyon nehezen, törvényszéki úton lehet kötelezni a városvezetést ezeknek a nyilvánossá tételére. Mindez arra utal, hogy a városvezetést teljesen átszövi a korrupció. Az én polgármesterségem estén ezt kívánom felszámolni.

 

Minden közbeszerzést nyilvánossá szeretnék tenni, illetve a városi cégek esetében is átláthatóságot szeretnék bevezetni.

 

Ha ezt a klasszikus rablógazdálkodást megszüntetjük, akkor több pénz marad a költségvetésben. Jelenleg a megbízásoknak felét pénzmosásra, a városi költségvetés megcsapolására használják. A fiktív szerződéseket is fel kívánom számolni. Ezek mellett az elmúlt évek során mintegy 80 millió eurós tartozást halmozott fel a korábbi városvezetés, anélkül, hogy ennek a pénznek Marosvásárhelyen különösebb látszata lett volna. Igazából a vásárhelyi tragédiát ez jelentette. Vagyis nem az volt, hogy elköltöttünk sok pénzt és voltak megvalósítások, hanem az adósságok a megvalósítások nélkül halmozódtak fel. Például 70 millió lejt (mai árfolyamon 5,2 milliárd forintot – a szerk.) költöttek sporttámogatásokra, ennek ellenére Marosvásárhelyen minden sportklub csődbe ment, vagy nem működik rendesen.

 

Melyik romániai párthoz van bekötve Florea? Vagy helyi hálózatot működtet csak?

 

Valamikor tagja volt országos pártoknak, azonban jelenleg már elszigetelődött a fővárostól is. Igazából a helyi közigazgatás kulcsembereit vásárolják meg, fizetik le. Mindegy, hogy ügyészség, rendőrség, a korrupcióellenes hatóság, meg tudják fizetni, hogy becsukják a szemüket, vagy hogy a készülő korrupciós iratcsomók eltűnjenek a megfelelő időben.

 

Floreaék nagyon hatékonyan tudtak pánikot kelteni, egyfajta magyarveszéllyel riogattak. Azt mondták, hogy ha ők nincsenek, akkor a magyarokat nem lesz, aki ellenőrizze.

 

Az elmúlt húsz évben erre a nem létező magyarveszélyre támaszkodva építették fel ezt a korrupciós hálózatot. Szerencsére ez a román lakosságot is zavarja: a vásárhelyi románoknak több, mint 60 százaléka úgy látja, hogy Marosvásárhely nem jó irányba fejlődik.

 

Mit ígér ön a kampányában a helyi románoknak?

 

Ha visszagondolunk az erdélyi etnikai konfliktusokra, kijelenthető, hogy azokat általában nem a helyi közösségek feszültségei, hanem külső tényezők hozták ide. Az 1990-es marosvásárhelyi fekete március sem egy helyi konfliktus volt, mert az erdélyi emberek sokkal békésebb természetű emberek, egymás mellett élnek többszáz éve, rokoni, baráti kapcsolatok alakultak ki.

 

A marosvásárhelyi konfliktus a Securitate maradványainak a megmentését célozta, és KGB-s forgatókönyv alapján Bukarestből vezényelték.

 

Szerintem egy etnikumok közti konfliktus nem úgy néz ki, hogy délben elkezdődik, és másnap éjjel véget is ér, ez is mutatja annak megrendezettségét. Nem úgy a kilencvenes évekbeli jugoszláviai események, ami az etnikumok közötti konfliktus extrém példája: világosan látszik, hogy az egy többéves, elhúzódó folyamat, rengeteg áldozattal.

 

 

A marosvásárhelyi nem ilyen volt szerencsére, és mostanra már az 1990-es események sem tudnának megismétlődni. Ma az emberek már nem manipulálhatók olyan könnyen mint akkor, illetve

 

a román és a magyar közösség egyike sem törekszik uralomra a másik fölött.

 

Ennek jele az is, hogy a 40 év alatti fiatal román korosztály sokkal nyitottabb egy magyar polgármester megválasztására. Őket nem a polgármester nemzetisége érdekli, hanem az, hogy legyen egy élhető város, ahonnan nem kell elvándorolni. Ma a román és a magyar közösség problémái nagyrészt azonosak, persze kisebb, különleges esetekben különböznek. Mindkét közösséget leginkább a megélhetési problémák, az elvándorlás, a városfejlődésnek a hiánya, a korrupció és a városi infrastruktúra rossz állapota sújtja. A nemzetiségi kérdés szerintem maximum valahol a tizedik problémája a város lakosságának.

 

Milyen a két közösség kapcsolata?

 

Én úgy észleltem, hogy annak ellenére, hogy a marosvásárhelyi magyar közösség számbelileg az egyik legnagyobb Erdélyben, és mint ilyen a legjelentősebb, érdekes módon kialakult itt egy toleráns légkör. Szerintem ennek jó példája, hogy

 

a Marosvásárhelyre befektető cégek természetesnek gondolják a kétnyelvűséget.

 

Számukra az a fontos, hogy mind a magyar, mind a román ügyfél elégedett legyen. Meg hát ne felejtsük el a Marosvásárhely körüli falvakat se. Ezeknek a többsége, a tizennégyből vagy nyolc magyar többségű. Ennek a nemzetiségi kérdésnek jelenleg szerintem nincs relevanciája. A Florea-rendszer tudatosan bosszantotta a magyarokat, szándékosan nem helyezték ki a kétnyelvű utcanévtáblákat, holott a törvény kötelezte volna őket erre, Marosvásárhely magyar lakossága ugyanis jóval meghaladja a törvényben előírt 20 százalékot.

 

Ha ön lesz a polgármester, bele fog-e kezdeni egy múltfeldolgozási folyamatba a fekete március kapcsán? Kutatja-e majd történészbizottság az akkor történteket, lesz-e emlékműve az akkori eseményeknek?

 

A történeti feldolgozás esete klasszikus példája a párhuzamos, egymás mellett elbeszélésnek.

 

A hivatalos román álláspont továbbra is az, hogy nem a Securitate maradványai szerveztek egy eseménysorozatot: ez etnikai konfliktus volt,

 

ahol a magyarok és a románok ugyanolyan hibásak voltak. Ezzel szemben számos magyar szakmunka született (például László Márton – Novák Csaba Zoltán: A szabadság terhe című kötetük – a szerk.), amely hivatalos források alapján bemutatta, hogy szervezett provokáció történt Marosvásárhelyen. Sőt, ezen forgatókönyv alapján ismétlődött meg Bukarestben az úgynevezett bányászjárás is (ez az az esemény volt, amikor 1990. június 13-15. között Zsil-völgyi bányászok verték szét a bukaresti ellenzék tüntetését – a szerk.).

 

Azt is fontos hangsúlyozni, hogy tavaly a román főügyészség vádat emelt Ion Iliescu, akkori államfő ellen mind a marosvásárhelyi, mind pedig a bukaresti eseményekkel kapcsolatban. Szerintem innen az derül ki, hogy a román politikai elitben is van egy elszámolási vágy az akkori szereplőkkel szemben. Vagyis meg kívánnak szabadulni a kilencvenes évekbeli politikai elittől, amely Románia fejlődését és európai uniós integrációját mintegy húsz évvel vetette vissza.

 

Ön 2016-ban is megpróbálkozott a marosvásárhelyi polgármesteri szék megszerzésével. Akkor alulmaradt Dorin Floreával szemben. Mi változott azóta, miért szavazzanak önre idén a marosvásárhelyiek?

 

Négy évvel korábban nem rendelkeztünk elégséges erőforrással, hogy jelentős román nyelvű kampányt folytassunk. Ennek meg is lett a hatása, sőt

 

a választások éjszakáján lefüleltük a városvezető csapatát, amint hamis szavazólapokat töltöttek ki.

 

Feljelentést is tettünk, bizonyítékokat mutattunk be, de az ügyészség úgy ítélte meg, hogy ez nem volt elégséges ahhoz, hogy új választásokat szervezzenek. A 2020-as kilátásaink jobbak: most románul is kampányolunk. A marosvásárhelyi magyar közösség előtt eddig is ismert voltam, nem kellett felépíteni engem mint jelöltet. Az elmúlt félévben a román szavazók körében is rengeteget dolgoztam, hogy nőjön az ismertségem.

 

Mi a terve a Marosvásárhely határában található vegyi kombináttal, amely már hetven év óta szennyezi Marosvásárhely és Maros megye levegőjét?

 

A vegyi kombinát Marosvásárhely egyik legnagyobb munkaadója, és a helyi adók legnagyobb befizetője. Viszont nem hanyagolható el az sem, hogy ezek mellett jelentős légszennyezési forrás is. Felvettük a kapcsolatot a gyár vezetőségével, és közöltük velük, hogy a választási győzelem esetén számomra nem lesz elégséges az, amit az elmúlt években tettek. Csökkent a légszennyezés mértéke, korszerűsítették a kéményeket, de ez tovább kell folytatni.

 

Mi azt szeretnénk, hogy vagy egy nulla károsanyag-kibocsátásos üzem legyen – ennek számtalan példája van Magyarországon vagy Ausztriában, Csehországban –, vagy pedig folyamatosan fogjuk ellenőrizni őket. Jelenleg nem ellenőrzik folyamatosan a légszennyezést a városban. Ha megválasztanak, akkor rákényszerítem a céget a törvények betartására.

 

Ennek lehetnek politikai eszközei is, például az, hogy helyi népszavazást írunk ki, hiszen a legfontosabb az emberek egészsége és a levegő minősége. Ma Marosvásárhely Románia egyik legszennyezettebb városa. Ez biztosan nem maradhat így.

 

Beszéljünk kicsit a marosvásárhelyi repülőtérről. Hogyan fordulhat elő, hogy nincsenek rendszeres buszjáratok sem a városközpont, sem pedig a székelyföldi kisebb városok (Csíkszereda, Udvarhely, Sepsiszentgyörgy) felé? 

 

Marosvásárhely földrajzi fekvése ideális, Erdély közepén található. Ha a repterét fejlesztjük, minden adottsága meglesz ahhoz, hogy a város Erdély kapujává váljon.

 

Érdekes hasonlat Nagyszeben esete, amely a kétezres évek elején még messze elmaradt Marosvásárhelytől, viszont a 2007-es Európai Kulturális Főváros projektnek köszönhetően óriásit fejlődött.

 

Ipari parkok, üzemek, reptér létesült, pörög a turizmus. Ugyanezt szeretnénk Marosvásárhelyen is. Szerintem fontos lesz, hogy idővel a város is szerezzen tulajdonjogot a reptérből, mivel most azt a megye üzemelteti. Városi részesedéssel pedig a reptér megközelíthetőségét is tudnánk javítani, mivel benne lennénk a döntéshozatalban. Meg kell oldani az összeköttetést Marosvásárhellyel, Marosvásárhelynek pedig már van összeköttetése a székelyföldi városokkal. Óránkénti buszjáratokat kívánunk indítani a város és a reptér között.

 

Ön függetlenként, nem RMDSZ-es jelöltként indul a polgármesteri pozícióért. Az egyik erős marosvásárhelyi helyi párt, a Szabad Emberek Pártja vissza is lépett az ön javára. Mi ennek oka?

 

Nem a párt, hanem annak egyik legismertebb vezetője, Mark Hermann Christian lépett vissza a javamra, ő korábban városi tanácsos volt.

 

Márk azzal a feltétellel támogatott, hogy megválasztásom esetén egy korrupciómentes és élhető Marosvásárhelyt hozok létre.

 

Nekem eredtileg is ez volt a vízióm, szóval megvolt az összhang. Az elmúlt hónapokban nagyon sok román is csatlakozott a kampánycsapatomhoz és támogatott. A SZEP pedig vegyes pártként azt az értéket képviseli, hogy nem az etnikum a fontos, hanem a kompetencia. Ugyanakkor azt is észlelték, hogy a többi ellenjelölt vagy a Florea-rendszer tagja volt, vagy pedig együttműködött vele, vagy pedig olyan jelöltek voltak, akik esélytelenek – ezért támogatnak engem.

 

Hogyan fog tudni együttműködni függetlenként egy RMDSZ-es többségű önkormányzattal? Már csak azért is fontos ez a kérdés, mivel a városi RMDSZ-hez számos belső botrány fűződött már az elmúlt években is.

 

A városi RMDSZ-en belüli viták valóban borzolták a kedélyeket, de ezek megszűntek mostanra. Annyi biztos, hogy a korábbi önkormányzati képviselők, akik valamilyen szinten részesei lettek a Florea-rendszernek, a jelenlegi listán kicserélődtek. Már most érezhető ennek egy pozitív hozadéka. 

 

 

Az RMDSZ elnökének, Kelemen Hunornak mit kellett megígérnie, hogy támogassa az ön független jelöltségét? Hogyhogy nem indított egy RMDSZ-es ellenjelöltet önnel szemben?

 

Semmit. Négy évvel ezelőtt is függetlenként indultam. Kelemen Hunor gyakorlott politikai vezető, jól megértette Marosvásárhely különleges helyzetét. Számos törésvonal húzódik ebben a közösségben, ezeket pedig nehezebb egyetlen párt jelöltjeként áthidalni. Így nemcsak az RMDSZ, hanem az Erdélyi Magyar Szövetség és a roma párt is támogat számos civil szervezet és a román támogatóim mellett. Marosvásárhelyen négy-ötezer roma, cigány nemzetiségű ember él, akiknek nagy része magyar anyanyelvű.

 

Jöjjön pár gyorsan eldöntendő kérdés. Ciuc vagy Neumarkt?

 

A Neumarkt az vásárhelyi, de a csíki sör az igazi.

 

Az Igazi Csíki vagy a Ciuc?

 

Vicceltem, inkább a Neumarkt.

 

Mitől fél jobban, a medvétől vagy Kelemen Hunortól?

 

A medvétől.

 

Miccset vagy kolbászt fogyaszt?

 

Egy jó házikolbásznak nincs párja.

 

Manele vagy mulatós?

 

Egyik sem, ha nem muszáj. De ha nagyon kell, akkor a mulatós.

 

Miért a mulatós?

 

Valószínűleg ez kulturális háttér, tehát gyerekkorom óta rengeteg esküvőn, keresztelőn vettem részt, ott pedig ez ment.

 

Klaus Johannis vagy Traian Băsescu?

 

Egyik se.

 

Băsescu mondjuk nyitottabb volt a magyar kérdések felé, még ha csak populizmusból is. Johannis az elmúlt négy évben rosszul szerepelt, ami a kisebbségi jogokat illeti.

 

Ezelőtt tíz évvel teljesen más ember volt, másképp nyilatkozott úgy a magyar, mint a német kisebbségről. Amit most tesz, az tiszta pártpolitika.

 

Ludovic Orban vagy Orbán Viktor?

 

Orbán Viktor.

 

Maszol vagy Transindex?

 

Én nem tudok nagy különbséget tenni a kettő között. Mindkettőnek vannak jó írásai, meg kevésbé jobb írásai. Én a személyes rész miatt a Maszolra tippelek.

 

Fidesz vagy KDNP?

 

Nem tudom, mi a kettő között a különbség. Szerintem egy csapatot alkotnak.

 

Egy tizes skálán mekkora esélyt ad saját magának, hogy idén győzni fog?

 

Egy olyan jó kilencest.

 

CÍMLAPFOTÓ: Soós Zoltán / Facebook

FOTÓK: Soós Zoltán / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ezután több alkalommal is fegyvert fogtak a függetlenségért, de kellő nagyhatalmi támogatást csak az első világháború után tudtak szerezni ehhez.

Romániai román, erdélyi magyar és világpolitika, kultúra, gazdaság és sok minden más is fog szerepelni a romániai magyarság új portálján.

Szigorúbb korlátozások várnak azokra, akik nem vesznek részt a tömeges tesztelésen.

Noha Budapesten és Dél-Tirolban is elmaradnak idén a karácsonyi vásárok, Ausztria fővárosa ragaszkodik hagyományaihoz.

A koronavírus mikrorészecskéi az arcpajzsnak lényegében minden oldaláról bejuthatnak az ember szájába és orrába, az ugyanis nem zár szorosan.

A szokásos ellenzéki tüntetés mellett a hétvégén a rezsim mellett is lesz egy tüntetés.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Ha vannak megunt ruhadarabjaid, akkor most elcserélheted őket. A gazdátlanul maradt ruhákat jótékony célokra ajánlják majd fel. Október 24, Auróra.

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás